Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Zűrösebb a Czeizel Endre kisebbik gyermeke körül kialakult vita, mint az első olvasatra tűnik. A Blikk hétfőn szellőztette meg, hogy lehet, hogy a híres genetikus spermáját jogtalanul használták fel, amikor a legkisebb gyermeke megfogant.
Az orvos maga is arról írt életrajzi könyvében, hogy két kisebbik gyermekének anyja
nem a felesége, hanem fiatal szeretője.
A nő a hagyatéki tárgyaláson a Blikk értesülése szerint most 100 millió forintot követel az örökségből.
A lap azt is tudni véli, hogy Czeizel több családtagja szerint a kisebbik gyermek esetében a spermadonor beleegyezői nyilatkozatára nem a genetikusprofesszor, hanem egy másik férfi adatai és neve kerültek.
Ha ez az utóbbi állítás igaz, akkor viszont több szempontból is törvénytelenség történt. A magyarországi törvények értelmében ugyanis,
ha egy egyedülálló nő mesterséges megtermékenyítésre vállalkozik, kizárólag anonim módon kaphat spermát, vagyis nem tudhatja, hogy ki a donor.
Az Origónak nyilatkozó jogász és orvos ezért egyértelműen azt állítja: ha bebizonyosodna, hogy a kisebbik gyermek valóban Czeizelé, annak büntetőjogi következményei is lehetnek, például a beültetést végző intézetre nézve.
Ennek megértéséhez elég a hatályban lévő egészségügyi törvényt ismerni. A magyarországi szabályok szerint
spermát csak névtelenül lehet adományozni.
Ha valaki úgy dönt, hogy elmegy egy spermabankba mintát adni, akkor felveszik az adatait, és szűrővizsgálatokat is végeznek rajta, de a leadott mintájára csak kódszám kerül.
Akit tehát donorspermával termékenyítenek meg, az soha, semmilyen körülmények között nem tudhatja meg, kitől származott az anyag.
A magyar valóságnak tehát semmi köze az amerikai filmekhez, amelyekben katalógusból választhatják ki a nők leendő gyermekük biológiai apját. Külföldön több országban is létezik a név szerinti donáció, de Magyarországon a személyiségi jog ezt nem teszi lehetővé.
A nő egyetlen esetben ismerheti a donort:
ha az a saját férje vagy regisztrált élettársa.
Ilyen esetben természetesen minden további nélkül lehetővé teszi a törvény az irányított beültetést. Ha viszont a nő egyedülálló, akkor csak és kizárólag anonim donort választhat. Ráadásul egyedülálló nők csak akkor vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésen, ha orvos igazolja, hogy máshogy nem vállalhatnak gyermeket, vagy ha az életkoruk miatt már nem valószínű, hogy természetes módon teherbe eshetnek. (Ezt szakértő bizottság állapítja meg, általában 38-39 éves kortól jellemző.)
A megkérdezett – de kivétel nélkül névtelenséget kérő – szakértők szerint Czeizel Endre esetében az a probléma, hogy fiatal szeretője sem a regisztrált élettársa, sem pedig a felesége nem volt. Így semmilyen esetben
nem ültethették volna be neki a genetikus spermáját,
hiszen ez törvénytelen.
Márpedig a professzor a könyvében is utalt arra, hogy ezt tervezte.
„Lefagyasztattam a spermámat, és megbeszéltem, hogy ezt a halálom után felhasználhatja, ha még akkor is úgy gondolja majd” – írta.
Szakértők arra is felhívták a figyelmet: spermadonor Magyarországon csak 18 és 35 év közötti, egészséges férfi lehet. A nyolcvanhoz közelítő, nagybeteg Czeizel esetében egyik feltétel sem teljesül.
Felmerül tehát a kérdés, mi van akkor, ha a gyermeknek valóban Czeizel Endre az édesapja, és mesterséges megtermékenyítéssel fogant.
Jogászok szerint ez esetben emberi test tiltott felhasználásának gyanúja merülhet fel, ami bűncselekmény. Ha pedig a beültetést egy egészségügyi intézményben végezték, akkor az minősített esetnek számít, és akár nyolc év szabadságvesztéssel is járhat.
