Trócsányi László azt mondta, a döntés egy oktrojált norma, amit ráerőszakolnak a tagállamokra, pedig ez sérti az államok szuverenitását, ráadásul nincs társadalmi elfogadottsága.
Még decemberben megtámadja Magyarország az Európai Bíróság előtt a kötelező letelepítési kvótát, amiről Trócsányi László igazságügyi miniszter közlése szerint az európai bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa több ponton aggályos határozatot hozott.
Szerinte a
döntés jogi legitimációja kétséges,
mert az a tartalmi jogszabály, amely a Dublin III. rendeletet módosítja - amit jogilag viszont határozatként fogadtak el - elvonta a nemzeti parlamentek döntési jogkörét. Úgy vélte, a döntés szembemegy az Európai Tanács önkéntes kvótára vonatkozó javaslatával.
Az Igazságügyi Minisztérium ezért most
előkészíti az igazságügyi beadványt, amihez hasonlóval tudomása szerint Szlovákia is készül,
és reméli, hogy talán más tagállamok is csatlakoznak.
Ha az Európai Unió elvárja a jogi szabályok betartását a tagállamoktól, akkor ők is joggal várhatják el, hogy az EU-s intézmények is betartsák a szabályokat”
– mondta a miniszter.
A miniszter álláspontja szerint precedensper indulhat, amelyről az Európai Bíróság még ebben a ciklusban döntést fog hozni.
Az Origo felvetésére, miszerint kormánypárti politikusok a kvóta kapcsán szegednyi ember betelepítéséről beszélnek, Trócsányi azt felelte, szerinte valójában az áthelyezési kontingens 160 ezer fős létszámából 2 év alatt mintegy 2 ezer ember kerülne Magyarországra.
A miniszter elismerte,
valóban csak 2 ezer emberről van szó, de szerinte a családegyesítés miatt ez a szám növekedhet,
de ha az egyszeri helyett állandó kvótát vezetnek be, akkor a többszörösére is nőhet.
Kérdésünkre azt is elmondta, a bírósági beadvány mellett a kormány lépni kíván az ügyben, hogy a beadványnak halasztó hatálya legyen a kvótarendelet végrehajtására.
A miniszter kérdésre válaszolva a párizsi merényletekről is beszélt, azt mondta, nem csak Franciaországban, Belgiumban is erős a gettósodás, és mindkét országban az iszlámnak vannak dzsihádista szerveződései, amelyek terrorakciókat hajthatnak végre. Szerinte az ez elleni fellépés érdekében egész Európának és a tagállamoknak is újra kell gondolniuk, milyen lépéseket tehetnek.
A miniszter kitért arra, hogy nem látta még az Alkotmánybíróságnak a Quaestor-törvényt megsemmisítő döntését, viszont a földtörvény ügyében semmiképpen sem számít hasonló Ab-határozatra.