Évtizedes joggyakorlatot írt felül a Kúria boltzárügyben

Elutasította a Kúria a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott felülvizsgálati kérelmeket, amelyek a Nemzeti Választási Bizottság által hozott korábbi, témába vágó elutasító döntéseket támadták meg. Ezzel megnyílt az út újabb kezdeményezések benyújtása előtt, de egy magánszemély beelőzte az MSZP-t. A szocialisták jogilag aggályosnak tartják a Kúria indoklását.

Folytatódik a vasárnapi boltzár ügyében immár egy éve tartó népszavazási kezdeményezéssorozat. Júniusi döntése után a Kúria most másodszor is megakadályozta, hogy bármilyen, a vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggő népszavazás érdekében aláírásgyűjtés indulhasson.

Az elutasító Kúria-határozatok viszont ismét utat nyitottak az újabb kezdeményezéseknek.

Ezúttal a júniusi helyzet fordítottja állt elő: most egy magánszemély előzte be újabb kérdésével a szocialistákat.

Újra két kérdés napirenden

Készülve a júniusban már lejátszódott helyzetre, a szocialisták már kedden hajnalban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt várták, hogy a Kúria határozata megjelenjen a legfelsőbb bírói fórum honlapján, és ők azonnal újra beadhassák kérdésüket:

• Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?

Csakhogy - derül ki az NVI honlapjáról - egy, a politikában ismeretlen magánszemély megelőzte beadványával a fenti kérdést benyújtó az MSZP-s frakcióvezető-helyettes Harangozó Tamást.

• Egyetért-e ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?

Ezt a fenti kérdést adta be ugyanis nem sokkal 10 óra után Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély.

Hiába gyors, ha elutasítják

Hiába volt azonban jól értesült és gyors a magánszemély, könnyen lehet, hogy kezdeményezését elutasítják. Így a benyújtás sorrendjében második MSZP-s kérdés lehet a nyerő, ami megegyezik a korábbi szocialista kezdeményezés szövegével, ezt pedig eddig sem tartalma miatt utasították el.

Üres a szupermarket parkolója - nincs forgalom vasárnap Forrás: Origo

Simonné Gercsényi Gabriella kérdésében ott a buktató, hogy feltételes módban fogalmaz. Ha ez alapján kiírnák a referendumot, majd az igenek győznének, akkor a boltok vasárnap zárva tarthatnának, vagyis saját döntésük lenne, hogy kinyitnak-e, vagy sem.

Ha a referendumon a nem szavazatból lenne több, abból az következne, hogy kötelező lenne minden boltnak vasárnap nyitva tartania.

Egy ilyen, általános érvényű kötelezettséggel járó kimenetelt viszont korábban már elutasított a Kúria.

Hasonló alapjogi aggály

Idén januárban az Összefogás Párt nevében Szepessy Zsolt elnök nyújtott be hasonló kérdést: „Egyetért-e ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” Ezt akkor az NVI, majd a Kúria is elutasította, mondván: a feltett kérdés nem felel a választópolgári egyértelműség követelményének.

A teljes körű és kötelező nyitva-, illetve zárvatartás is felvethet alapjogi aggályokat Fotó: Marton Szilvia - Origo

A Kúria szerint a betegellátásban résztvevők vagy a közlekedők esetében az üzletek teljes körű vasárnapi zárvatartása (vagyis például az, hogy egy vasárnapra beosztott nővér nem tud magának bevásárolni) az emberhez méltó életkörülmények gyakorlását oly mértékben akadályozná, ami

az alaptörvényben foglalt emberi méltóság és az emberi élethez való jog sérelmét is felveti.

Ugyanezen logika mentén pedig a teljes körű és kötelező nyitvatartás hasonlóan felvethet alapjogi aggályokat.

Kifogásol az MSZP

Akárhogy is alakul Simonné Gercsényi Gabriella kezdeményezésének sorsa,

ez újra hosszabb ideig blokkolhat bármely, a témába vágó kezdeményezést.

A törvény szerint ugyanis egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó jogerős döntésig.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese jogi aggályokat emleget Fotó: Origo

Nem csak ez a baja azonban az MSZP-nek. A szocialisták szerint a minden panaszt elutasító keddi

Kúria-döntés súlyos jogi aggályokat vet fel, ráadásul ellentmond az eddigi több évtizedes joggyakorlatnak is.

Harangozó Tamás az Origo kérdésére kifejtette: a felülvizsgálati kérelmükre érdemben nem reagáló Kúria-határozat egy új formai kifogást keresett az elutasításra.

Az, hogy az eredeti MSZP-s kérdést a Kúria azzal utasította el, hogy

népszavazási kezdeményezés csak személyesen vagy levélben adható le, meghatalmazott útján nem,

Harangozó Tamás szerint kérdéseket vet fel. Postai úton is bárki feladhatja a kérdést, nem csak a kezdeményező, továbbá szerinte ezek után kérdéses, hogy párt vagy egyesület kérdése esetén ki lehet a kezdeményező.

Régi küzdelem a referendumért

Mint arról az Origo beszámolt, a Kúria mostani döntésének előzménye, hogy júliusban a vasárnapi boltzár ügyében egyszerre három kezdeményezést utasított el az NVB. A több más népszavazási kezdeményezéshez most is aláírásokat gyűjtő rendszerbontó civilek - az Új Magyar Köztársaság (ÚMK) egyesület képviseletében - és az MSZP alelnöke a boltzár eltörléséért, míg egy magánszemély a korlátozás fenntartása érdekében gyűjtött volna támogató aláírásokat.

A három kérdés és a kezdeményezések benyújtói:

• Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt? Lukács Zoltán (MSZP)
• Egyetért-e ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét? Vajda Zoltán (ÚMK)
• Egyetért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap, és az üzletek zárva tartsanak? (Wodicska Zoltán)

Mindhárom kérdés elbukott

Az NVB júliusban mindhárom kérdést elutasította. Mivel ugyanazon témában egyszerre csak egy népszavazási kezdeményezés "futhat", az NVB-nek választania kellett a három közül. A jóváhagyásnál nemcsak a kérdés törvényességi akadályát és egyértelműségét vizsgálják, hanem azt is, melyik érkezett legelőbb.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai a testület ülésén: középen Pálffy Ilona Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Ez kulcsfontosságú kérdés volt, mert előzőleg, július elején a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, Pálffy Ilona - aki kinevezése előtt az Orbán-kormányban politikai főtanácsadó volt - saját hatáskörben a három kérdésből kettőt már elutasított, időelőttiségre hivatkozva: az MSZP-s Lukács Zoltánét és Wodicska Zoltánét, de később mindketten újra benyújtották, így ismét dönteni kellett róluk.

Az NVB az időbeliségről folyó vitában úgy foglalt állást, hogy az NVI elnökének nem volt igaza,

amikor arra hivatkozva utasította el a két kérdést, hogy azokat még azelőtt nyújtották be, hogy június 30-án 18.11-kor megjelent volna a benyújtás előtt a jogi utat megnyitó Kúria-döntés, amely az MSZP korábban e témában benyújtott hasonló kérdését utasította el.

Az NVI tehát Pálffy Ilonával szemben úgy foglalt állást, hogy nem a Kúria honlapján közzétett döntés idejét kell alapul venni, hanem egy jóval korábbi, 16.05-ös közzétételt, ami az NVI honlapján történt. Ezután már a három kérdés benyújtásának egymáshoz viszonyított idejét vizsgálták.

Mindegyikre volt kifogás

Az idősorrendben pedig a gyorsaság számít, így az NVB a július elsején, legutolsóként érkezett kérdést rögtön elutasította. Ezt Vajda Zoltán, az Orbán Viktor rendszerét népszavazásokkal lebontani kívánó, Új Magyar Köztársaság néven egyesületté alakult civilek egyik szervezője nyújtotta be.

Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője Fotó: Bielik István - Origo

Ezután következett a még versenyben maradt két kérdés érdemi vizsgálata.A két kérdés közül a gyorsaságot nézve az MSZP-nek állt a zászló,hiszen az ő kezdeményezésüket 16.15-kor vették át, míg Wodicska Zoltán magánszemélyét néhány perccel később, 16.30-kor érkeztették.

Az MSZP-s kérdést azonban, hiába volt első, az NVB elutasította. Méghozzá összeférhetetlenségre hivatkozva. Mint arról az Origo beszámolt, a Lukács Zoltán MSZP-alelnök nevében benyújtott dokumentumot nem ő, hanem Litresits András, az NVB MSZP-delegáltja adta le.

Az összeférhetetlenség, így az elutasítás oka az volt, hogy Litresits delegáltként elsőbbséget élvezett az NVI irodájába való bejutáskor.

Így tudta 16.15-kor leadni a kezdeményezést, a szintén e témában kezdeményezéssel érkező állampolgár - Wodicska Zoltán - pedig így lett második.

Az MSZP-s kérdés elutasítása után Wodicska kérdése maradt versenyben, ám ezt is elutasították. Itt az indok az volt, hogy a kérdés nem egyértelmű. Az „egyetért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap, és az üzletek zárva tartsanak?” kérdés ugyanis két kérdés egyben.

Reagálások pró és kontra

Az ÚMK már a júliusi elutasításkor csalódottan nyilatkozott arról, hogy szerintük az NVB „bohózatot csinált a jogbiztonságból”, most, a Kúria döntése után pedig azt közölték:

a Kúria már a látszatra sem ad (...), a hatalom érdekeit védi mindenáron”.

Hozzátették: az ÚMK a boltzár elleni fellépést a maga részéről lezárta, mondván: nem dzsungelharcosok, hogy egy közhivatal portáján lökdösődjenek.

Nem hagyta szó nélkül a történteket a Fidesz sem, bár ők inkább a szocialisták reagálását nehezményezték.

Felháborító, hogy a szocialisták a saját sorozatos szerencsétlenkedésükért és az elhibázott beadványuk miatt képesek a Kúriát és mindenki mást vádolni,

csak magukat nem” - írták. A kormánypárt szerint az idő igazolta, hogy a vasárnapi boltzár körüli politikai hisztériakeltés alaptalan.