A főváros a rendkívüli felmondás indokaként egyebek mellett a szerződés közérdeksértő voltát jelölte meg, mondván:
a Mahir-cég által fizetett díjnál többet is kaphatna.
Kifogásolták továbbá, hogy a Mahir-cég nem a szerződés szerint helyezett ki légszennyezettségmérő oszlopokat és wifis oszlopokat. A Mahir-cég viszont jogszerűtlennek tartja a felmondást, mert szerintük ezekben az eltérésekben megegyeztek a fővárossal, a díj összegét pedig a főváros eddig nem kifogásolta.
A Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője a bíróságon elmondta, hogy nem tartják jogszerűnek a felmondást, mert a helyzet nem felel meg azon fővárosi rendelet által jellemzett helyzetnek, amire hivatkozva a főváros felmondta a szerződést. Ráadásul – folytatta Magyar György – a hivatkozott rendelet alapján
nem is lehet szerződést felmondani, csupán közterület-használat megszűnéséről beszélni, ami nem ugyanaz.
Az ügyvéd jelezte azt is, hogy a szerződés szerint a Mahir-cégnek nem kötelezettsége, hanem lehetősége volt a hirdetőoszlopok kihelyezése. Ezért szerinte kötelezettségszegésről sem lehet beszélni.
Magyar György hivatkozott az általános bírói gyakorlatra is, miszerint azonnali, rendkívüli felmondást csak a felmondási ok kialakulása után röviddel lehet megtenni, ebben az esetben viszont három-négy évvel korábbi, a Mahir-cég által amúgy vitatott hiányosságokra hivatkozott a főváros, ami Magyar György szerint visszaélés a joggal.
A Mahir-cég jogi képviselője szerint a vitatott légszennyezettségmérő oszlopokról korábban egyeztettek a fővárossal, hogy eltérhetnek a szerződéstől, még ha a főváros Magyar szerint tagadja is ezt az egyeztetést, amelynek során amúgy a főváros beleegyezett, hogy más típusú légszennyezettségmérő oszlopokat helyezzenek ki. Ehhez meg is adta a főváros a tulajdonosi hozzájárulást.
Magyar György a wifis internetelérést biztosító oszlopok kapcsán is arra hivatkozott, hogy a szerződéstől való eltérést ugyancsak évekkel ezelőtt egyeztették a fővárossal. Állítása szerint
a wifi az oszlopokon működött, ha hibás volt, azonnal javították.
Kifogásolta, hogy a főváros által hivatkozott működési problémák kapcsán a főváros olyan, a Mahir-cég által vitatott szemlékre vonatkozik, amelyeken a cég nem lehetett jelen.
Magyar György szerint továbbá semmiképp nem lehet felmondási ok az, hogy a főváros utóbb úgy gondolta, kevesli a bevételt az oszlopok után. Szerinte a valós felmondási ok kimondatlanul az, hogy
a főváros több pénzt akart kapni, ugyanakkor 2006 óta egyszer sem kért a főváros emiatt szerződésmódosítást.
Magyar György kitért arra is, hogy a szerződés már annak idején is "diktátum" volt, a feltételeket a főváros szabta, a Mahir-cég csak azt dönthette el, hogy ezekkel a feltételekkel elfogadja-e, vagy sem. Hozzátette: a szerződés szerinti használati díjon felül ráadásul a főváros felé évi több százmilliós összegben ingyen vagy önköltségi ár alatt kellett biztosítaniuk hirdetési felületet.
Az alperes Fővárosi Önkormányzat képviseletében Nagy József Levente ügyvéd kapott ezután szót, aki ellenkérelmében kérte, hogy a Mahir-cégnek a szerződés felbontásának semmisségére irányuló kérelmét utasítsák el. Csatolta a tulajdonosi hozzájárulásokat, ami szerint a Mahir-cég 621 hirdetőoszlop kihelyezését vállalta. Kitért a vitatott légszennyezettségmérő oszlopok témájára is: szerinte ezeket a Mahir-cég öt esetben nem azokra a helyszínekre helyezte ki, ahová a tulajdonosi hozzájárulások szóltak.
A főváros ügyvédje beszélt az ugyancsak vitatott internetes oszlopokról is: ezekből összesen 19-re adott a főváros tulajdonosi hozzájárulást, köztük van az az öt légszennyezettségmérő oszlop is, amit szintén elláttak wifis internet funkcióval.
Az ügyvéd szerint viszont az engedélyezettnél több oszlopon van wifi.
A bíró felhívta a figyelmet, hogy az alperes fővárosnak a wifis oszlopokra vonatkozó panasza ellentmondásos, mert abból úgy tűnik, mintha a több wifis oszloppal még túl is teljesítette volna a Mahir-cég a szerződéses kötelezettségét. Az ügyvéd ezt nem vitatta, hanem azt állította, hogy 17 wifis hirdetőoszlop telepítésére egyáltalán nem volt engedélye a Mahir Cityposternek, és ezzel adott okot a szerződés felbontására.
A főváros ügyvédje közben jelezte: ha az ellenkeresetükben a felmondásra szerintük okot adó fővárosi rendelet mégsem lenne alkalmazható, akkor kérte, hogy egy korábbi, tartalmilag ezzel megegyező fővárosi rendeletet vegyenek figyelembe. Nagy József Levente ügyvéd kitért arra is: a Mahir-cég szerintük nem egyeztetett a fővárossal arról, hogy a szerződéshez képest eltérne a megvalósításkor a műszaki tartalomban. Jelezte: internetes terminálok helyett csupán wifis oszlopokat helyezett ki a Mahir Cityposter.
