A maratoni hosszúságú perben, amely gazdálkodó szervezet önálló intézkedésére jogosult dolgozója által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult, még 2012 májusában volt az első tárgyalás, azóta a bíróság 161 tárgyalási napot tartott.
Miskolc avasi lakótelepére 2005-től, főleg vidékről sokgyermekes családok költöztek be a Fészekrakó program keretében, amely
használt ingatlanok vásárlására nyújtott állami támogatást számukra; ezt a lehetőséget használta ki egy ügyvédi iroda köré szerveződött csoport.
A vádirat szerint 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, így sem a felvett hitelt, sem a rezsit nem tudták fizetni. Az ingatlanokat megvásárlóknak csupán a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatás jelentette az önrészt. A lakásokra az OTP-től vettek fel 25 év futamidejű kölcsönt a fiktív papírokkal, majd a hitelt nem fizették vagy csak rövid ideig törlesztették.
A valótlan igazolások segítségével megszerzett lakásokat az oda beköltözők jószerivel teljesen lelakták. Az ügyben
az ügyvédi iroda mellett érintett volt az OTP egy tisztviselője, az értékbecslő, és az is, aki fiktív munkahelyi igazolásokat adott ki
ahhoz, hogy az érintettek hozzájuthassanak a lakáshoz. A jogszabályi lehetőségeket kihasználva az ügyvéd irányításával az elkövetők szervezetten, összehangoltan, együttműködve és rendszeres haszonszerzésre törekedve bonyolították le a hitelfelvételeket. Az adásvételi szerződések magasabb vételárról szóltak a ténylegesnél, az a feletti részen pedig osztoztak.
A Fészekrakó program keretében nyújtott banki jelzáloghitelek felvétele során történt visszaélésekkel kapcsolatban feljelentések, állampolgári bejelentések és a Miskolci Városi Ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi szakága által indított büntetőeljárást követően kezdődött nyomozás.
Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érte.
Az elsőrendű vádlott B. Marianna ügyvéd volt, akit bűnszövetségben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás miatt 7 év letöltendő börtönbüntetésre és több mint 26 millió forint vagyonelkobzásra ítéltek, hét évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától és tíz évre az ügyvédi foglalkozástól.
A másodrendű vádlott, H. Márta, az ügyvédnő titkárnője 6 év börtönt kapott, miként G. Sándor is, aki az "ügyfeleket" hajtotta fel, a másik felhajtót, K. Rolandot 7 év börtönre és 20 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.
Százhatvanegy vádlottat - csalás, költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználása vétsége miatt - hat hónaptól egy évig terjedő felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtottak, míg több mint nyolcvan vádlott megrovásban részesült.
A hamis munkáltatói igazolást kiállító húsz vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélték. A törvényszék 11 vádlottat bizonyítottság hiányában felmentett az ellenük felhozott vádak alól, valamint 6 vádlottal szemben megszüntette a büntetőeljárást az időközben bekövetkezett haláluk miatt.