Állami hirdetések tartják életben a Magyar Krónikát

Továbbra is mérsékelt az érdeklődés a Magyar Krónika iránt: az újságból havonta 10 ezer példányt nyomnak, de csak nagyjából kétezer fizető olvasója van. A lap több millió forint értékben kap állami hirdetéseket, a Magyar Nemzeti Bank például 4,8 millióért jelentetett meg cikkeket, de a Magyar Posta is hozzájárult az újság megjelenéséhez. A főszerkesztő adományozókat keres, támogatás nélkül ugyanis nem maradhat fenn a lap. 

„A mérsékelt érdeklődés pontatlan állítás” – fogalmazott Kerényi Imre. A lap megálmodója inkább úgy látja, a Magyar Krónika folyóirat kifejezetten sikeres. Az októberi adatok szerint a lap 10 ezer példányban jelent meg, ebből 1558 került előfizetőkhöz, 412 darabot pedig az újságosstandokon vásároltak meg. A nyomott példányszám legnagyobb részét – 6450 darabot ingyenesen – küldik a közintézményekbe, az iskolákba és az önkormányzatokhoz.

„Az októberi statisztika 8410 olvasott példányt és körülbelül 30 ezer olvasót jelent” – mondja Kerényi Imre. Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy

a 980 forintba kerülő újságért nagyjából kétezer ember fizet,

a többi ingyenes példány.

Kerényi Imre az Origónak azt mondta, nem is volt céljuk a piaci működés, a Magyar Krónikának ugyanis más a státusa.

Ez a lap olyan, mint a Nemzeti Könyvtár”

– fogalmazott.

Kerényi Imre álmodta meg a lapot Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A rendező szerint amúgy sokat dob majd az újság olvasottságán a Magyar Krónika témái alapján készülő tévéműsor is, amely a köztévén fut heti rendszerességgel, és egyfajta reklámként is funkcionál. Az eladásokat mindenesetre megpróbálják feljebb tornázni, egy legálisan vásárolt lista alapján ugyanis potenciális olvasóknak postáztak mintaszámokat, előfizetési csekkel együtt.

Segít az állami hirdetés

A 2014-es indulást követő első három lapszámot a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta 30 millió forinttal. Később azonban az újság készítői azt állították, hogy saját lábra kell állniuk, és befektetők után kell nézniük. Jelenleg a Magyar Krónika büdzséjének hiányzó részeit állami hirdetésekkel foltozzák ki,

a Magyar Nemzeti Bank például 4,8 millió forintért jelentetett meg egy 12 részes cikksorozatot.

Ez az összeg jelentős segítség lehetett a lapnak, a tavalyi cégbeszámoló szerint ugyanis a Magyar Krónika Lapkiadó Kft.-nek 13 milliós árbevétele volt.

Az Origo információi szerint a Magyar Posta is segíti a lapot az iskoláknak ingyen kiküldött lapszámok finanszírozásával, azt azonban nem árulták el, hogy ez pontosan mekkora összeget jelent. Kerényi Imre azt mondja,

más „adományozójuk” is van.

A rendező szerint ugyanis ezek az állami intézmények „adományozók”, nem közpénzt csepegtetnek a lapnak, miután a megjelenésért cserébe fizetnek.

Kerényi Imre szerint sikeres a folyóirat Fotó: Hajdú D. András - Origo

Kerényi Imre neve – a legendássá vált pitypangos levele miatt – egybeforrt a Magyar Krónikával, de nem főszerkesztőként dolgozik a lapnál. Saját szerepét úgy jellemezte, hogy ő „vezényli a parádét”.

Folyamatosan tartja viszont a kapcsolatot a lap vezetőjével, Bencsik Gáborral, aki az Origónak kifejtette, hogy a példányok nagy része ingyen jut az olvasókhoz, ezért támogatás nélkül nem maradhatnának fenn.

Amennyiben továbbra is sikerült olyan intézményeket, cégeket és magánszemélyeket találnunk, akik támogatják ezt a munkát, akkor folytatjuk”

– fogalmazott.

Elégedettek az eddigi munkával

Bencsik Gábor azt mondta, hogy büszke a szerkesztőség teljesítményére. „Megmutattuk, hogy az érték is lehet rendező elv, hogy Magyarország olyan ország, amely tele van értékekkel, olyan ország, ahol jó élni.”

Azt viszont megjegyezte, hogy szeretne több szerzőt a lapban.

"Kinyílott a pitypang, megírom" Forrás: Origo

A vártnál kevesebb újságíró egyébként visszatérő probléma a Magyar Krónikánál. A lap indulásánál több mint 100 újságírót kértek fel, de sokan – köztük a jobboldalhoz köthető újságírók is – visszautasították az ajánlatot.

Kerényi szerint elég szerzőjük van

A rendező szerint az újságíróhiány „igaztalan megállapítás". „A lapindító röpirat 2013 decemberében 100 potenciális szerzőt sorolt fel. Nemcsak újságírót, hanem jeles értelmiségit, politikust és amatőrt is. Minden lapszám belső címoldalán fel van sorolva harminc-negyven szerző. Ha e listákat összesítjük, a Magyar Krónika alkotóinak száma messze meghaladja a százas számot. A Magyar Krónika szerkesztőségében nem újságíróhiány van, hanem szerzői bőség" – mondta az Origónak Kerényi Imre.

Az eredeti tervek szerint egyébként Orbán Viktor személyesen is írt volna a folyóiratba, ám eddig csak a különféle rendezvényeken elmondott beszédeit küldte el. Kerényi Imre ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egy miniszterelnöknek számos teendője van, így teljesen érthető, hogy nem ír „röpdolgozatokat” a Magyar Krónika számára.

Szabad ország

A vállaltan Fidesz-közeli lap tavaly decemberben egyébként igen nagy meglepetést okozott. Bencsik Gábor ugyanis „Baj van, fiúk” címmel kormányt bíráló cikket jelentetett meg, Kerényi Imre ezzel kapcsolatban az Origónak azt mondta, hogy ebben nem értett egyet a főszerkesztővel, de „ez egy szabad ország”.