Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élesen bírálta Torgyán József pártelnök környezetét őrizetbe vétele előtt a kisgazda Székely Zoltán, aki ellen 15 évvel ezelőtt húszmillió forint kenőpénz átvétele miatt indult eljárás, majd ezután kezdődött a kisgazdapárti politikusok elleni felelősségre vonási hullám.
Vannak, akik a rendszerváltás után vesztegetésért elítélt első parlamenti képviselőhöz, a kisgazda Székely Zoltánhoz hasonlóan ma is úgy vélik, hogy a politikust tőrbe csalták, megrendezett akcióval "buktatták le", a botrány pedig politikai célokat szolgált.
Hogy milyeneket, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint rövid távon az FKGP-t vezető Torgyán Józsefnek jött jól az ő környezetét bíráló Székely botránya, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel indult a koalíciós partner leszalámizása, amit viszont hosszabb távon a Fidesznek állt érdekében.
Éppen 15 éve, 2000. október 12-én olyasmi történt, ami a rendszerváltás óta addig országos hírű politikussal még nem:
húszmillió forint vesztegetési pénz átvételén érték tetten Székely Zoltánt, a kisgazdapárt parlamenti képviselőjét,
a korrupció elleni harc jegyében létrejött, közbeszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság elnökét, az FKGP vállalkozói tagozatának vezetőjét.
A nyomozók akkor csaptak le a fővárosban a Gellért tér parkolójában Székelyre, amikor átvett egy táskát Balla Dániel vállalkozótól. Székely utóbb azt állította, hogy Balla kisgazda politikusokra nézve terhelő dokumentumokat akart neki átadni. Erre számított, és nagyon meglepődött, amikor a táskában egy halom pénz volt. Akkor pedig még inkább, amikor a nyomozók körbevették a kocsit.
Székely Zoltán a tettenérése előtt többször élesen bírálta a Torgyán József vezette FKGP-t és a pártelnök közvetlen környezetét. Olyanokat nyilatkozott, hogy a pártba és a Fidesszel koalícióban kormányzó
kisgazdák irányította minisztériumokba "bolsevikok, moszkoviták és Lenin-fiúk férkőztek be",
ezért a párt személyzeti politikájának felülvizsgálatát is sürgette.
Az FKGP a Székely tettenérése előtti napon tartott elnökségi ülést, ahol Torgyán József pártelnök a képviselő bírálataira így reagált:
Jelenleg jobban foglalkoztat a mezopotámiai művészet, mint Székely Zoltán kijelentései."
Megjegyezte, hogy pártonkívüliek véleményével az elnökség nem foglalkozik – Székely ugyanis nem volt a tagja a pártnak.
A képviselő hiába állította, hogy bosszúból csalták tőrbe, a kisgazdapárt rövid úton megvált tőle. Már a tettenérése másnapján kizárták a frakcióból, a vállalkozói tagozatot pedig megszüntették a pártban. Két munkanappal később Polt Péter legfőbb ügyész kérelmére az Országgyűlés felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, majd a rendőrség még aznap gyanúsítottként hallgatta ki.
"A férfi, akivel találkoztam, egy olyan cég vezetője, amely ellen jogorvoslati eljárást kezdeményeztem, miután megnyert egy közbeszerzési pályázatot, és emiatt 800 millió forintos üzlettől esett el" – mondta a képviselő Balla Dánielről, aki akkoriban a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. vezetőjeként önkormányzati csatornaberuházásokra jelentkezett.
Székely szerint a szervezett bűnözés egy része áttelepedett a csatornaberuházásokra, így ezeknek a csoportoknak is érdekükben állhatott őt félreállítani. Később ezt mondta:
Azt, amit ők loptak, most rám akarják kenni."
Nem mindenki hitt azonban Székely ártatlanságában és abban, hogy ő csak egy tőrbe csalt áldozat. A Fidesz-frakció egyik akkori tagja most az Origónak erről úgy vélekedett: "Könnyű Katát táncba vinni.
Székelyt már kezdetben sem az értékelvű politizálás vezette a kisgazdapártba,
sokkal inkább személyes érdekei és a politikai tőke kovácsolásának lehetősége vonzotta."
Tettenérésekor mentelmi joga miatt Székely Zoltánt nem vették azonnal őrizetbe, de megtették ezt december közepén.
Székely akkoriban is azt hangoztatta, hogy koncepciós eljárás folyik ellene.
"Nem megyek csendben a vágóhídra" – mondta, és utalt arra, hogy a politikai lobbisták 10 százalékos jutalékért ígérik támogatások kijárását a kisgazdák minisztériumánál.
