Titokgate: a HM hibázott, Novák mártírkodott

Jelentős médiafigyelmet generált magának a jobbikos Novák Előd, amikor nyilvánosságra hozta a Honvédelmi Minisztériumban készült alaptörvény-módosító javaslatot, holott semmilyen büntetés nem fenyegeti ezért. A tervezet nemhogy nem titkos, de még a rajta feltüntetett törvényi hivatkozás sem tűnik jogszerűnek.

Újabb hullámot vetett a terrorveszélyhelyzetben alkalmazni kívánt rendkívüli kormányzati jogkörökről szóló alaptörvény-módosító javaslat. Először

a kormánynak szinte mindenben szabad kezet adó tervezet

részletei okoztak riadalmat, a napokban pedig annak megítélése foglalkoztatta a közvéleményt, hogy titkos-e az irat, és a nyilvánosságra hozatala miatt börtönbe kerülhet-e a Jobbik alelnöke. Az Origo utánajárt: mindkét kérdésre nem a válasz.

Feljelentette magát Novák

Nagy médiafigyelmet kapott Novák Előd azzal, hogy hangzatos Facebook-bejegyzésben gyakorlatilag feljelentette saját magát. A Jobbik alelnöke megosztotta a szélsőséges hangvételéről ismert, betiltani is próbált kuruc.info portálra feltöltött, a Fidesz alaptörvény-módosító javaslatának szövegét.

Novák Előd feljelentette magát saját Facebook-bejegyzésében Forrás: MTI/Beliczay László

Novák azt írta, az "a kormány 30 évre titkosított javaslata", és megjegyezte, hogy

ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok,

de a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlva (s mentelmi jogomról lemondva) akkor is felhívom a figyelmet rá".

30 évre titkosították ezt a kormányjavaslatot, s most ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok, de a...

Közzétette: Novák Előd – 2016. január 19.

Csakhogy az Origo utánajárt: nem igaz, hogy a fejlécében "A 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján 2016.01.12-tól 30 évig NEM NYILVÁNOS!" szövegű figyelmeztetést tartalmazó iratot titkosították volna 30 évre, ahogy az sem igaz, hogy Novákot szabadságvesztés fenyegetné.

Semmi titok nincs benne

Valójában már a figyelmeztető felirat sem stimmel. A hivatkozott jogszabály a honvédelmi törvény azon passzusa, miszerint "A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti."

A honvédség felhasználhatóságáról szó van ugyan a tervezetben, de konkrétumok nélkül Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Csakhogy a teljes szöveg ismeretében kijelenthető, hogy az semmilyen konkrét, a jogszabály szerint védeni rendelt adatot nem tartalmaz. A nyolcoldalas szövegben tizenháromszor szerepel ugyan a honvédség szó, de egyszer sem olyan környezetben, ami indokolhatná a nyilvánosság kizárását.

Ezt erősítette meg az Origónak Szabó Máté Dániel jogász, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. A szakember azt mondta,

a tervezet szövegében semmi olyan nincs, ami indokolná a feltüntetett figyelmeztetést, ezért a készítője irreleváns szabályra hivatkozik

a fejlécben. Hozzátette: ha jogos lenne a hivatkozás, az sem titkosítást jelentene, csak annyit, hogy alapvetően az adat nyilvánossága nem kényszeríthető ki - mondjuk egy közérdekű adatigényléssel.

A Gripen-parádénál is ez volt

Még Hende Csaba volt a honvédelmi miniszter, amikor a szaktárca 2014 szeptemberében ugyanerre, a honvédelmi törvényben található passzusra hivatkozva tagadta meg az akkoriban botrányt kavart Gripen-légiparádé részleteinek nyilvánosságra hozását. Mint arról az Origo beszámolt, a Fradi új stadionjának avatóján parádéztak Gripen vadászgépek - gyakorlatozás címszó alatt. Abban az esetben azonban indokoltnak tűnt a nyilvánosság kizárása, hiszen Magyarország védelmi erejének részét képező vadászgépekről, konkrét repülési útvonalakról, hadászati eszközökről volt szó.

Másra hivatkozhattak volna

Jogilag nehezebb lenne belekötni egy olyan hivatkozásba, ami az információszabadságról szóló törvényre utal, miután az kimondja: "A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános." Tehát ez csak tízéves korlát és - hasonlóan a honvédelmi törvényes példához - a kezelő szerv vezetője felülbírálhatja.

