A 2014. téli és 2015. tavaszi választási vereségek után a nyár elején ismét felpörgött a Habony-művek. A Fidesz és a mögötte álló kommunikációs csapat, kihasználva az egyre nagyobb számban érkező menekültek okozta helyzetet, éles kampányba kezdett.
A bevándorlásról szóló országos plakátkampánnyal és a nemzeti konzultációs kérdőívekkel
a kormány elérte az egyik legfőbb célját:
sikerült visszaszereznie az elpártoló szavazókat.
A Fidesz és Habony az utóbbi évtizedben alapvető politikai fegyverré fejlesztette az ellenségképzést. Ennek egyik kicsúcsosodását láthattuk az idén. A kormánypárt már januárban megágyazott a témának azzal, hogy a koszovóiak tömeges érkezésekor élesen kikelt az "illegális bevándorlás" és a "gazdasági bevándorlás" ellen. Ezután a szerb–magyar határra érő menekültáradat láttán pörgette föl a kampányt a kormány.
Úgy tudjuk, hogy a kerítésépítés megítélését teljeskörűen felmérték a kormánypártban, így nagyobb kockázat vállalása nélkül fogtak hozzá a munkálatokhoz. Habony és a körülötte lévő tanácsadói kör számára elsőrendű fontosságú volt, hogy egy-egy témában mindig
kreálni kell egy ellenséget.
A menekültügyben egyébként sem volt nehéz dolguk, mivel a magyar társadalom többsége idegenkedik a külföldiektől.
Habony Árpád a 2000-es évek elején tűnt föl Orbán Viktor környezetében. A 2002-es választási kampányban még nem játszott aktív szerepet. Ennek is köszönhető, hogy a voksolás első fordulójáig a Fidesz meglehetősen pozitív kampányt folytatott, és csak a nem várt eredmények után váltottak. 2002 után annyiban változott meg a párt kommunikációja, hogy a megszólalásokban egyre többször éltek a félelemkeltés eszközeivel.
Ennek egyik csúcspontja volt a 2006-os kampányuk, amiben a "Rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogenre építettek minden megszólalást. A probléma ezzel akkor csak az volt, hogy az általános közérzület nem találkozott a kijelentéssel: folyamatos volt a reálbér-emelkedés, és
a kampány idejére áfát is csökkentett a baloldali kabinet.
Bár az akkori választást a Fidesz viszonylag simán elveszítette, Orbán Viktor nem vált meg Habonytól.
Az ellenségképzés és a karaktergyilkosság további lépéseit gyakorlatilag tálcán kínálta föl Gyurcsány Ferenc.
Az akkori miniszterelnök elleni első támadás a választások után indult meg,
majd az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével folytatódott, és gyakorlatilag 2010-ig biztosította a Fidesz számára a megfelelő ellenségképet, aminek segítségével a kétharmadot is megszerezte.
2010-ben komoly feladvány előtt állt a kormánypárti kommunikációs csapat. Egyidejűleg kellett fenntartani a fideszes tábor egységét, valamint a harci kedvet. Ehhez megfelelő politikának tűnt a megfelelő ellenségkép kreálása. A kormányzás első ciklusában
a bankok, a multik, az Európai Unió és az IMF elleni harcról szóltak a hírek.
A taktika akkor azzal az elemmel is bővült, hogy Matolcsy György 2011 végén a parlamentben jelentette be: az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul. Azóta kiderült, hogy maga a bejelentés blöff volt, a kormány a tárgyalások lebegtetésével nyugtatta a piacot, míg a válság elmúlik.
A Habony-művek ezután az EU elleni retorikát állította a középpontba. Részben ennek keretében indult el a Békemenet is, aminek az egyik legfőbb üzenete az volt Brüsszellel szemben, hogy mi nem leszünk gyarmat. 2012 végén újabb csodafegyvert vetett be a kormányzati kommunikációs csapat, ami egészen a 2014-es választásokig kitartott, és a Fidesz győzelmében komoly szerepet játszott.
A rezsicsökkentés beindításával és a külföldi energiaszolgáltatók elleni rezsiharc megindításával a kormánypárt jelentős erősödést tudott elérni a meggyengült és folyamatosan osztódó ellenzékkel szemben. 2013-ban a Fidesz a rezsiharc jegyében országos aláírásgyűjtést is indított, amivel
ismét mozgásba hozta a fáradó aktivistahálózatát.
Az aláírásgyűjtést most a menekültkérdés napirenden tartása miatt is alkalmazza a párt.
A kommunikációs csapat a 2014-es három választási győzelmet követően gyakorlatilag elaludt. 2014 októbere után nagyjából egy fél évre kicsúszott a talaj a Fidesz lába alól. A sorozatos választási vereségek, a zuhanó népszerűségi mutatók mellett a korábban jól működő ellenségképzés nem sikerült a kormánypártnak. A Fidesz-székház megtámadása után megpróbáltak újabb ellenséget kreálni, de ez a kísérlet teljes kudarccal végződött.
A menekültkérdéssel párhuzamosan "vette elő" Soros Györgyöt a kommunikációs csapat. Céljuk, hogy a menekültválságot az amerikai üzletember nyakába varrják. Soros bűne, hogy egy cikkben amellett érvelt, hogy Európának sokkal többet kellene tennie a menekültekért és a bevándorlókért.
A helyzet érdekessége, hogy a Fidesz és a párt holdudvara tele van olyanokkal, akik a magyar származású tőzsdegurunak köszönhetik a karrierjüket:
Soros pénzén tanulhattak.
Nem véletlen, hogy 1992-ben még teljes vállszélességgel álltak ki a milliárdos mellett, aki "aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb légkör kialakulásához."
Bár a menekültkérdés minden egyéb dolgot kiszorított, a kormánypárti ellenségképekben a liberálisok és a baloldal továbbra is központi helyet foglalnak el. A 2018-as választások még nagyon messze vannak, és kormánypárti forrásaink sem bíznak abban, hogy a menekültkérdéssel addig napirenden lehet maradni.
Orbánnak továbbra is teljes a bizalma a Habony-csapatban,
hiszen nehéz helyzetből hozták vissza ismét a Fideszt. A kormányfő éppen emiatt joggal bízhat abban, hogy Habony Árpád újabb csodafegyvert húz elő a menekültügy lecsengése után.