Ha valaki a háromnapos hétvégén meg akarta volna nézni, hogy a néhány hónap múlva elkészülő budai fonódó villamoshálózaton pontosan honnan hová járnak majd a különböző villamosjáratok, igencsak bajban lett volna.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján nem lehet erről ábrát találni, ehelyett ilyen érdekes mondat olvasható a villamosfejlesztésekről szóló aloldalon két helyen is, a rakparti és a Széll Kálmán téri ágat ismertető prezentációk "Projekt bemutatása" pontjaiban:
Javasoljuk a változások vizuális megjelenítését, például az új vonal megállóhelyeinek térképen jelölését.
Arra gondolni sem merünk, hogy amatőr módon a félkész belső anyag még további teendőket előíró mondata került a nyilvánosság elé, ehelyett magunkra vesszük a felszólítást, és megkíséreljük térképen bemutatni, hogy milyen viszonylatok várhatóan merre mennek majd. Íme:
Az Origo információi szerint hétfőn ez vagy egy ehhez nagyon hasonló verziót
tesznek ki társadalmi egyeztetésre.
Elképzelhető, hogy az itt 56-ossal jelölt járatot kettébontják, és 18-as néven a Hűvösvölgyből Krisztinavároson keresztül a Savoya Parkba is mennek majd villamosok. (Ha viszont a lakosság elé tárt vagy a végleges változat nem ez lesz, hanem marad az itt bemutatott viszonylatkiosztás, lehet, hogy az itt 17-esnek jelzett járat 18-as számot kap.)
Kétszer fonódik
Budapest villamoshálózata egykor hálózatot alkotott, a sínek át- meg átfonták a várost, így változatos vezetésű járatokat lehetett indítani. Ezt a rendszert (elsősorban a metróépítésre hivatkozva) sok helyen felbontották.
Budán most újra egy észak-déli hálózat jön létre egymásba fonódó viszonylatokkal. Részben innen az elnevezés.
De onnan is, hogy a rakparti ágon a Margit híd alatt nincs elég hely a két vágánynak, így a két irány egymásba fonódva épül: az egyik jobb sínszála közvetlenül a másik bal sínszála mellé kerül, így itt egyszerre csak az egyik irányban haladhatnak majd a villamosok.
Ha valaki azt gondolja, hogy az építkezés végén már rég tudni kellene, pontosan honnan hová, milyen menetrend szerint járnak majd a villamosok, igaza van. Az ideális az lenne,
ha már évek óta tudnák az illetékesek, milyen lesz majd a hálózat.
Hiába derülne például most az ki, hogy a Kelenföldi pályaudvarnál vagy (a projekthez nem tartozó, de hozzá kapcsolódó) Deák Ferenc téren három villamos végállomását szeretnék elhelyezni, arra nincs mód, mert egyszerűen nem úgy épültek meg ezek a végállomások az elmúlt években.
Cikkünk legalján (hogy senkit ne tévesszen meg) bemutatunk egy másik spagettiábrát, egy már elavult változatot, amely a BKK honlapjáról származik. (Akkor még volt ott térkép.) Itt a Bartók Béla út külső részén még háromféle villamost jelöltek, de az egyik csak a Csóka utcáig járt volna, az ott lévő kocsiszínnél fordult volna vissza.
Ágak és bogak
A 17-es villamos lényegében elszigetelten üzemelt, a Vörösvári úttól csak a Margit hídig hozta be az utasokat. A fonódó projekt lényege, hogy a 17-est ezen a ponton kétfelé is összekötik más villamosvonalakkal. A 4-es, 6-os sínjein a Széll Kálmán térre, onnan pedig a Krisztinavároson át, illetve a BAH-csomópontot érintve a Móricz Zsigmond körtérre utazhatunk.A végső hálózat kitalálása meglehetősen bonyolult, csak kompromisszumok árán megoldható probléma. Nemcsak arra kell gondolni, hogy mindenhová megközelítően akkora összkapacitás jusson, amennyire ott szükség van, és hogy a fontosabb utasáramlási irányokban
átszállásmentes kapcsolat jöjjön létre,
de a járatokat egymással és más járatokkal is hangolni kellene.
Este például, amikor a metró már ritkán jár, jó lenne, ha pont át lehetne szállni a villamosra a Batthyány és a Széll Kálmán téren is. Igen ám, de ebben az esetben az északra haladó villamosok egymás nyomában fognak haladni az óbudai szakaszon, nem pedig a kívánatos egyenletes követéssel.
A buszok is módosulnak
Egy ilyen jelentős villamosberuházás a buszokat sem hagyhatja érintetlenül. Az új észak-déli villamostengely a döntéshozók szerint kiiktathatóvá teszi a 86-os buszt. Persze ahol a 86-os nem pont ott megy, mint a villamos, pótolni kell valamivel.
