Az eljárás egyik központi kérdése, hogy Biszku Béla mennyiben tehető felelőssé az 1956-os forradalom után a párt karhatalmistái által leadott véres sortüzekért.
Ezzel kapcsolatban Zinner Tibor jogtörténész és Horváth Miklós hadtörténész szakértő a tárgyaláson egybehangzóan leszögezte: nincs olyan dokumentum, amely azt támasztaná alá, hogy a pártvezetéshez tartozó Biszku Béla közvetlenül részese lett volna a tűzparancshoz vezető döntéseknek.
Ugyanakkor a szakértők kiemelték azt is: a diktatúra működését figyelembe véve erre nem is volt szükség, a karhatalom parancsnokai pontosan tudták, hogy mi a dolguk, mit vár el tőlük a hatalom.
Tavaly májusban nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt az 1956-os forradalom utáni megtorlásokkal összefüggésben. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban másodfokon hatályon kívül helyezte az ítéletet.