A város közgyűlése pénteken tudomásul vette a döntést, ezért hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának a visszavonását jelenti. A testület a döntést 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Cser-Palkovics András (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: jogi értelemben
az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé.
"Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna" - fogalmazott, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta.
A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában március 6-án mentette fel Hóman Bálint néhai kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól és egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket. Hómant 1946-ban a népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben.
Székesfehérvár közgyűlése júniusban hagyta jóvá, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány felállítsa Hóman Bálint szobrát. A tervezett szoborállítást heves tiltakozás fogadta, de megszólalt az ügyben a Zsidó Világkongresszus is. December 11-én történt fordulat, amikor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta: az alapítvány felállíthatja ugyan a szobrot, de fizesse vissza a várostól és az államtól kapott támogatást. Kedden még az alapítvány vezető bejelentette: nem tesznek le a szoborállításról, de elhalasztják annak felavatását. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben azt mondta: "A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de
a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal."