Az MTK játékosai nem tudták tartani a 208 centi magas Határ Bernadettet a kisesésről döntő utolsó, áprilisi mérkőzésen. A Vasas 20 éves centere 29 pontot dobott, és ez megpecsételte a kék-fehérek sorsát. A kiesést döbbent csend fogadta a szebb napokat látott, most az MTK-nak otthont adó BSE-csarnokban. Már akkor hallani lehetett, hogy az MTK nem eshet ki, majd a B csapata feljut az NB I/B-ből, és minden rendben lesz – vélték a jól értesültek. Ez sem jött össze, így maradt a sportdiplomácia, kicsit sarkosabban fogalmazva az érdekérvényesítés.
Az MTK elnöke a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás. A politikus a csapat több meccsén is ott volt, nem mondható tehát, hogy csak a fociért rajongana. A szövetség elnöke, Szalay Ferenc pedig Szolnok polgármestere, egyben a Fidesz helyi elnöke. Úgy tudjuk, hogy az MTK hivatalos kérelmének benyújtása előtt beszéltek egymással a csapat sorsáról, és az elnök támogatja az MTK-t abban, hogy bennmaradhasson.
Az egykori élvonalbeli kosárlabdázó Szalay az Origo kérdésére óvatosan fogalmazott. "Nagyon fontosnak tartom, hogy a budapesti kosárlabda női vonalon is erősödjön,
meghatározó fővárosi csapatra ugyanis szükség van.
Röhej, hogy az egykori BSE-csarnok mellett [itt játszik az MTK] most festékdiszkont van" – fogalmazott az MKOSZ elnöke, majd azt fejtegette, hogy a május 5-ei elnökségi ülés előtt (ekkor döntenek) nem volna szerencsés nyilatkoznia se pró, se kontra.
Megkérdeztük a szövetség főtitkárát, Bodnár Pétert, hogy a politika beleszólhat-e a bajnokságba. Szerinte erről szó sincs. "Az MKOSZ elnöksége mindig szakmai alapon dönt" – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy Deutsch Tamás és Szalay Ferenc akár meg is egyezhetett az MTK-s lányok NB I-es tagságáról. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy "Szalay Ferenc nem hasonlítható más sportágak politikus vezetőihez". Az MKOSZ elnöke nyolc évig valóban élvonalbeli játékos volt a 80-as években, és mint edző bajnoki címhez segítette a Szolnoki Olaj férficsapatát.
Kérdés persze, hogy akkor miképp nézne ki a jövő évi bajnokság. Az biztos, hogy az Amatőr Nemzeti Bajnokságnak hívott NB I/B-ből a BEAC fel akar jutni. Erre komoly esélye van, hiszen ott van a döntőben, ahol a szintén egyetemi csapattal, a TFSE-vel találkozik.
A bajnokság rájátszásában kétszer már meccseltek, és mindkétszer a BEAC nyert, egyszer 40 ponttal. Ráadásul a BEAC edzője, a magyar kosárlabdázó-legenda Balogh Judit még az év elején kijelentette: bajnokságot akarnak nyerni. Az mindenesetre pikáns, hogy az eddigi egyetlen vereségüket épp az MTK B csapatától szenvedték el. Ha a BEAC feljut, és vállalja az élvonalbeli tagságot, az MTK maradásával akár 11 csapatos is lehet a női NB I. Kicsit furcsa, de volt már rá példa: két éve a férfiaknál volt 13 élvonalbeli klub.
A sportágat jól ismerők azonban amiatt aggódnak, hogy
ezzel a lépéssel felhígulhat az amúgy sem túl erős bajnokság.
Elrettentő példaként említhető, hogy a bajnoki második Diósgyőr az egyik meccsén 52 ponttal győzte le az MTK elleni párharcot megnyerő, így az NB I-ben bennmaradó Vasast. Ennek fényében különösen érdekes lehet Bodnár Péter már idézett kijelentése a szakmai döntésről.
