„Az egyetemen a legtöbben zseniként tekintettek rá. Kifejezetten művelt volt, nagyon
folyékonyan beszélt olyan témákról, amelyeket alig tudtunk felfogni.”
„Hihetetlenül felkészült politikaifilozófia- és politikatörténet-tanár volt, de nagyon sokat követelt.
A vizsgái is nagyon kemények voltak,
mégis sokan szerették, mert a legjobb volt a szakmájában”.
Könnyen zavarba eshet az, aki G. Fodor Gáborról akar portrécikket írni. Akárhogy is kérdezősködtünk, a Századvég stratégiai igazgatójáról szóló történetekbe sehogy sem illett bele az elmúlt napokban kialakult botrány. Kétségtelen tény viszont, hogy a 888.hu hírportálnak G. Fodor Gábor a főszerkesztője, és itt jelent meg az a cikk Tóbiás József feleségéről, amely
nemcsak a szocialisták elnökét, hanem a fideszes Gulyás Gergelyt is kiakasztotta.
De nemcsak ők nem értik, hanem azok sem, akik valaha is közel álltak a magát politikai gondolkodónak nevező elemzőhöz.
Márpedig ilyenek sokan voltak, hiszen az 1975-ben, Szikszón született G. Fodor Gábort már az egyetemen tehetségesnek tartották, így gyorsan elindult felfelé a ranglétrán. A Miskolci Egyetem politológia szakán kitüntetéssel diplomázott, az ELTE Politikatudományi Intézetében pedig summa cum laude szerezte meg a doktoriját.
„Húsz évvel ezelőtt egy kiemelkedően tehetséges és kedves fiú volt, akiről körülbelül annyit lehetett tudni, hogy nehéz körülmények között indult” – emlékezett vissza rá egyik pályatársa.
Tanárként később a diákjai tiszteletét is kivívta. Volt tanítványai egytől egyig kiemelkedő szakmai tudását említették, amikor meséltek róla. Sőt volt olyan, aki
egyenesen zseninek tartotta.
„Felkészült volt, és nagyon meggyőző, szerettem az óráira járni. A vizsgákon nem sokan kaptak jó jegyet, teljesíteni kellett érte, de a kettest azért a legtöbben elérték nála” – mondta egyikük.
Sokan emlékeztek vissza arra, hogy a későbbi stratégiai igazgatót alacsony termete miatt gyakran diáknak nézték, de ezzel soha nem volt problémája, barátságos volt mindenkivel, a hallgatókkal pedig általában tegeződött.
Volt viszont, aki szerint az óráin már
a Gyurcsány-kormány idején is lehetett érezni a fideszes vonzalmat.
„Volt egy kutatási ötlete, amely azt vizsgálta volna, hogy kormányzati negyedet csak azok a kormányok építenek, amelyek komoly válságban vannak. Hasonlóan sokat foglalkozott a »jó kormányzás« gondolatával” – mondta egykori diákja, aki azóta is nyomon követi volt tanára pályáját.
G. Fodor mindeközben már a politika felé kacsintgatott, elismerését az is növelte, hogy már nagyon hamar jelentős professzorokkal, elsősorban Schlett Istvánnal dolgozhatott együtt. Az első, a polgári radikálisokról szóló könyve még azoknak a tiszteletét is kivívta, akik másként vélekedtek a témáról, mint ő. Más szakmabelivel ellentétben G. Fodor Gábort azzal sem lehet vádolni, hogy ne publikált volna, a Corvinus és az ELTE honlapján is számos könyvet és tanulmányt sorolnak fel a publikációi között.
Tanítványai közül sokan meghatározó olvasmányként említették Schlett Istvánnal írt könyvét. A 2005-ben megjelent Lú-e vagy szobor-ban politikai tanulmányok kaptak helyet.
A fiatal politológiatanárra felfigyelt Lánczi András is, ő vitte a Századvéghez, ahol tovább szárnyalt a karrierje. Igaz, ezzel párhuzamosan kollégájával, Lánczi Tamással - az idősebb Lánczi fiával - eltávolodtak egymástól. Egyik közös ismerősük szerint a két elemző jól tud együtt dolgozni, de mégis
rivalizálnak egymással.
