Nem várható, hogy a november 15-i Fidesz-kongresszuson a nyílt színen kerülnének felszínre a korábbi hónapok belső konfliktusai – mondták az Origónak fideszes források. A megkérdezett kormánypárti politikusok szerint
a belső ellentéteket sikerült elrendezni,
így egyik félnek sem lesz érdeke, hogy a küldöttek előtt fogalmazzon meg éles véleményt a párton belüli riválisairól. Azt azonban nem zárták ki, hogy az elmúlt időszak értékelésekor, burkolt formában, előkerülhetnek a korábbi belső nézeteltérések.
Többen azt mondták, hogy mivel a tisztújítás már augusztusban elkezdődött a Fideszen belül, volt idő a viták rendezésére. Nincs közvetlen választási időszak, ezért a kongresszus is inkább a belső építkezésről szól majd – fogalmaztak forrásaink.
A tavalyi önkormányzati választás után korábban nem látott belső ellentétek alakultak ki a kormánypártban.
A konfliktusok középpontjában Lázár János állt,
aki Pokorni Zoltánnal és a Fidesz más régebbi politikusával is összerúgta a port. Akkor olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a miniszterelnökség vezetője a Belügyminisztériumot szemelte ki magának – ha ez igaz volt, akkor Pintér Sándor elmozdítása neki is túl nagy falat volt.
A Fideszen belül a másik törésvonal az "öregek" és a fiatalok között keletkezett. Elsőre úgy tűnt, hogy generációs ellentétről van szó, ám később Gulyás Gergely az "öregek" közé került, mivel ő is bírálta a fiatalok úgynevezett urizáló életmódját. Mind Rogán Antal, mind Lázár János vagyoni ügyeinek nyilvános taglalása százezrekben mérhető szavazatveszteséget okozott a kormánypártoknak.
A vitákat nem lefojtani, hanem lefolytatni kell – így reagált még januárban az Origónak Lázár János a kormánypárti politikusok közti vitákra. Természetesnek nevezte, hogy
egy nagy politikai családban vannak ilyen viták. "
Számomra is nagy tanulságuk volt ezeknek, és sajnálom, hogy a viták a nyilvánosság előtt zajlottak, mert így nem magáról az ügyről szól a vita, hanem a vitáról magáról" – mondta Lázár János.
A Fideszen belüli viták a veszprémi és a tapolcai időközi parlamenti választáson elszenvedett vereségek után lassan elhalkultak. Ez részben a menekültválság felerősödésének, másrészt a polémiák belső elsimításának köszönhető. A kormánypárt vezetői felismerték, hogy a konfliktusok további élezésével még jobban felhozhatják az ellenzéket, ami akár a 2018-as esélyeiket is veszélyeztethette volna.
Nem meglepő módon szeptemberben ismét Lázár János körül forrt a levegő. Orbán úgy döntött, hogy
Rogán Antalt kabinetvezetőként maga mellé veszi,
és a jövőben ő fogja irányítani a miniszterelnök és a kormány stratégiai kommunikációját. Az ötlet nem nyerte el a Miniszterelnökség első emberének tetszését, a lemondását is meglebegtette, de végül a maradt.
A párton belüli rendrakás része volt az is, hogy a nyáron tucatnyi helyi szervezetét oszlatta föl, majd alakította újjá a Fidesz. Rákospalota, Esztergom, Edelény, Ózd, Hajdúdorog, Paks, Szigetvár, Sásd, Szombathely, Abony, Mátészalka: ezeken a településeken nagyrészt belső háborúskodások miatt rendelték el az oszlatást, de a gyenge választási eredmények is közrejátszottak a kemény döntésben.
A kormánypárton belüli konfliktusok közé tartozik Orbán Viktor és Simicska Lajos eldurvult vitája.
Ez a 2014-es országgyűlési választás után kezdődött, amikor a kormányfő elkezdte kiszorítani addigi pozícióiból egykori kollégiumi szobatársát.
A konfliktus idén február 6-án mérgesedett el végleg, amikor Simicska médiabirodalmának több vezetője lemondott.
Azóta a Fideszhez egykor hű médiumok hangvétele megváltozott, emiatt a kormánypártban gőzerővel elkezdték szervezni az új médiahátországot. Éppen ezért nem lenne nagy meglepetés, ha a miniszterelnök éppen a vasárnapi kongresszuson szólítaná fel a párt szimpatizánsait, hogy minél nagyobb számban kövessék figyelemmel az utóbbi hónapokban létrehozott új sajtótermékeket.