"Ha történt volna terrortámadás, tudnék róla" – mondta a malmői rendőrség szóvivője az Origónak. Azt kérdeztük tőle, mit tud arról, hogy muszlim szélsőségesek keresztény papot próbáltak meg lefejezni a svédországi városban – ahogy az a Híradó.top nevű oldal egyik legolvasottabb cikkében áll.
Az írás szerint a papot egy templom közelében rabolták el, zsákot húztak a fejére, és egy erdős területre vitték. Ott videóra vették volna a lefejezését, hogy "példát statuáljanak vele, hogy már Európában is jelen van az ISIS". A gyilkosságot, a cikk szerint, a svéd rendőrség és a különleges erők akadályozták meg.
A szenzációs hírt az Origo cikkének megjelenéséig csaknem 17 ezren osztották meg a Facebookon, köztük a KDNP diósdi szervezete, valamint Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is. Csakhogy minden jel szerint a hír kacsa: a Híradó.top-on kívül senki sem tud hasonló incidensről, többek között a malmői rendőrség sem.
Az Origo telefonon kereste meg a malmői rendőrség szóvivőjét, Lars Forstellt, aki
cáfolta a terrortámadásról szóló hírt.
Azt mondta, ő nem hallott sem az állítólagos támadásról, sem terrorellenes műveletről.
A hírt megosztóknak már az gyanús lehetett volna, hogy sem a magyar, sem a svéd, sem a nemzetközi sajtó nem számolt be a terrorakcióról – egy ilyen eseményt, ha valóban megtörténne, címoldalon hozna a nemzetközi média. A Híradó.top a Nordfront.se honlapra hivatkozik forrásként, ami
a Nordiska Motståndsrörelsen (Nordikus Ellenállás Mozgalom) nevű skandináv neonáci szervezet weboldala.
Csakhogy az állítólagos lefejezési kísérletről szóló hír ezen az oldalon sem található.
A cikket a diósdi KDNP oldalán a helyi szervezet elnöke, Eőry Zsolt osztotta meg.
A politikus az Origo kérdésére ezt azzal indokolta, hogy a cikk nagyon jelentős eseményről szól.
Magyarországon is megtörténhettek volna hasonló támadások, ha nem akadályozza meg a kormány a migránsok beérkezését”
– mondta. Eöry nem tartja gyanúsnak, hogy más sajtótermékekben nem jelent meg a malmői támadásról szóló hír, mert a bevándorlásügyben szerinte
"nem megfelelő sem a magyar, sem a nemzetközi sajtó működése".
A politikus szerint "a hír illeszkedik abba a sorba, amit más hírforrásokból hallunk a migránsokról: nők megerőszakolása és más erőszakos bűntettek”. A Híradó.top cikkének megosztása a következő bevezető mondattal került fel: "Hallott erről valaki a magyar médiában?"
"Mert ha a hír nem is igaz, vagy nem így igaz, akkor is fennáll a veszélye Európában egy ilyen szörnyűségnek" – mondta Eőry Zsolt.
Kérdésünkre, hogy meggyőződött-e a hír hitelességéről, azt mondta "a tőle telhető módon leellenőrizte annak a hitelességét", bár például a hivatkozott svéd neonáci oldalt nem látogatta meg. "Nem vagyok újságíró, hogy részletesebben utána tudjak menni egy témának. Mivel
kint volt az interneten, és nem cáfolta meg a hírt hivatalos forrás, valószínűleg lehet alapja"
– mondta. Miután jeleztük neki, hogy a malmői rendőrség kérdésünkre cáfolta az értesülést, azt mondta, ha megjelenik a cáfolatot tartalmazó cikk, azt kiteszi az eredeti megosztás mellé.
A Híradó.top portál a felépítése alapján egyfajta hírblog, ami különböző, főleg külföldi oldalakra hivatkozva közöl pár mondatos híreket.
A cikkeik nagy többsége a bevándorlásról szól, de gyakori téma a szíriai helyzet is.
Az oldalra jellemző a bombasztikus címadás ("Orosz hírszerzés: Az Iszlám Állam le fogja rohanni Közép-Ázsiát!", vagy "Szándékosan terelték bele a jéghideg folyóba a migránsokat a horvát rendőrök! Videó!"). Nekünk úgy tűnik, hogy nemcsak a címek, de a rövid cikkeik is gyakran nagyotmondók.
Gyakran egy kattintás után kiderül, hogy a Híradó.top egészen mást ír, mint ami a hivatkozott külföldi hírben áll. Egy helyen, orosz forrás alapján, arról írnak, hogy a török védelmi miniszter bejelentette, napokon belül szárazföldi hadműveletekbe kezdenek az Iszlám Állam ellen – csakhogy
a hivatkozott, szintén csak két bekezdésből álló cikk arról szól, hogy a miniszter nem közölte,
hogy légi vagy szárazföldi hadműveleteket terveznek.
Az oldal más cikkeiről már kevésbé sejthető, hogy csupán félrefordítás eredményei. Egy cikkükben például egy székelyudvarhelyi magyar lányról írnak, aki állításuk szerint csatlakozott az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai kurd fegyveresekhez. Csakhogy a cikk főszereplője, Nágó Zsuzsa több hírportálnak is adott interjút, ezekből kiderül, hogy menekülttáborokban, illetve
a Keleti pályaudvarnál végzett humanitárius munkát, nem önkéntesként harcolt Szíriában.
A cikket Nágó Zsuzsa maga is látta, a nyilvános Facebook-oldalán cáfolta a híresztelést.
Ez az írás egyébként a rágalmazás vétségét is kimerítheti, mivel nagy nyilvánosság előtt tettek közzé hamis állítást Nágó Zsuzsáról. Ráadásul olyasmit híresztelnek róla – "nem szövetséges idegen fegyveres erőben való szolgálat" –, ami a magyar büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény.
Mindezek ellenére mindkét említett cikket valószínűleg több ezren olvasták: a török bejelentésről szóló cikket több mint 2000-en, a Nágó Zsuzsáról szólót csaknem 900-an osztották meg.
Cikkünkben szívesen megszólaltattuk volna a Híradó.top szerkesztőségét is, az oldalnak azonban nincs impresszuma. A lap alján csupán annyi olvasható: "Copyright 2015 Hirado.top", valamint mellette egy hivatkozás az ingyenesen letölthető weblapsablonra, amellyel az oldal készült.
A közelmúltban több hasonló, a Híradó.top-pal szinte megegyező felépítésű weboldal is komoly népszerűségre tett szert, például a Napimigráns.com vagy a Hírtop.in. Gyanúnkat, hogy ezek mögött ugyanaz a személy állhat, beigazolta, hogy az Instra.com domain-nyilvántartó rendszer szerint a Hirado.top és a Hirtop.in webcímeket ugyanaz a személy jegyezte be (a Napimigrans.com domaint viszont olyan szolgáltatón keresztül regisztrálták, amelyiktől nem lehet lekérni az adatokat).
A két domaint Palfalvi Istvan néven regisztrálták, nyilvánvalóan nem létező telefonszámmal. A regisztráló állítólag valahol valami utca 1. szám alatt lakik, méghozzá
Bivajbasznadon, bár annak irányítószáma megegyezik Dabaséval.
Az általa megadott, ingyenes e-mail címre írtunk neki, megkérdeztük, kik szerkesztik a portálokat, és honnan szerzik a híreiket. A válaszokat a megérkezésükkor közöljük.