Talán éppen ez volt az oka, hogy G. Fodor önállósodni akart, ennek egyik jele volt a 2012 augusztusában indított blogja is, amellyel később többször is magára haragított közéleti szereplőket.
A szakmai sikerek mellett az anyagi elismerés sem sokat váratott magára, a 444.hu derítette ki, hogy az elemző 2011 szeptemberétől összesen
13,4 millió forintért adott tanácsot
a Fidesz kulturális kabinet oktatási és tudományos munkacsoportjának, és törvényjavaslatokkal kapcsolatban is adott tanácsot. Eközben pedig elkerülhetetlenül egyre közelebb került a Fidesz politikai nagyágyúihoz, köztük Habony Árpádhoz, és persze magához Orbán Viktorhoz is.
Volt újság, amely Orbán legfontosabb bizalmasának, más a miniszterelnök apródjának nevezte, a Magyar Narancs pedig azt írta róla: Orbán jobb fülénél ő van, a balnál Habony Árpád. Maga G. Fodor ezeket soha nem kommentálta, de interjúkban gyakran elmondta a véleményét, amivel mindig sikerült magára irányítania a figyelmet.
„Árpád egy ösztönös zseni” – jellemezte például röviden Habonyt a Magyar Narancsnak tavaly adott interjújában. Tanácsadónak azonban következetesen nem volt hajlandó nevezni.
„Hogy lehetnének, és egyáltalán milyen tanácsadói lehetnek egy olyan embernek, aki közel három évtizede a politika első vonalában harcol?”
– kérdezte.
G. Fodor nemcsak szakmailag, emberileg is jó viszonyt ápol Habony Árpáddal, aki időről időre a Századvégben tart eligazítást. A két férfi kapcsolatát az Origónak többen is komplexnek írták le. Habonyról sokan úgy vélekedtek, nagyon meggyőző tud lenni, és van benne erő, de nagyon nehéz vele együtt dolgozni, ami néha magát G. Fodort is megviseli.
„Mindenki kicsit belerokkan, aki Habonnyal együtt dolgozik” – mondta egyikük.
Ilyen közel a tűzhöz persze nemcsak barátokat, ellenségeket is lehet gyűjteni. Ehhez jó apropót adott a már említett tavalyi Magyar Narancs-interjú, amelyben G. Fodor a jobboldali értelmiségnek is odaszúrt egyet.
„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a 'polgári Magyarország' hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti magyarság valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés” – jelentette ki szokatlan őszinteséggel, amely miatt a kormánytagok is csúnyán nekimentek.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitóbeszédében
„okoskodó politikai elemzőnek”
nevezte. Túl azon, hogy Orbán is reagált a tárcavezető szavaira, azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a miniszterelnök beszédében többször is előkerült a polgár szó. Bár egy ideig úgy tűnt, G. Fodort nem hatották meg a kritikák, később mégis úgy döntött, hogy nem kíván tovább részt venni a Heti Válasz sorozatában, amelyben Török Gáborral vitázott hétről hétre.
A botrányok megviselték valamennyire a politológust, mondták ismerősei. Néhányan úgy gondolták, G. Fodor meg is keseredett egy kicsit, és elvesztette a motivációját. Az Origónak egyikük azt mondta, az elemző tehernek érezte, hogy egyre jobban megbíztak benne a Fideszben, és
hiányolta a kreatív feladatokat is.
A kormányzati bizalom jele volt az is, ami csak tavaly novemberben derült ki: G. Fodor a Századvég másik 20 munkatársával együtt „szigorúan titkos” minősítésű kormányzati iratokhoz juthatott hozzá.
A közvéleményben egyre nagyobb teret kapó botrányok ellenére munkatársai továbbra is nagyra tartották az elemzőt.
„Felüdülés vele beszélgetni. Nagyon filozofikus gondolkozású, a hétköznapi témákhoz is ideológiai alapon közelít, de éppen ezért nagyon jó meglátásai vannak” – mondta egyikük.
Néha persze maga G. Fodor is tett róla, hogy ezek a meglátások nyilvánosságot kapjanak. Emlékezetes írásában 2014-ben például verset írt a rezsicsökkentésről, a „világ legfaszagányosabb” intézkedésének nevezve azt.
