Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újabb, az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) érintő ügyben valószínű, hogy vizsgálatot kezd az Európai Bizottság alá tartozó Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tudta meg az Origo. Ezúttal a Brüsszel által 5,9 milliárd forinttal dotált Út a szakmaválasztáshoz nevű programmal kapcsolatban indulhat nyomozás – OLAF-szakzsargonban audit.
Az uniós hivatal az után kíváncsiskodhat, miként történhetett meg, hogy egy olyan programban, amely – a kiírása szerint – „a hátrányos helyzetű és/vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, elsősorban roma tanulók felzárkózási és továbbtanulási esélyeinek növelése, versenyképes szakmához juttatása” érdekében indult, a koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium olyanokkal kötött – elvileg a gyerekeket segítő – mentori szerződést havi 250 ezer forint plusz cafeteriáért, akik közül
néhánynak ehhez nem volt megfelelő iskolai végzettsége.
Viszont az ORÖ egykori elnökéhez, Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőhöz állnak közel.
Decemberben az Index írt arról, hogy ezekkel a megbízásokkal a 2014 vége óta miniszterelnöki biztosként dolgozó Farkas azért kínálta meg az ORÖ-tagokat – a 47-nek mintegy a felét –, hogy azok az ő pártját fogják az önkormányzat körül tavaly év elején megsokasodó botrányokban a mostani elnök, Hegedüs István ellenében.
A két vezető szembenállása azóta is tart,
mert bár Farkas Flórián az összeférhetetlenségi törvény miatt nem lehet egyszerre kisebbségi önkormányzati vezető és országgyűlési képviselő, jelenlegi pozíciójában állandó helye van az ORÖ ülésein. Hegedüs István ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy munkáját ne emlegessék egy lapon elődje viselt dolgaival.
Az OLAF-ot Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője kereste meg a vélelmezett visszaélésekkel még december közepén, a hivatalt vezető Giovanni Kessler pedig a birtokunkba került válaszlevelében azt írja, hogy „megnyitották az ügyet, amely azt hivatott eldönteni, szükség van-e OLAF-vizsgálatra”, de ez – a nyomozásról való nyomozás – már csak játék a szavakkal,
és szinte biztosra vehető, hogy Brüsszel vizsgálatot kezdeményez.
Az OLAF jogkörei viszonylag korlátozottak – bekérhetnek titkos adatokat, és kiszállhatnak az ORÖ-székházba is, de a tagok lakását például már nem kutathatják át, és telefonbeszélgetéseket sem hallgathatnak le –, de ha megállapítják, hogy csalás történt, akkor az Európai Bizottság pénzügyi korrekcióra kötelezheti a magyar államot. Ennek összege nyilván annyi, mint amennyiről megállapítják, hogy nem megfelelően használták fel. Az OLAF ezenkívül további intézkedésekre „biztathatja” az érintett tagállam illetékes hatóságát (jelen esetben a magyar ügyészséget), de az eddigi tapasztalatok szerint ezek az ajánlások Polt Péter hivatalában elakadnak.
Szentek lakják?
Magyarországon az európai átlaghoz képest nagyon kevés pénzről szólnak a bejelentett ügyek – erről Giovanni Kessler beszélt még decemberben egy budapesti előadáson. Az OLAF igazgatója szerint miközben uniós átlagban a kifizetett pénzek 1,6 százalékával kapcsolatban jeleztek valamilyen szabálytalanságot 2014-ben, addig ez az arány Magyarországon csak 0,4 százalék volt. Szerinte erre két magyarázat lehetséges: vagy szentek laknak Magyarországon, vagy „erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére" – tudósított akkor az Eurológus. A szervezet legutóbbi éves beszámolója alapján tavaly egyetlen csalásról szóló jelzést sem kaptak a hazai hivatalos szervektől, miközben magánszemélyek 28 bejelentést tettek.Az OLAF-nak nem ez az első ügye az ORÖ-vel. A RomNet decemberben írt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma „szakmai indokokra” hivatkozva mintegy 2,5 milliárd forintot vont el az 5 milliárdos, szintén uniós finanszírozású Híd a munkába nevű projekttől. Igaz, azt tagadták, hogy ez azzal lett volna összefüggésben, hogy a NAV költségvetési csalás miatt indított eljárást az ORÖ ellen, a projektpénzek szabálytalan felhasználása miatt. Az OLAF mindenesetre már vizsgálja az ügyet, amit az Emmi is megerősített.
