Több milliárd forint ment el a kereskedőházi rendszer működésére az elmúlt években. A cég hat és kilenc milliárd forint közötti kerettel kezdte meg a működését még 2013-ban. Ebből sikerült 3,8 milliárdot úgymond megmenteni a Quaestor bedőlését követően – többek között erről is beszélt Szijjártó Péter azon a háttérbeszélgetésen, amelyen az Origo is részt vett.
Vagyis mindenképp kijelenthetjük, hogy a kereskedőházak működtetése több milliárdba került.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház is vezetett számlát a cégnél. A pénz kivételéről még február 25-én rendelkezett Orbán Viktor miniszterelnök.
Szijjártó Péter a kereskedőház pénzkezelési módjáról azt mondta, hogy ilyen napi döntésekbe nem szól bele, és nem is lát rá, a kereskedőháznak mindig megvolt a vezetése, amely a döntésért felelős. A kereskedőház egyébként, amint kiderült, 2013 márciusában jóval több pénzt tett be (hat és kilenc milliárd közötti lehet az összeg), és ebből a tőkéből működtek - ezért maradt belőle 3,8 milliárd.
Szijjártó beszélt arról is, hogy nagyon rosszkor jött ez a dolog számára, de a Quaestor a működő 25 kereskedőház közül csak egynek a tevékenységébe volt bevonva. Az ügyben a kereskedőház már megtette a feljelentést. A megmaradt 3,8 milliárd forintot egy kereskedelmi bankban helyezték el, de ha a Magyar Államkincstár versenyképes ajánlatot tesz, akkor a pénzeket átirányítják oda.
A kincstári rendszer átalakításáról Orbán Viktor is beszélt: szükségesnek tartana egy olyan rendszert, amely megfelelő hátteret biztosítana a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteknek, így azoknak nem kellene bankoknál vagy brókercégeknél tartani a közpénzt.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a Quaestor bedőlését követően komoly problémák merültek föl a moszkvai vízumközpont működésével is. A konzulok munkaterhelése jelentősen megnőtt, és a minisztériumnak nincsen arra kerete, hogy új munkatársak felvételével enyhítse a helyzetet.
A korábban működő vízumközpont azért volt előnyös, mert például az igénylőknek nem kellett órákat sorban állniuk a konzulátus előtt, hanem kényelmesen intézhették ügyeiket. Másrészt a konzul már egy kész anyagot kapott a központtól, mielőtt elbírálta volna az igényt. Szijjártó szerint az, hogy a vízumügyeket magáncégekre bízták, egyáltalán nem magyar jelenség, külföldön is van erre példa.
A miniszter ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja majd a kiválasztás menetét. Nem az a probléma szerinte, hogy kijelöléssel döntöttek, mivel kevés cég ért a vízumügyekhez, nagyon nehéz a versenyeztetés. A külügy természetesen szeretne egy új vízumközpontot nyitni Moszkvában, de nagy valószínűséggel ismét egy magyar céget szeretnének ezzel megbízni, nem kívánják külföldi kézbe adni.
Nem beszéltem a miniszterelnökkel a Quaestor-botrányról azokon a találkozókon, amikor egyeztettünk – mondta Szijjártó Péter a háttérbeszélgetésen. Így természetesen az sem merült föl, hogy a külügyminiszternek távoznia kelljen a botrány miatt.
Időhiányra hivatkozva nem beszélt telefonon Tarsoly Csabával, a Quaestor vezetőjével Szijjártó Péter a cég bedőlését megelőzően – erről maga a külgazdasági és külügyminiszter számolt be a háttérbeszélgetésen. „Felhívott, és kért tőlem egy időpontot, mivel azonban nemcsak most, hanem akkor is elég feszített menetrend szerint éltem, jeleztem számára, hogy erre belátható időn belül nem tudok sort keríteni.”
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az M1 Ma Este című műsorában csütörtök este elmondta: a Fidesz-frakció legkésőbb péntek estig törvényjavaslatot nyújt be a Quaestor-károsultak kártalanítására.
A javaslat értelmében minden érintettet 100 ezer euróig, azaz 30 millió forintig kártalanítanának egy alapon keresztül, a politikus szerint legkésőbb július végéig.
A kormány azt szeretné, ha "mindenki beadná a kötvényeit az alapba, és a befizetések is oda érkeznének". A BEVA is ide fizeti majd a pénzt, és ezt az alapot ki kell egészítenie a befektetési szektornak is úgy, hogy minden károsultnak ki lehessen fizetni a bent maradt befektetéseit.
Ezt a befektetési szolgáltatók csak meghitelezik, mert a felszámolás során beérkező pénzt ők kapják majd. Az MNB pedig - az elképzelések szerint - akár kölcsönnel is segítheti a folyamatot.
2015. március 9-én öncsődöt jelentett be a Quaestor Financial Hrurira Kft., amely a Quaestor-csoport tulajdonában áll. Egy nappal később a Quaestor-csoporthoz tartozó Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét részlegesen felfüggesztették.
Március 25-én, két napig tartó tárgyalás után elrendelték Tarsoly Csaba előzetes letartóztatását. Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben – állította a Legfőbb Ügyészség.