Az Erzsébet híd közepén robbant le a furgonja, ezzel kilométeres dugót okozott, és akadályozta a tömegközlekedést is. Polcszerelés közben átfúrt egy fővezetéket, a zárlattal egy egész utcát borított sötétbe.
Kínos pillanatok, és készülhet rá, hogy emiatt nem csak a dühöngő autósokkal, szomszédokkal kell szembenéznie: a decemberben módosított szabálysértési törvény alapján
gondatlanság miatt több napra is fogházba küldhetik.
A 2016 januárjában élesedő szabályozás több szempontból keményebb elődjénél, és abban is újít, hogy a korábbinál több eszközt ad a hatóságok kezébe. Az Origo kérésére Magyar Gábor ügyvéd értelmezte a legfontosabb változásokat.
2016-tól már a szabálysértési ügyekben is bevezetik a megkeresés intézményét, ez azonban csak a szabálytalankodó autósokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy
a rendőrök ezután az állami és önkormányzati szerveket, hatóságokat és civil testületeket is bevonják az ismeretlen szabálysértő felkutatásába.
Apelláta nincs: ha egy önkormányzat például 30 nap után sem foglalkozik a megkereséssel, akár rendvédelmi bírsággal sújtható.
Magyar szerint a szigorítás haszna, hogy
az elkövetőt így akkor is utolérhetik, ha céges vagy szolgálati autóban szabálytalankodott, de konkrétan nem azonosítható.
A megkeresett szervezetnek ilyenkor ki kell adnia szabálysértő személyes adatait - vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem teljesítheti a rendőrségi követelést.
A helyszínen intézkedő rendőrök vagy más hatósági személyek szabálysértés után is lefoglalhatnak tárgyakat, persze csak az átvételi elismervény kitöltését követően.
Utóbbival a törvény megkönnyíti az intézkedő egyenruhás dolgát - elég életszerűtlen ugyanis lefoglalási határozatot írni, iktatni és nyomtatni a tetten érés helyszínén. Így viszont
a rendőr azonnal elveheti a bizonyítékként szolgáló eszközt,
és utána rátérhet a papírmunkára. A tárgyat aztán később el is kobozhatják, ha a szabálysértés bizonyítottá válik.
Ezután azokra is kiadhatnak körözést, akiket egy szabálysértési ügyben elzárásra ítéltek, de határidőre nem jelentek meg a kijelölt börtönben, fogházban, és nem találja őket a rendőrség.
Januártól szabálysértésnek számít a 10 grammnál kevesebb, új pszichoaktív anyag, például dizájner drog, biofű megszerzése és tartása is.
Ez egyértelmű szigorítás: a büntető törvénykönyv kábítószer esetében csekély mennyiségnek a 10 grammot tartja, és az alatt nem büntet - 2016-tól megteszi helyette a módosított szabálysértési törvény, ami egy eddig nem szankcionált helyzetet tesz törvénytelenné.
És itt jön a cikk elején is emlegetett drákói - talán értelmetlen - szigor. A pénzbírság és az Origo tudósítója által is választott közmunka mellett ezentúl elzárással sújthatják azt, aki gondatlanságból úgy zavarja meg egy közérdekű üzem - például közműszolgáltató vagy vasút - működését, hogy azzal nem okoz komoly üzemzavart.
A törvény szabálysértésnek tartja a szándékos elkövetést is, ha amiatt 50 ezer forintnál kisebb kár keletkezik.
Magyarán, akkor is rács mögé kerülhetünk, ha véletlenül csőtörést, áramszünetet okozunk, vagy rátenyerelünk a vonat vészfékjére.
Magyar Gábor szerint ez a módosítás egyik legkérdésesebb pontja: feleslegesen mutat erőt olyankor is, amikor kár alig esett, és a szabálysértő sem tudatosan rontott el valamit.
Ahogy a pszichoaktív anyagnál, a törvény itt is kvázi kiegészíti a Btk.-t, ami csak jelentős kár esetében bünteti a közérdekű üzem zavarását, akár több év börtönbüntetéssel.
Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy
a szabálysértési törvényt 2012 januárja óta 25-ször módosították,
és még mindig toldozgatásra szorul, a gyors javítások pedig idővel vélhetően újabb hibákat szülnek. A jelenség nem egyedi Magyar Gábor szerint.
"Magyarországon az utóbbi időben úgy zajlik a jogalkotás, hogy társadalmi egyeztetés és felkészülési idő nélkül sietve hatályba léptetnek egy jogszabályt, majd amikor tömeges jogalkalmazási problémák jelentkeznek, akkor azt mondják, hogy csak próbaüzem zajlik" - jegyezte meg.
A próbaüzem fogalma viszont nonszensz, hiszen
a hatályos jogszabályt mindenképp alkalmazni kell.
Az egyeztetés hiányát kifogásolta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is: "Semmilyen megkeresést nem kaptunk a minket érintő módosításról, de ezt sajnos már megszokhattuk, nagyobb kérdésekben is átlépnek felettünk" - mondta Gémesi.
A MÖSZ vezetője egyébként egyetért azzal, hogy az önkormányzatok működjenek együtt a közúti szabálysértők azonosításában, csak azt nem tudja, miért kell őket rendbírsággal fenyegetni, amikor e nélkül is segítenének.
Kerestük a rendőrséget, szerettük volna megtudni, hogy egyeztettek-e a módosításról az érintett szervekkel, bármilyen önkormányzattal, illetve hogy hány napos elzárásra számíthat, akit gondatlanságból elkövetett szabálysértés miatt ítélnek el. Levelünkre egyelőre nem kaptunk választ.