Az MTK-nál mindenesetre reménykedve várják a május 5-ei elnökségi döntést. Megkérdeztük Deutsch Tamást, miért fontos a klubnak a csapat NB I-es tagsága, és politikailag nem tartja-e kényesnek az ügyet. A versenykiírás ugyanis egyértelmű, a NB I 10. helyezettje kiesik a bajnokságból, és oda az Amatőr Nemzeti Bajnokság győztese jut fel.
Deutsch írásbeli válasza nem tért ki a kérdéseinkre, ezért egy az egyben közöljük.
"Az MTK felnőtt női kosárlabdacsapata a 2014–15-ös bajnoki szezon végén az NB I A-csoportjában a 10., utolsó helyen végzett.
Ezzel a helyezéssel együttesünk a következő szezonban az NB I B-csoportjában szerepelhet. Az elmúlt öt esztendőben az NB I-es felnőtt női kosárlabda-bajnokság A csoportjában az utolsó helyen végzett csapatok a következő idényben – az A csoportból való kiesésük ellenére – mindannyiszor az NB I A-csoportjában kezdhették az új idényt (3 alkalommal a Cegléd, a legutóbbi 2 alkalommal a Vasas csapata). Az MTK a beadványban azt jelezte a Szövetségnek, hogy amennyiben a legutóbbi öt bajnoki idényhez hasonlóan idén is bármilyen lehetőség lesz arra, hogy az NB I A-csoportjából kiesett csapat (jelen esetben a csapatunk) az új idényben is az NB I A-csoportjában szerepelhessen, akkor az együttesünknek – a Cegléd és a Vasas csapataihoz hasonlóan – határozott szándékában áll az A csoportban indulni."
Az elnök által említett években azonban a másodosztályban győztes csapatok általában nem akartak felkerülni az elitligába. Csak két példa: 2011-ben az a Vasas II. nyert, amelynek az első csapata bent maradt az NB I-ben. Tavaly pedig a TFSE lett az első, de már az idény elején tudható volt, hogy nem akar feljutni.
Arról is hallani, hogy a szövetség, pont a budapesti bázis szélesítése érdekében, a TFSE-t próbálná meggyőzni és egyben megerősíteni az NB I-es tagságra, így már 12-en lennének. A képet kissé árnyalja, hogy a TF játékosai teljesen amatőrök, heti három-négy edzésen vesznek részt.
Az első osztályban azonban még az MTK-nál is heti nyolc-kilenc edzés van, az élcsapatoknál még ennél is több, ha a különböző edzőtáborokat is beleszámítjuk. Arról már nem is beszélve, hogy még a gyengébb profik is érzékelhetően jobban keresnek, mint egy Lidl-pénztáros. A tengerentúli külföldiek félmilliós fizetéséről már nem is beszélve. Ja, és a TFSE-nek csak egy iskolai sportolásra alkalmas csarnoka van, ott NB I-es mérkőzést nem lehet rendezni.
Sterbenz Tamás, aki volt már az MKOSZ főtitkára is, jelenleg pedig a TFSE vezetőedzője, kérdésünkre elismerte, hogy beszélgetett az elnökkel, de Szalay Ferenc szavait inkább baráti tájékozódásként jellemezte.
Kizártnak nevezte, hogy szeptembertől a TFSE NB I-es legyen. "Mi
amatőrök vagyunk, egyetemisták és középiskolások,
semmi értelme, hogy amerikai profik ellen játsszunk." Középtávon azonban támogatná, hogy bővítsék az első osztályt, amelyben lenne 6-6 csapatos felső- és alsóház. Az utóbbi két legjobbja pedig már mérkőzhetne az igazi profikkal. Ez, ismerve a jelenlegi magyar női kosárlabda színvonalát, reálisnak is mondható.
A szövetségben május 5-én döntenek az MTK sorsáról. Megkönnyítené a helyzetüket, ha az NB I/B döntőjében a TFSE legyőzné a feljutni akaró BEAC-ot. A párharc két győztes meccsig tart, ezeket valószínűleg már csak az elnökségi ülés után játsszák le. Azonban ha a jóval esélyesebb BEAC nyer, és a szövetségi akarat is meghajlik a politikus-elnöki szándék előtt, akkor unortodoxnak mondható, 11 fős lesz a női kosárlabda NB I létszáma.