Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki budapesti ülésén Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány
visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén,
a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja „a saját közösségeinktől”.
Percről percre
Az Origo percről percre követte a miniszterelnök beszédét.Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart.
Külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak – közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: azt kérte, mozgósítsanak erőket, hogy ilyen programok indulhassanak.
Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is – emelte ki.
Orbán Viktor kitért az egységes oktatási tér megvalósítására a Kárpát-medencében, és beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról. A kormányfő összegzése szerint az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is
az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt.
Magyarország csütörtökön beadja a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló EU-s döntést megtámadó keresetét az Európai Bíróságra. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Szlovákia szerdán tette meg ugyanezt. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés tagállamai – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – bebizonyították, hogy
ha akarjuk, meg lehet állítani a migránsáradatot.
Sokan azonban, akik „más észjárást követnek”, nem örülnek ennek a sikernek – tette hozzá. Példaként azt mondta, hogy az elmúlt napokban Magyarországgal szemben indított jogi eljárásokat is bosszúnak tekinti, mert a magyar kormány szembe mert fordulni Brüsszel bevándorláspárti politikájával.
Orbán Viktor előadásában hosszan szólt arról a magyar kormányzati álláspontról, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása – mint azt sokan hiszik, és éneklik „a nemzetek felettivé válás indulóját” Brüsszelben és „a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban” –, hanem a megoldások előfeltétele.
A miniszterelnök több kísérletet is említett a nemzetek létezése ellen. Ilyen volt szerinte az, amikor a készülő uniós alkotmányból
kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre,
holott „ez ténykérdés”. A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az eurobürokraták kezébe.
Ezzel kapcsolatban megemlítette: az Egyesült Királyság ma már az egész európai jogrendszer revízióját követeli annak megállapítása érdekében, hogy melyek azok a jogkörök, amelyek indokolatlanul – talán még jogszerűtlenül is – kerültek át az eurobürokratákhoz.
Végül a migrációs válságot is a nemzetek meggyengítésére tett kísérletnek nevezte a kormányfő. Úgy fogalmazott: Európa elitje 2015-ben
egy igazán veszélyes lépésre szánt el magát,
amikor szélesre nyitotta az EU külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Szavai szerint egy „bizarr koalíció” jött létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit kívülről támogatnak vezető európai politikusok is.