A Lajos utcán, a Pacsirtamező utcán és a Szentendrei úton az Origo információi szerint úgy adnák vissza a buszkapacitást, hogy a Szépvölgyi úton a budai hegyekből érkező járatokat összevonnák a Szentlélek térről északra induló buszokkal.
A budai fonódó hálózat tervezésénél még olyan speciális szempontokat is figyelembe kellett venni, hogy a finanszírozó EU-val szemben vállaltuk, hogy a budai rakparton alacsonypadlós villamosok is járnak majd, ugyanakkor az e célból megvett CAF-járművek nem tudnak Budafokra, Kamaraerdőbe (vagy Hűvösvölgybe) menni.
A végül kialakított hálózat itt-ott meglehetősen terhelt lesz. A legtöbb járat a Móricz körtér és a Gellért tér között sűrűsödik majd össze, de a szakemberek szerint a legkeményebb helyzet a Fehérvári úton alakulhat majd ki, mert itt nem egy, hanem másfél percenként ad szabad jelzést a lámpa, és csúcsidőben szinte mindre jutnia kell egy-egy villamosnak.
El lehet képzelni, mit okoz majd itt akár egy kisebb üzemzavar.
A feladat tehát nem egyszerű, néhány napja még úgy tájékoztatták az Origót a BKK-nál, hogy nincs végleges változat, az éppen aktuális pedig a honlapon leírt. Ezt is lerajzoltuk, hangsúlyozva, hogy tudomásunk szerint végül nem ez fog megvalósulni.
A vonalakon főként az új, rövidebb CAF-ok és Tátrák fognak közlekedni, a 47-es és 49-es vonalon pedig maradnak a régi ICS-k. A fonódó hálózat járatai közül a leghosszabb vonala a 41-esnek lesz, ezzel 60 perc alatt juthatunk el a Bécsi úttól Kamaraerdőig. Összehasonlításul: az 1-esnek 45 perc, a 3-asnak és 62-esnek pedig 49 perc a menetideje.
Ha a munkával végeznek december végéig, akkor
Budán észak-déli irányban egy összefüggő hálózat jön létre
a Bécsi út-Vörösvári út, illetve Hűvösvölgy és a Fehérvári út, illetve a Kelenföldi pályaudvar között.
A Batthyány tér és a Margit híd között új vágányt kellett építeni, a BKK honlapján elérhető, a tervezett forgalomkorlátozásokat összegző táblázat szerint itt még november 22-ig fognak dolgozni. Ezen a szakaszon ráadásul lassította az építkezést, hogy a vágányok alatt futó HÉV-alagutat alá kellett támasztani, hogy elbírja majd a villamosok súlyát.
Igaz, már a projekt tervezése is húzódott, mert a II. kerület nem adta meg az építési engedélyhez szükséges hozzájárulást. Tarlós István akkoriban már azt is felvetette, hogy
az egész projektet törlik,
és az erre szánt pénzt más beruházásokra fogják fordítani. Végül 2011 őszén állapodott meg a II. kerület és a főváros vezetése, hogy a beruházást két alprojektként valósítsák meg: a Moszkva téri és Bem rakparti ágakra bontva. Valójában persze egyszerre épül a két ág, már csak a szoros határidő miatt is.
A kivitelezői tendert is két részletben hirdették meg 2013 végén. Ennek 2014 nyarán lett eredménye, de az egyik vesztes pályázó megtámadta az eredményt. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig csak augusztus elején hozott ítéletet, és elutasította a vesztes panaszait. A munka így végül csak november elején indult.
Az uniós forrásokkal azonban 2015 végéig el kell számolni, addigra végezni kell az építkezéssel.
A BKK válasza alapján úgy tűnik, nem aggódnak a szűkös határidőn. Mint írták, a munkák ütemterv szerint haladnak.
Már csak decemberig kell kibírni, ekkora elkészül a fonódó hálózat.
Ezt követően indulhatnak a próbajáratok és a hatósági használatbavételi eljárás. Ez utóbbi a BKK szerint – az 1-es villamos hosszabbításának tapasztalatai alapján – körülbelül két hónapig fog tartani. Ezek alapján tehát márciusban utazhatunk majd először a fonódó hálózaton.
Már nem a fonódó projekt részeként, de a jövőben lesznek még kötöttpályás fejlesztések Budán. Az 1-es villamos vonalát ugyanis északon egészen az új Aranyvölgy vasúti megállóig, délen pedig a Kelenföldi pályaudvarig hosszabbítanák meg.