Navracsics Tibor cáfolta, hogy támogatna egy Lengyelországgal szembeni EU-s eljárást. A politikus a Mandinernek azt mondta, hogy ő és stábja
csak egy lengyel ügyekről szóló "orientációs vitát" támogat.
Szerinte azzal, hogy ilyen vita kezdődik a Bizottságban, még nem jelenti azt, hogy a folyamat végén szankciókról döntenek majd. Arról is beszélt, hogy szerinte az orientációs vita még nem a "jogállamiság-mechanizmus" nevű eljárás része. A jogállamiság mechanizmus egyfajta szankció: ez egy folyamatos vizsgálatot jelent, ami a Bizottság egyik eszköze, hogy nyomást gyakoroljon azokra a tagállamokra, ahol a szervezet szerint a jogállamiságot sérelem éri.
Orbán Viktor szóvivője az Indexnek azt mondta: az EU-nak nem érdemes Lengyelország elleni szankciókon törnie a fejét, mert a miniszterelnök álláspontja az, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót. Egy szankció elfogadásához a tagállamok teljes egyetértésére volna szükség, a Navracsics Tibor által támogatott "orientációs vita" tehát ennek fényében eleve feleslegesnek tűnik.
Navracsics Tibor azt mondta, hogy a vita végén Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke kijelölhet biztosokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a témáért felelős lengyel miniszterekkel. Szerinte annyi várható a szerdai ülés után, hogy az adott témákban megkezdődik az egyeztetés a Bizottság és a lengyel fél között.
Úgy véli, hogy ez nagyon messze van még bármiféle szankciótól.
A politikus arról is beszélt, hogy a magyar médiatörvény miatt kialakult helyzetben a magyar kormány is hajlandó volt vitázni. Azt is mondta, hogy mindent megtesz majd azért, hogy Lengyelország ne járjon úgy, mint annak idején Magyarország. Szerinte ugyanis többször előfordult korábban, hogy a magyar médiatörvényről úgy vitatkoztak az EU biztosai, hogy nem ismerték hiteles fordításból annak tartalmát.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap azt írta vasárnap megjelent cikkében, hogy Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosaként nem fogja blokkolni azt a folyamatot, melynek részeként a jövő héten az Európai Bizottság is vizsgálja a Lengyelország jogállamiságát érintő veszélyeket.
A FAZ cikke szerint - amit az Index szúrt ki - ezen a héten pénteken az uniós biztosok stábjai már folytattak egy előzetes egyeztetést. Ennek eredménye, hogy a biztosok várhatóan egységes támogatói álláspontot fognak képviselni az ügyben. Ez azt is jelenti, hogy Navracsics Tibor magyar biztos sem ágál majd a bizottsági vizsgálat ellen - írta a FAZ.
A biztos, aki
uniós megbízatása előtt az Fidesz-KDNP kormányában Orbán Viktor mellett miniszterelnök-helyettes volt,
már csak azzal is, hogy nem gátolja a sokak szerint a Magyarország által támogatott új lengyel kormányt érintő vizsgálatot, szembemegy Orbán Viktorral és a hivatalos magyar állásponttal.
Orbán Viktor szóvivője az Indexnek azt mondta: az EU-nak nem érdemes Lengyelország elleni szankciókon törnie a fejét, mert a miniszterelnök álláspontja az, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót. Egy szankció elfogadásához a tagállamok teljes egyetértésére volna szükség, a Navracsics Tibor által támogatott "orientációs vita" tehát ennek fényében eleve feleslegesnek tűnik.
Az EU vizsgálata Lengyelország jogállamiságára, azon belül és különösen a lengyel alkotmánybíróság átalakítására koncentrál. Mint arról az Origo is beszámolt, a vizsgálat megíindításáról január elején döntöttek Brüsszelben.
A vitát január 13-án, a biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére. Szakértők szerint ez az első lépése annak az eljárásnak, amely akár
büntetőintézkedések elrendelését is eredményezheti
Lengyelország ellen.
Jobbik: Szégyent hoz Magyarországra
Azzal, hogy Navracsics Tibor uniós biztos támogatja Brüsszel eljárását Lengyelországgal szemben, nemcsak magára és a kormányra, de egész Magyarországra is szégyent hoz - reagált a Jobbik. A párt parlamenti frakciója szerint a lengyel alkotmányos berendezkedés vagy annak átalakítása kizárólag Lengyelországra, a lengyel népre és a lengyel belpolitikára tartozik. "Ahhoz sem Brüsszelnek, sem Magyarországnak, de még Navracsics Tibornak sincs semmi köze" - írták közleményükben.
Ezt erősítheti, hogy élesen bírálta az új lengyel kormány irányvonalát és konkrétan néhány közelmúltbeli intézkedését Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Viviane Reding volt európai uniós biztos, jelenlegi luxemburgi EP-képviselő is.
"A lengyel kormány a választási győzelmét felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá.
Ez irányított demokrácia putyini módra, az európai politika veszélyes putyinizálása"
Reding pedig arról beszélt, hogy
a jogállamiság elleni támadás az alkotmánybíróság elleni támadással kezdődik.
Mint mondta, "azután következik a média, előbb a közszolgálati, majd a kereskedelmi média. Ez a Putyin-Orbán-Kaczynski-logika".