Harminc ponton korlátozhatják az életünket terrorhelyzetben

A parlamenti pártok, de még a szakértők között is vita van arról, nem vezetne-e kontroll nélküli visszaélésekhez a kormány által javasolt alaptörvény-módosítás, amellyel terrorveszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket vezethetnek be. Ilyenkor több fontos ponton szólna bele a kormány az emberek és az állam életébe: szabadon átírhatja a költségvetést, lezárhatja a határokat, elhallgattathatja a sajtót, továbbá jöhet a külföldiek ellenőrzése, a kijárási tilalom és a jegyrendszer.

"Semmiféle ideológia vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat" – hallani Orbán Viktor szavait a hetek óta a médiában futó kormányzati hirdetésben. Az ellenzék által közösség elleni uszítás gyanújával feljelentett reklámban a kötelező betelepítési kvóta miatt érzett terrorveszélyre is figyelmeztet a kormány.

Az Orbán-kormány a terrorveszélyhelyzeti intézkedésekkel azt üzeni: nyugi, megvédünk titeket Forrás: MTI/Soós Lajos

De nem csak aggódik, óv is a kormány: az állam és az emberek biztonsága érdekében – tavalyi sikertelen kísérlete után - ismét módosítaná az alaptörvényt, bevezetve egy új rendkívüli jogrendi kategóriát, a terrorveszélyhelyzetet. Ám

a terv nem aratott osztatlan sikert sem a pártok, sem a szakértők körében.

A kétharmados parlamenti többséget igénylő szavazásnál a Fidesz–KDNP számíthat a Jobbikra, ami éppen elég ahhoz, hogy ilyen veszélyhelyzetben a kormány szinte mindenben szabad kezet kapjon.

Minden szinten szinte minden

A honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, sőt az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna az a –sorrendben már a hatodik – alaptörvény-módosítás, amelynek részleteiről az Origo számolt be, még a Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatára kedden tartott ötpárti egyeztetés előtt.

Információink szerint összesen

30 ponton szólhatna bele a kormány az emberek életébe és az állam működésébe.

A javaslatcsomag terrorveszélyhelyzetben a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetben megszokottnál szélesebb jogköröket adna a kormánynak.

Terrorveszély esetén búcsút inthetünk néhány eddig megszokott dolognak és jognak Fotó: Marton Szilvia - Origo

A kormánynak nemcsak a költségvetés kereteinek felborítására lenne joga, de importkorlátozásokra, a közbeszerzések mellőzésére, vagy éppen a szerinte az ország biztonságát veszélyeztető személyek vagy szervezetek vagyonának zárolására is. Elképzelhető, hogy a benzinkúton jegyre adják majd az üzemanyagot, ahogy a boltban is a kenyeret.

A kormány terrorveszélyhelyzetben:

• kötelezheti az állami médiát hivatalos állásfoglalások kiadására
• megállapíthatja, melyek az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek, majd ezek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja
• túlmunkát, túlszolgálatot rendelhet el a közigazgatási és rendvédelmi szerveknél, egyszerűsített eljárásban vehetnek fel ide embereket
• módosíthatja a közigazgatási szervek munkarendjét és a hatósági eljárások szabályait
• korlátozhatja a rádiók és televíziók működését
• a szükséges mértékben korlátozhatja a légi forgalmat
• kirendelheti a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére
• korlátozhatja, sőt zárolhatja az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát
• elrendelheti speciális tartalékok képzését, exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, és a közbeszerzési eljárások felfüggesztését
• speciális terrorelhárító intézkedéseket vezethet be
• a nemzetközi előírásokat és egyezményeket is figyelmen kívül hagyva szigoríthatja a határforgalmat
• alkalmazhat az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatokat
• különleges beléptetési szabályokat, technológiákat írhat elő a közintézményeknél és a közforgalmú helyeknél
• korlátozhatja vagy megtilthatja a közigazgatás, a honvédség, a rendvédelmi és közreműködő szervek létesítményeibe való belépést, illetve az oda vezető közforgalmat, továbbá elrendelheti az erre közlekedők átkutatását, és az őrizetlenül hagyott, ismeretlen eredetű tárgyak megsemmisítését
• átmenetileg átírhatja a honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásosaira vonatkozó szolgálati szabályokat
• elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését
• korlátozhatja, illetve engedélyhez kötheti az ország meghatározott területén való tartózkodást
• kijárási tilalmat rendelhet el az érintett település és pontos időtartam meghatározásával
• betilthatja a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket
• igénybe veheti a rádiók, televíziók és más tömegkommunikációs intézmények létesítményeit és berendezéseit, de ezek használatát be is tilthatja
• korlátozhatja, ellenőrizheti és szüneteltetheti a postai és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, továbbá igénybe veheti a távközlési és informatikai hálózatokat, de meg is tilthatja azok használatát
• időben és térben korlátozhatja vagy meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát
• szolgáltatások teljesítésére kötelezheti a vasúti, közúti, vízi és légi járművek tulajdonosait
• korlátozhatja vagy megtilthatja a külföldiek beutazását Magyarországra
• korlátozhatja és megtilthatja a külföldi személyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és kapcsolattartást
• korlátozhatja a nem magyar állampolgárok itt-tartózkodását, számukra jelentkezési kötelezettséget írhat elő
• engedélyhez kötheti az ország egy meghatározott területére való beutazást, az ott történő átutazást vagy az onnan való kiutazást
• a szükséges időre elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését meghatározott új helyre
• eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthat összegeket a költségvetésben, kiadásokat függeszthet fel, viszont a büdzsében nem szereplő más kiadásokat teljesíthet, továbbá új bírságokat állapíthat meg, a bírságok mértékét pedig módosíthatja, a kedvezményeket eltörölheti