Amit azonban egyetlen munkatársa, ismerőse vagy volt tanítványa nem ért, az a 888.hu című lap, amely Habony Árpád irányítása és az ő főszerkesztősége alatt indult el tavaly szeptemberben. A magát jobboldali bulvárnak tartó újság korábban is borzolta már a kedélyeket, de egyelőre úgy tűnik, Tóbiás József feleségének meztelen képeivel túl messzire ment, és könnyen lehet, hogy ennek G. Fodor issza meg a levét.
Sokat jelent, hogy Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes és a törvényalkotási bizottság elnöke a Facebookon üzente meg:
jó ízlésű embernek a laphoz semmi köze nem lehet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pedig úgy fogalmazott: „ha nem is hánytam el magam, az embernek nincs kedve ilyet olvasni”.
Sajátos stílusában reflektált rá Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője is.
G. Fodor a kritikusoknak stílszerűen a 888.hu-n üzent a „konzervatív újságírásról” szóló hitvallásával.
„Mindenkinek megadja, ami neki jár. A nagyságot értékeli. Az alávalót lenézi. A ribancot annak nevezi, ami. A tehetséget biztatja. Az államférfit tiszteli. A közösséghez pedig mindig úgy beszél, hogy »hajrá, magyarok!«" – írta.
Voltak persze olyanok is, akik nem feltétlenül lepődtek meg a 888.hu stílusán, még ha az említett cikket nem is G. Fodor Gábor írta alá. Néhányan megjegyezték azt is, hogy az elemzőben mindig is volt egy „bizonyos fokú arrogancia”. A pályatársak közül sokan felemlegették a Szürke kardigán díjat is, amelynek megszületésénél G. Fodor bábáskodott.
Az „elismerést” az a politológus nyerhette el, akinek az adott évben valamelyik nyilatkozatában alapvető tárgyi tévedés volt, vagy például olyan jóslattal élt, ami később nem teljesedett be. A szakma érthetően nem rajongott az ötletért, sokan megsértődtek a jelölésen,
az első nyertes, Kéri László pedig nem volt hajlandó átvenni azt.
Úgy tudjuk, a régi politológiai iskola képviselői közül többen azóta is orrolnak a díj miatt.
A kérdés már csak az, hogy G. Fodorra és rajta keresztül a Századvégre lesz-e valamilyen hatása a most kialakult botránynak. Név nélkül azzal többen is egyetértettek, hogy
a cikk nem volt jó ötlet,
és valószínűleg még jó ideig a közbeszédben marad. Arra viszont, hogy hosszú távon rosszul jön-e ki belőle az elemző, a legtöbben nem akartak fogadni.
Kiszelly Zoltán az Origónak három elméletet sorolt fel a cikk megjelenéséről. A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy az alig fél éve indult portál így akart ismertséget szerezni, de jó ötletnek ezt semmiképpen nem tartja. Azt sem zárja ki, hogy a 888.hu tabut akart dönteni, Magyarországon azonban még nem divat politikusok családtagjainak magánéletében turkálni. Végül pedig azt sem zárta ki, hogy ez az egész egy megelőző csapás volt egy kormánypárti politikus ellen indított kampány ellen.
Kiszelly szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
Rába Tímea egy puha célpont volt.
A politológus a botrány kirobbanása után kétfajta stratégiát tud elképzelni. A kormánypárti médiacsoportok nyilvánvalóan lokalizálni akarják a problémát, mint ami kizárólag
a 888.hu-ra vonatkozik.
A következményeket pedig majd a most induló per fogja eldönteni. Ezzel szemben az ellenzék érthetően kiterjesztené a botrányt G. Fodor Gáborra és környezetére, így támadva a kormányoldalt.
G. Fodor Gábor védekezése nem hatotta meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely szerint a portál cikkeinek tartalma több esetben is
„szexista, rasszista, mások személyiségi jogait, emberi méltóságát sértő”
volt. Az egyetem ezért etikai vizsgálatot kezd G. Fodorral szemben, aki jelenleg fizetés nélküli szabadságon van.
Annyi bizonyos, hogy a Századvég körül kitört eddigi botrányokat G. Fodor eddig mindig megúszta. A legtöbben azt valószínűsítik, hogy az elemző addig a helyén marad, amíg Orbán Viktor megbízik benne. Azt azonban, hogy ez meddig tart majd, lehetetlen megjósolni.