Később, 2001 januárjában hiába szembesítették a nyomozók Székelyt és Ballát, a három órán át tartó találkozón nem történt előrelépés, továbbra is ellentmondás volt a vallomások között. Székely ragaszkodott ahhoz, hogy terhelő dokumentumokról egyeztettek Ballával, bár utóbb elismerte, hogy a vállalkozó 30 millió forintot is felajánlott, amivel támogatni szeretné az FKGP-t.
Balla olvasatában ugyanez a – később 20 millióra apadt – támogatási összeg vesztegetési pénz volt,
amit állítása szerint Székely kért tőle cserébe azért, hogy ne lehetetlenítse el a szigethalmi csatornaberuházást. Az ügyben egyébként előkerült több, Balla és Székely közti hangfelvétel, ám ezeket nem a nyomozók rögzítették, hanem Balla, és mint kiderült, nem tartalmaztak érdemi információt.
Alig több, mint egy évvel a tettenérése után, 2001 decemberében kezdődött Székely Zoltán büntetőpere. Előzőleg a képviselőt átmenetileg kiengedték az előzetes letartóztatásból, ám mivel megszegte a házi őrizet szabályait, a tárgyalás előtt nem sokkal megint bevitték. Érdekes mellékszála volt az ügynek, hogy
Székely a házkutatásakor lefoglalt iratok miatt 116 rendbeli államtitoksértés gyanújával feljelentette a fővárosi főügyészt.
Mint arról az Origo is beszámolt, Székelyt nem csak a Balla-féle "húsz dokumentum" ügyében vádolták vesztegetéssel, hanem egy emődi csatornaberuházás okán is. Utóbbi esetben
a vádirat szerint pénzt kért vissza az állami támogatásból a polgármestertől, amit Székely tagadott.
Székely és Balla bíróság előtti szembesítése ugyanúgy eredménytelen volt, mint korábban, ráadásul a tárgyaláson az is kiderült, hogy a perdöntőnek szánt hangfelvételek egy része használhatatlan.
A büntetőperben Székely hamis tanúzással gyanúsította meg az ellene valló tanúkat, és továbbra is tagadott, miközben Balla is többször változtatott terhelő vallomásán. Az első fokon ítélkező Fővárosi Bíróság végül 2002 májusában vesztegetésben bűnösnek mondta ki Székelyt, ezért hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Székely meghökkent az ítéleten, nem számított ilyen súlyos büntetésre.
Varga Zoltán bíró viszont úgy vélte, nem lehet "sem szavakban, sem években kifejezni a kárt, amit a vádlott okozott tettével az országnak". Székely az ítélethirdetés után azt mondta, összeesküvés áldozata, ami mögött befolyásos jobboldali politikusok és magas rangú ügyészek állnak.
A fellebbezések miatt másodfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódó perben 2002 decemberében született jogerős ítélet. A bíróság a büntetést 6 évi fogházra változtatta, és a vádlottat 9 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Mivel a hat évbe beleszámolták az előzetesben leült másfél éves időszakot is, így Székely kevesebb mint három év után, jó magaviselettel 2005-ben szabadult.
A Székely-ügy indította el a kisgazdapárt szétzilálódását, ez vezetett Torgyán József bukásához, a koalíciós szakításhoz és több más kisgazda politikus elleni felelősségre vonáshoz. A kisgazdapárt belső ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a bajok már korábban, még 2000 elején kezdődtek azzal, hogy Orbán Viktor a Nemzeti Földalapba nem hagyott beleszólást Torgyán József agrárminiszternek.
Informátorunk szerint
Orbán Viktor szándéka kezdetben az volt, hogy egyre engedetlenebb szövetségesét, az FKGP-t megszelídítse,
ha kell, szakadjon a frakció, és alakuljon ki egy Torgyánnal szembeni engedelmes szárny, ahogyan az az Antall-kormány alatt, 1991-ben, a külön frakcióba ülő 36-ok "puccsa" idején történt. Akkor, 1991 nyarán választották Torgyánt pártelnöknek, de a frakció nagy része ezt nem ismerte el, ezzel a képviselőcsoport kettészakadt.
Ez meg is történt: a kisgazdák szakadtak, ráadásul a Torgyán által felügyelt FTC-nél és a kisgazdák által irányított tárcáknál sorra buktak ki a gyanús ügyek, mint például a Szabadi-ügy. Szabadi Béla, az agrártárca államtitkára és társai ellen 2001-ben indult eljárás csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával. A bíróság Szabadit végül 2009-ben jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélte.
A Fidesznek az Origo forrásai szerint jól jött, hogy a Székely-ügy miatt a kisgazdák meggyengültek, a frakció szétszakadt, majd
2001 őszén Torgyán József miniszter lemondott.
Ám ami akkor jól jöhetett a Fidesznek, az hosszú távon visszaütött: sokak szerint a jobboldal 2002-es vereségéhez hozzájárult a megtépázott tekintélyű, torzsalkodó FKGP szavazói bázisának szétzilálódása.