Parttalan felhatalmazás

Terrorveszély esetén sem indokolt az alapvető jogok felfüggesztése – mondta az Origónak Tordai Csaba alkotmányjogász, aki viszont nem ellenezné a közigazgatást, a rendőrséget és a honvédséget egymástól elkülönítő rigorózus irányítási rendszerek finomítását a hatékonyabb fellépés érdekében.

Katonák már most is segítenek a határnál, de ezentúl felhasználhatók lennének máshol is Forrás: MTI/Mohai Balázs

Óvott a viszont olyan, "parttalan és súlyos államhatalmi visszaélésekre alapot adó" jogköröktől, amelyeket a kormány gyakorolhatna az új minősített időszakban.

A speciális terrorellenes intézkedések nincsenek meghatározva, így szinte bármit lehet érteni ezalatt.

Ugyanígy aggályosnak tartja az internet-, posta- és csomagforgalom lehetséges fokozott ellenőrzését, ha az azt jelenti, hogy megszüntetik az e körben most is alkalmazható titkos információgyűjtés garanciális szabályait. Az alkotmányjogász szerint ezek a példák is mutatják, hogy

pontos definíciók hiányában csak a kormány politikai önmérsékletén múlik, mit tesz, vagy nem tesz".

Az eddig ismertek alapján a javaslat elképesztően széles intézkedési jogkörrel ruházná fel a kormányt, külső kontroll nélkül – vélekedett. Az alkotmányjogász figyelmeztetett: ilyen döntést csak teljes konszenzussal szabad hozni, ám a jelenlegi "hiszterizált politikai légkör aligha alkalmas erre".

Sokkoló, de szükségszerű

Nem így látja egy másik szakember. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa az Origónak azt mondta,

különleges helyzetben szükség van arra, hogy hatékonyan és rugalmasan lehessen intézkedni,

de persze kell, hogy legyen kontroll, nehogy visszaélésszerűen alkalmazzák a jogot.

Úgy vélte, az emberi jogok korlátozhatatlan csoportját és az Alkotmánybíróság működését mindez nem érinti, más alapjogok korlátozása viszont szükségszerű lehet terrorveszélyhelyzetben – ez mindenhol máshol is így van a világban, és a hatályos magyar szabályok is adnak erre általános felhatalmazást különleges jogrend idején.

A szakember szerint az új javaslatban

a kontrollt a kormány folyamatos beszámolási kötelezettsége és az Országgyűlés kétharmados – igaz, utólagos – jóváhagyása biztosítja.

Elismerte, hogy a különleges jogrendekben életbe léptethető egyes intézkedések talán sokkolónak hathatnak, de csak azért, mert az elmúlt 25 évben nem nagyon esett szó róluk – pedig az alkotmány 1990 óta tartalmazza őket.

A tavaly őszi párizsi terrortámadások után szükségállapotot vezettek be Franciaországban Forrás: AFP/Thomas Samson

Bár itthon eddig csak a legenyhébb különleges jogrendre, a veszélyhelyzetre volt példa a kolontári vörösiszap-katasztrófa vagy árvízhelyzetek idején, Szánthó emlékeztetett, hogy a novemberi párizsi terrortámadások után Franciaországban a jóval szigorúbb szükségállapotot is bevezették.

Belefér, vagy nem fér bele?

A jelenleg az alaptörvény által ismert öt rendkívüli jogrend közül a szükségállapot „lefedheti" a terrortámadás esetét, míg a megelőző védelmi helyzetbe vagy a váratlan támadás esetkörébe beleérthető a terrorveszély, azonban az egyértelműség és a jogbiztonság miatt érdemes lehet egy új, kifejezetten a terrorakciókról szóló különálló kategória bevezetése.

Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg:

1. rendkívüli állapot
2. szükségállapot
3. megelőző védelmi helyzet
4. váratlan támadás
5. veszélyhelyzet

Szánthó szerint már csak azért is, mert Magyarországon – az elemi csapás esetében alkalmazható veszélyhelyzetet leszámítva – nincs a különleges jogrendek alkalmazására és értelmezésére kiforrott joggyakorlat, így nem állítható, hogy egy valóban komoly terrorfenyegetettség esetén ne lenne több eltérő értelmezés, vajon az melyik, jelenleg hatályos esetkörbe "értendő" bele.

