Valóban nyomást gyakorolt az amerikai kormány a magyar kabinetre, hogy ne engedjen szobrot állítani Székesfehérváron Hóman Bálintnak. Ezt a nyomásgyakorlást azonban Orbán Viktor kormányfő "a leghatározottabban visszautasította" - közölte az Origo kérdésére Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője.
Azután kerestük a kormányfő irodáját, hogy kiderült,
Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi holokauszt-emléknapon mondott beszédében külön kitért Magyarországra.
Az elnök ugyan nem nevezte meg Hóman Bálintot, de utalt az 1931-től kezdve több magyar kormányban miniszteri posztot vállalt és a magyarországi zsidóellenes törvények kidolgozásában is részt vett politikusról felállítani tervezett szoborra, aminek létrehozását végül a kormány sem támogatta, így meghiúsult.
Obama elnöknek az emléknapon mondott beszédét részletesen tudósította az állami hírügynökség, de az MTI csütörtökön reggel kiadott híréből a szoborra vonatkozó rész teljesen kimaradt. Ezt a Népszabadság szúrta ki, közölve a beszéd vonatkozó részét. Eszerint Obama azt mondta:
"És ezért léptünk fel, amikor Magyarországon szobrot terveztek állítani egy második világháborús antiszemita vezetőnek, hogy a kormányuk álljon el ettől a tervétől. Ez nem egy széljegyzet volt a kapcsolatunkban, hanem alapfeltétele annak, hogy fenntartsuk a jó viszonyt. Ezt értésükre adtuk."
A fenti videón ez a rész 1:44-től hallható. A Fehér Ház közzétette a teljes beszédet is.
Az amerikai elnök beszédében említett nyomásgyakorlást tehát Havasi Bertalan is megerősítette. A kormányfő sajtóstábjának vezetője az Origo kérdésére azt közölte, ezt a nyomásgyakorlást Orbán Viktor azért utasította vissza, mert
bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is."
A magyar miniszterelnök álláspontja szerint amúgy "az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik".
Úgy tudjuk, az amerikaiak többször értetlenkedésüket fejezték ki, hogy miért ragaszkodik a kormány a szobor felállításához. Minden esetben
azt próbálták megértetni a kormánnyal, hogy ha elkészül az alkotás, azzal az ország sokat árt majd nemzetközi tekintélyének.
Bár első alkalommal csak tavaly októberben, a Corvinus egyetemen mondott beszédében említette Colleen Bell amerikai nagykövet, a háttérben már jóval korábban folytak az egyeztetések a Hóman-szoborról a magyar és az amerikai kormányzat között.
Colleen Bell a Corvinus egyetemen a szoborról azt mondta:
Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataként meggyilkoltak.
Ez a város többre képes annál, minthogy egy ilyen embernek szobrot állítson".
Kerestük az állami médiát, hogy megtudjuk,
miért maradt ki a Magyarországra és a szoborra vonatkozó rész az MTI híradásából,
amely egyébként Obama elnök beszédét amúgy meglehetősen részletesen ismertette. Időközben az MTI az eredeti hír kiadása után nyolc órával, 15:10-kor kiadott egy "BŐVÍTETT" változatot a tudósításából. Ebben már szerepelt az említett néhány mondat.
Az állami média az Origónak azt a magyarázatot adta, hogy washingtoni tudósítójuk Obama beszédét a Washington Post részletes tudósításának felhasználásával készítette el, amely lap pedig az AP helyszínen tartózkodó tudósítójának anyagára támaszkodott, márpedig sem a Washington Post, sem az AP anyaga nem tett említést arról, hogy Obama Magyarországra is kitért volna a beszédében.
Miután azonban
az MTI szerkesztői a Fehér Ház honlapjára kitett teljes beszédszöveg alapján észlelték a Magyarországra tett kitételt,
kiadták a bővített hírtanyagot. Ezért az MTVA szerint nem igaz, hogy a közmédia arra törekedett volna, hogy a jelzett beszédrészletet elhallgassa.
Székesfehérvár közgyűlése tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány felállítsa Hóman Bálint szobrát. A tervezett szoborállítást heves tiltakozás fogadta, de megszólalt az ügyben a Zsidó Világkongresszus is.
Tavaly december 11-én történt fordulat, amikor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az alapítvány felállíthatja ugyan a szobrot, de fizesse vissza a várostól és az államtól kapott támogatást. Kedden még az alapítvány vezetője bejelentette, hogy nem tesznek le a szoborállításról, de elhalasztják a felavatását.
Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben azt mondta: "A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de
a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal."
A kormányfő azt is mondta, hogy nem tologatja a felelősséget, de a civil szervezet támogatás iránti kérése nem jutott el a legmagasabb döntéshozókig. Hozzátette, a kormány működéséért
a politikai felelősséget ő vállalja, így a civil szervezetnek juttatott támogatásért a felelősséget ő viseli.
Elmondta, örül, hogy a szervezet úgy döntött, visszaküldi ezt a pénzt. A kormányfő sajnálkozását fejezte ki, hogy ezt a kérdést "pofozkodás és csihi-puhi keretében" kell megtárgyalnia a parlamentnek.
Felmentette a bíróság
A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában tavaly március 6-án mentette fel Hóman Bálint néhai kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól és egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket. Hómant 1946-ban a népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben.Korábban már Cser-Palkovics András, a város polgármestere is jelezte, hogy a Hóman Bálint Alapítványnak joga van felállítani az alkotást, de a szervezet fizesse vissza a magyar államtól és az önkormányzattól kapott támogatást, ezzel mentesítse a várost és az országot a méltatlan támadásoktól.
Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal magyarázta, hogy
tárcája törvénytelenül adhatott 15 millió forintot a Hóman-szobor felállítására,
hogy a támogatásról szóló döntést még Navracsics Tibor hozta meg korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszterként. A jelenleg uniós biztosként dolgozó Navracsics cáfolta a miniszter állítását.