Ismét a fővárosi kerületeknek kell a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány elfogadja a kerületi polgármesterek egyik javaslatát a BKV finanszírozásának ügyében. Míg most a fővárosi iparűzésiadó-bevételek (hipa) négy százaléka kerül a közlekedési társaság kasszájába, addig ez – a főpolgármester terve szerint –
a következő években egy-egy százalékponttal emelkedhet,
tudta meg az Origo. Ez egyébként évi kétmilliárd forintos kiesést jelenthet összesen a 23 kerületben.
„Már hallottam arról a javaslatról, hogy az ipa kerületeknek juttatott részarányának csökkentéséből növelnék a BKV finanszírozását” – mondta portálunknak Gajda Péter. Kispest szocialista polgármestere szerint a kerületet nem lehet tovább terhelni, az utóbbi években elég sok volt az elvonás, folyamatos takarékoskodásra kényszerülnek, nincsenek tartalékai Kispestnek.
Kijött a gödörből a BKV
Az állami adósságátvállalás kihúzta ugyan a gödörből a BKV-t, de a működésre csak novemberig elég a pénz. Azt még nem tudják, mitől gyulladnak ki sorra a buszok, de legalább a 3-as metró már sínen van: a járműveket felújító oroszok tavaszra ígérik a prototípust, és a metróvonal rekonstrukciójának egy része is elkészülhet a 2017-es vizes vb-re – mondta az Origónak Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.„Nem fogjuk támogatni ezt a kerületek számára kedvezőtlen megoldást, ahogyan az MSZP sem. A kormánynak a fővárossal kell megállapodnia, hogy a közlekedési társaság finanszírozása stabil lábon álljon” – mondta Gajda Péter. Szerinte, ha megvalósul az ipa elvonása, az a fideszes vezetésű önkormányzatoknak is
százmillió forint körüli kiesést okoz majd,
ennek minden bizonnyal ők sem fognak örülni.
A mostani számítások szerint a körülbelül 200 milliárd forintos fővárosi helyi iparűzésiadó-bevételből (hipa) 2012 óta négy százalékot adnak át a kerületek a BKV finanszírozására, ami nagyjából nyolcmilliárd forintnak felel meg – mondta az Origónak Kocsis Máté. Józsefváros polgármestere szerint minden szereplőnek részt kell vennie a BKV finanszírozásában, így a kormány mellett a kerületeknek és a fővárosnak is részt kell venniük a társaság stabil működésének a biztosításában.
Éppen emiatt fogalmazták meg a fideszes polgármesterek a főpolgármesterrel közösen azt a javaslatukat a kormány felé, hogy a következő években kerületek további egy-egy százalékponttal növelik a hipából a BKV-finanszírozására fordítandó források arányát.
Ennek eredményeképpen a kerületek a következő években nagyjából
még négymilliárd forinttal járulhatnak hozzá a közlekedési társaság költségeihez,
így már mintegy 12 milliárd forinttal vesznek majd részt a finanszírozásban. Kocsis Máté elmondta, a BKV gazdálkodásából ezzel együtt is körülbelül 14-15 milliárd forint hiányzik.
Emellett a budapestieknek közel 16 milliárd forintos kiadást jelent, hogy a BKV járatai elhagyják a főváros közigazgatási határait, ezzel szemben mindössze alig 4 milliárd forint bevétel keletkezik ugyaninnen:
600 millió forintot fizetnek összesen a települések
és nagyjából 3,5 milliárdot az utasok. Kocsis Máté szerint a keletkező 12 milliárd forintos hiánynak nincs fedezete, a fővárosiakkal szemben pedig méltánytalan, hogy nekik kell állniuk az agglomeráció közlekedési költségeit, holott ezt a törvény sem utalja Budapest feladatai közé.
Józsefváros polgármestere szerint ennek a problémának a megoldásában tehát az agglomerációnak is a mostaninál jóval nagyobb szerepet kell vállalnia. A főváros környéki helyhatóságoknak emelniük kellene 600 milliós hozzájárulásukon. Kocsis Máté elmondta, hogy
folyamatosak az egyeztetések az érintett önkormányzatokkal,
és a Pest megyei kormánypárti képviselőknek is ki kellene venniük a részüket ebből a munkából.
A VIII. kerületnek nagyjából évente további
80-120 millió forintos pluszkiadást jelent
a tervezett változtatás. Persze nem jó dolog, hogy bizonyos területekre kevesebbet költhetünk, de a BKV működésének biztosítása az összes kerület létérdeke – mondta a polgármester.
Kocsis Máté szerint az ideális megoldás az lenne - ahogy a Nyugat-Európában is szokás -, hogy a kormány, a települések és az utasok egyharmad-egyharmad arányban osztoznának a közlekedési társaság finanszírozásán.
Éppen emiatt egyáltalán nem volt szerencsés az az elképzelés, hogy az államnak teljesen ki kell szállnia a BKV finanszírozásából. Szerencsére
ez mostanra le is került a kormányzati asztalról.
Tény persze, hogy az állam átvállalta a társaság 53 milliárdos adósságát, és 24 milliárddal hozzájárult az idei működési költséghez.
További 16 milliárd forinttal pedig támogatja a kormányrendeletben megállapított kedvezményes vagy ingyenes utazásokat, de az is tény, hogy ez nem fedezi annak összköltségeit. Érthető módon az utazási kedvezményekhez sem a kormány, sem a főváros nem akar hozzányúlni - tette hozzá.
De a kormány is joggal várja el, hogy ekkora kötelezettségvállalások után a BKV is tegyen valamit a működése racionalizálása érdekében. Kocsis Máté szerint ennek egyik eleme lehet a párhuzamosságok megszüntetése.
A 4-es metró kormány által is támogatott megvalósulása után érthető az az elvárás, hogy
a párhuzamos járatok közül többet megszüntessenek.
Józsefváros első embere bízik abban, hogy végül létrejön egy hosszú távú megállapodás a BKV finanszírozásáról a kormány, a főváros, a kerületek és az agglomerációs települések között.
Több kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmünket, hogy csak egy háromoldalú megállapodás (kormány, főváros, kerületek) vezethet el a BKV hosszú távú helyzetének a rendezéséhez. A társaság jelenlegi hiánya abból származik, hogy az agglomerációs települések befizetései hiányoznak, valamint a különféle kedvezményeket nem teljes mértékben finanszírozza az állam.
A fővárosi kerületek 2013 óta
évente 8,4 milliárd forintot fizetnek a BKV finanszírozására,
miközben erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket. A forrásmegosztásról szóló törvénybe egyébként sincsen beleszólásuk a kerületi polgármestereknek, mivel ez az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A megoldás kulcsa az agglomerációs településeknél van, akiknek növelniük kellene a hozzájárulásaikat – mondták a polgármesterek.
Tarlós István legutóbb arról beszélt, ha nem születik megállapodás a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásáról, akkor elképzelhető, hogy a BKV csak a közigazgatási határokig biztosítja majd a szolgáltatását. November 19-ig egyébként a BKV a kért 24 milliárdból 22 milliárd forintot kapott meg.
Pedagógiai célú járatritkítást is kilátásba helyezett Tarlós István, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a BKV finanszírozásáról. „Bízom benne, hogy erre nem lesz szükség, de
nem fogom mindenáron elkerülni.
Csak annyi szolgáltatást fogunk megrendelni, amennyire lesz fedezetünk” – mondta Tarlós István, aki hangsúlyozta, bízik a kormányban.