A főváros ügyvédjére reagálva Magyar György azt mondta a bíróságon: furcsállja, és szerinte felveti a rosszhiszemű joggyakorlás gyanúját, hogy
a főváros ügyvédei nem tudják pontosan meghatározni a tárgyaláson, mire hivatkozva mondták fel a szerződést.
A Mahir-cég ügyvédje szerint ez is különösen indokolttá teszi, hogy a bíróság helyt adva az ideiglenes intézkedés iránti kérelmüknek, tiltsa el az oszlopok bontásától a fővárost.
A bíró ezután tájékoztatta a feleket, hogy elsősorban
azt kell bizonyítania az alperes fővárosnak, hogy fennálltak a rendkívüli felmondás indokai,
bizonyítania kell továbbá, hogy a Mahir-cégnek kötelezettségei voltak a szerződés szerint, nem csak lehetőségei, és meg kell jelölnie azon konkrét pontokat, ahol a hirdetőcég szerződést, illetve jogot sértett. A jelenlegi alperesi előadás és a becsatolt dokumentumok alapján nem teljesen tisztázott – állapította meg a bíróság.
Magyar György, a hirdetőcég jogi képviselője ezután több dokumentumot is benyújtott a bíróságnak, előadva kérelmét az ideiglenes intézkedésre, amellyel reményei szerint a bíróság nem csak eltiltja a fővárost a bontástól, hanem kötelezi az eredeti állapot visszaállítására, és annak kimondására, hogy a Mahir-céget megilletik a szerződésben rögzített közterület-használati jogok. Magyar György emlékeztetett: tíz napja folyik a bontás, ami rendkívüli jogsértés.
Az Origo eközben úgy értesült, hogy a bírósági tárgyalás ideje alatt is folytatódott a hirdetőoszlopok bontása.
Magyar György kitért arra, hogy oszloponként 50–500 ezer forint káruk is keletkezhetett a szakszerűtlen bontásból, roncsolásból fakadóan. Azt mondta, összesítésük szerint január 9-ig a Mahir Cityposter Kft.-nek az elbontott 120 oszloppal számolva 60–600 millió forint közötti kára keletkezhetett.
Jelezte továbbá, hogy a felbukkant drónfelvétel szerint szakszerűtlenül is tárolják az elbontott oszlopokat:
a szabad ég alatt, a hóban tárolják, ami korróziót okoz, ráadásul fektetve, ami miatt deformálódnak.
Magyar kifogásolta továbbá, hogy többszöri kérésükre sem adták ki a kispesti telephelyről az elbontott oszlopokat, ami viszont a Mahir-cég tulajdona. Mivel nem jutnak hozzájuk, új oszlopokat kell beszerezniük, darabonként nettó 700 ezer forintért, hiszen lekötött hirdetési szerződéseiknek új felületeken kell megfelelniük.
Volt több olyan hirdetőjük is – folytatta Magyar György –, amelyik jelezte, hogy a problémák miatt inkább szerződést bont velük, és sem Budapesten, sem vidéken nem kívánnak hirdetni a továbbiakban.
Csak emiatt az ügyvéd szerint nettó 250 millió forint a kieső bevétele a Mahir-cégnek.
Hozzátette: az elbontott 120 oszlopon már eddig is mintegy 40 millió forint káruk keletkezett.
Magyar György úgy számolt, hogy ha továbbra sem tiltják el a fővárost az oszlopbontástól, és tényleg felbontják a 2031-ig szóló szerződést, akkor a szerződésből hátralévő 15 évben a Mahir Cityposter Kft. 5,5–17 milliárd forint bevételtől esik el.
A főváros ügyvédje minderre reagálva jelezte: a bontást szakszerűen végzik, anélkül, hogy az oszlopok megsérülnének - ennek bizonyítására fényképeket és a bontó cég nyilatkozatát is csatolta az ügyvéd.
Nagy József Levente szerint a Mahir-cég állításával ellentétben nem jelezte, hogy elvinné az elbontott oszlopokat a telephelyről. Az elmaradt haszonról szóló Mahir-nyilatkozatot a főváros ügyvédje nem tartotta a benyújtott számításokkal pontosan alátámasztottnak.
A főváros számításai szerint évi mintegy 93-160 millió forint többletbevételre is szert tehetnének,
ha nem a Mahir-céget bíznák meg, valamint ennek az összegnek akár négyszeresére is, ha a szerződésbontás után az oszlopok 50 méteres környezetében is kiadhatná a főváros a hirdetőfelületeket, amit most a szerződés alapján nem tehet meg.
A bíró még a tárgyalás március 1-re elhalasztása és berekesztése előtt jelezte, hogy a mostani tárgyalást követően a lehető leghamarabb dönteni fog a Mahir-cég ideiglenes intézkedés iránti kérelme ügyében, tehát arról, hogy eltiltja-e a bíróság a fővárost a további oszlopbontástól vagy sem.
Tarlós István még nem mond semmit
Noha múlt a múlt pénteki Budapestinfón sok kérdést kapott Tarlós István főpolgármester az akkor már javában zajló oszlopháborúról, nem válaszolt, mondván: van véleménye, de azt nem árulja el. Tarlós azt mondta, a január 11-i tárgyalásig nem kíván állást foglalni, mert az prejudikálás lenne. A hétfői tárgyalás után kerestük a főpolgármestert, hogy a véleményét kérdezzük, de a Városházán azt közölték: a főpolgármester még mindig nem nyilatkozik a témában, mert a tárgyalást elnapolták, vagyis még nem zárult le a bírósági ügy.