Orbán Viktor az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron 2010 őszén Forrás: MTI/Mohai Balázs

Éppen azért, hogy az adott helyzetben ne ezen menjen a jogi vita, Szánthó szerint

érdemes egy hatodik, jól körülhatárolt, és alaposan leszabályozott kategóriát létrehozni a terrorveszélyre.

Felvetésünkre az Alapjogokért Központ munkatársa arról is beszélt, szerinte nincs összefüggés a jelenleg is hatályban lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és a rendkívüli jogrendek között.

A majdnem szükségállapot

A tervezett alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.

Tordai Csaba alkotmányjogász szerint viszont

nincs feltétlenül szükség arra, hogy a terrorveszély miatt egy új, minősített jogrendet írjanak bele az alkotmányba.

Az alkotmányjogász szerint ennek amellett, hogy a gránitszilárdságúnak mondott alaptörvénynek négy éven belül már a hatodik módosítását jelentené, gyakorlati haszna sincs sok.

Előállhat olyan helyzet, amikor már a Terrorelhárítási Központ (TEK) ereje is kevés Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Méghozzá azért, mert egy már bekövetkezett terrortámadás utáni helyzetet megfelelően lefed a már most is létező szükségállapot, míg egy tervezett terrortámadás okozta fenyegetettség kezelésére alkalmas a már szintén létező megelőző védelmi helyzet kategória. Az alkotmányjogász annak viszont látná értelmét, hogy a megelőző védelmi helyzet kritériumait, szabályait egyértelműsítenék.

Gránitszilárdságúnak mondta

A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a mostani lenne a hatodik változtatás. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.
Míg az új változat el nem készült, a Fidesz tízszer módosította a hatályos alkotmányt, a saját érdekei mentén is – ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. A végül a pártok konszenzusát nélkülöző alaptörvény elfogadását Magyarországon és külföldön is heves tiltakozás övezte. Ennek ellenére 2011 áprilisában az Országgyűlés – kizárólag kormánypárti képviselők szavazataival –elfogadta az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta.

A Jobbik lehet a kulcs

A terrorveszélyhelyzetről rendelkező alaptörvény-módosításhoz

az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges, így a kormánypártoknak ellenzéki támogató voksok kellenek.

Később, a rendkívüli intézkedés kormány általi elrendelésének utólagos jóváhagyásához, vagy a két hónapos időtartam meghosszabbításához elegendő lesz a jelen lévő képviselők kétharmada.

Novák Előd Jobbik-alelnök – a kormány számíthat a támogatásukra Fotó: Origo

Az alkotmánymódosításnál úgy tűnik, a Fidesz–KDNP számíthat a Jobbik támogatására. Legalábbis konstruktívan támogatónak ítélte a párt hozzáállását az ötpárti egyeztetés után a fideszes Gulyás Gergely, és így nyilatkozott az Origónak Novák Előd is. A Jobbik alelnöke a kormány túlzott felhatalmazását firtató kérdésünkre azt mondta,

a rendkívüli jogrendben vannak durva dolgok, ez természetes."

Pártja amúgy már tavaly augusztusban benyújtott egy hasonló célú törvénymódosítást.

LMP: Nincs biankó csekk

Ugyan a Fidesz hasonlóan támogatónak ítélte az egyeztetésen az LMP hozzáállását is, de Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke szerint csak azért, mert Gulyás Gergely nem figyelt eléggé. Ők ugyanis ebben a formában biztosan nem támogatják a javaslatcsomagot, "ezt a kormány nem gondolhatja komolyan".

Schiffer András: Ezt a kormány nem gondolhatja komolyan Fotó: Origo

Schiffer András az Origónak azt mondta, értik, hogy új biztonsági kihívásokra kell választ adni, nem is zárkóznak el attól, hogy mondjuk terrorfenyegetettség esetén a hadsereget is felhasználhassák, de szerinte

biankó csekket nem adhatunk a kormány kezébe, hogy szinte azt tegyen, amit akar".

Éppen ezért nyitottak a további egyeztetésekre – ha egyáltalán lesznek.

Az MSZP inkább maga ötletel

Nem támogatják a kormány tervét az ötpárti egyeztetéstől amúgy távol maradó szocialisták sem (kérésük ellenére nem küldte meg előre a kormány a tervezet szövegét, ezért nem mentek oda).

Tóbiás József MSZP-elnök a javaslatcsomagot látszatintézkedésnek nevezte,

és bejelentette, hogy az MSZP maga ír törvényt a terrorfenyegetettség kezelésére.

Molnár Zsolt szerint kontroll nélkül kapna széles jogköröket a kormány Forrás: MTI/Illyés Tibor

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke pedig az Origónak azt mondta, terrorveszélyhelyzetben inkább a rendőrségnek, a Terrorelhárítási Központnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kellene erősebb jogköröket adni, nem pedig a kormánynak több hatáskört, ráadásul kontroll nélkül.