Elvileg dönthetett volna úgy a HM, hogy a jogszabálytervezet döntés-előkészítő anyag, és emiatt nem nyilvános.

Ez nem lenne meglepő, mert ha a közigazgatásban bármilyen kormány-előterjesztés készül, akkor döntés-előkészítő anyagként ez a figyelmeztetés mindegyiken rajta van, de igazából csak arra vonatkozik, hogy a belső egyeztetési fázis állomásai nem nyilvánosak - mondta az Origónak az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője.

Van egyáltalán értelme?

Fazekas Marianna szerint maga a jogszabályszöveg

úgyis nyilvános lesz, ha benyújtják a parlamentnek törvényjavaslatként, vagy kihirdetik a Magyar Közlönyben kormányrendeletként

vagy határozatként. A szakember azt is mondta, nem tudna olyan indokot mondani, ami miatt az ilyen döntés-előkészítő anyagoknak feltétlenül nyilvánosnak kellene lenniük, ám ennek ellenkezője mellett sem tud teljes határozottsággal érvelni.

A tervezetről Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezett ötpárti egyeztetést Fotó: Szabó Gábor - Origo

Miként a tanszékvezető sem biztos benne, hogy a törvényjavaslatoknál indokolt-e a döntés-előkészítő anyagra vonatkozó nyilvánosságkorlátozás, a TASZ szakmai igazgatója is bírálta ezt a gyakorlatot. Szabó Máté Dániel szerint

abban a fázisban, amikor már vita zajlik a szövegről, azt nem lehet valódi döntés-előkészítő anyagnak nevezni.

Márpedig a tervezetről tartott január 12-i ötpárti egyeztetéssel széles körű vita indult, a résztvevőknek el is küldték a tervezetet, a részletek kiszivárogtak.

Nováknak nincs mitől tartania

Akárhogy is, formálisan lett volna törvényi lehetőség arra, hogy az alaptörvény-módosító javaslatot döntés-előkészítő dokumentumként "nem nyilvánosnak" minősítsék, de még akkor sem kellene Novák Elődnek szankcióktól tartania. Ilyesmit ugyanis sem az infotörvény, sem pedig a büntető törvénykönyv nem ismer. Az ELTE tanszékvezetője, Fazekas Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjog csak a minősített adatokat - korábbi nevén állam- vagy szolgálati titkot - védi.

Az államtitok egészen más, mint amiről ebben az esetben szó van Forrás: Origo

A minősített adat védelméről szóló törvény szerint

a különböző minősítési szintű információk 10-30 évre "titkosíthatók".

A dokumentumon amúgy kötelezően feltüntetendő minősítési idő és a minősítés attól függően változik, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele milyen kárt okoz.

A minősítési szint, ha a nyilvánosságra kerülés:

• rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan titkos!",
• súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Titkos!",
• károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!",
• hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!".

A büntető törvénykönyv a fenti minősített adatokkal való visszaélést már valóban bünteti - erre utalt tévesen Facebook-bejegyzésében is Novák Előd. A minősített adattal való visszaélés büntetése vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű az irat, továbbá egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas a minősítés. A titkos minősítésű anyag nyilvánosságra hozása már bűntettnek számít, és akár három év szabadságvesztéssel is büntethető, míg a szigorúan titkosé már akár öt évvel.

Figyelmeztetni akart, lehülyézték

Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, miért használtak a figyelmeztető szöveget az iraton, ha annak törvényi feltételei a jelek szerint nem állnak fenn. Válaszuk szerint "amit Novák Előd felmutatott,

nem titkosított anyag, hanem a honvédelmi tárca által készített munkaanyag

a tárgykörben folytatott ötpárti egyeztetésre."

Elérte az Origo Novák Elődöt is, aki elmondta:

ő is érzi, hogy kissé túldramatizálta a helyzetet a Facebookon,

de csak azért, hogy a HM szerinte nevetséges jogi provokációjára felhívja a figyelmet.

Hülye gyerek produkálja magát. Ennyi.

Közzétette: Deutsch Tamás – 2016. január 20.

Érdekesség, hogy a kuruc.info-val eddig nem nagyon vállalt nyíltan közösséget a Jobbik, most viszont kérdésünkre Novák azt mondta: ő töltötte fel a honlapra a törvénytervezet szövegét, majd a portál linkjét felhasználva ezután írt a Facebookra. Amire - mint arról az Origo beszámolt - Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő csak annyit reagált a Facebookon: "Hülye gyerek produkálja magát."