A pártok rangsorát a Fidesz vezeti a választókorú népesség 27 százalékának támogatásával. A Jobbik a második legerősebb párt, az MSZP a harmadik, 14, illetve 10 százalék áll mögöttük. A DK-nak jelenleg 5, az LMP-nek 3 százalékos tábora van. A többi politikai erő közül csak az Együtt éri el az 1 százalékot. A lakosság nagyjából egyharmadának nincsen kedvelt pártja.
A politikai aktivitás mértéke alacsony, mindössze az emberek 39 százaléka menne el voksolni. Ezért a biztos pártválasztók, tehát a részvételükben eltökélt és pártpreferenciával rendelkezők körében mért adatok csupán tájékoztató jellegűek:
a Fidesz 48, a Jobbik 17, az MSZP 15 százalékos.
A DK-nak 9, az LMP-nek 4, az Együttnek 2 százaléknyi támogatója van az aktív választók csoportjában.
Jelenleg a szavazásra jogosultak kétharmadának, nagyjából 5 millió 300 ezer főnek van kedvelt pártja. A Fidesz-tábor 2,2 milliós, a Jobbiknak nagyjából feleennyi (1,1-1,2 millió) támogatója van. A szocialista párt mögött 800 ezren sorakoznak fel, a Demokratikus Koalíciónak 400 ezer híve van, míg az LMP-nek körülbelül 250 ezer. A pártoktól távolságot tartók csoportjában jelenleg 2,7 millió választópolgár tömörül.
A Fidesz tábora széles társadalmi alapokon nyugszik, amit jól mutat, hogy
24 százaléknál kisebb támogatottsága egyetlen lakossági csoportban sincs
– ez a relatíve szűkös arány a szakképzetlen fizikai munkások és a nyugdíjasok körében észlelhető. Legnagyobb előnye a véleményformáló rétegekben van, a diplomások körében 36, az aktív szellemi dolgozók csoportjában 34 százalékon áll, a Jobbik itt 11-12 százalékkal követi.
Annak ellenére, hogy a közszférában (főképpen az oktatási és az egészségügyi szektorban) felerősödtek a kormánnyal szembeni kritikák, és a közigazgatást érintő bürokráciacsökkentés is érzékeny beszédtéma, a Fidesz itt is jelentős előnnyel vezet. A közalkalmazottak, köztisztviselők 31 százaléka a Fideszt pártolja, a Jobbiknak 11, az MSZP-nek 6 százalékos támogatottsága van, a többi politikai erő még kisebb mértékben vonzó. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy a közszférában az átlagosnál nagyobb a tanácstalanság, passzivitás: 40 százalékuk távolságot tart a politikától.
A Fidesz-tábor véleménye a közállapotokról, ha nem is osztatlan, de elég karakteres: 78 százalékuk szerint jó irányba tart az ország, 18 százalékuk kritikus.
A Jobbik szavazóközönsége is sokféle társadalmi csoportból verbuválódik, de nem annyira egyenletes a jelenléte, mint a kormánypártnak. Kifejezetten erős a szakmunkás végzettségűek körében, 27 százalékos eredményével kismértékben megelőzi a 25 százalékos Fideszt. Ugyancsak átlag feletti támogatottságot élvez a húszas éveikben járók között (19 százalék), de itt lemarad a kormánypárttól (26 százalék).
A 60 év feletti választókorúaknál viszont nem népszerű a Jobbik,
mindössze 6 százalékot kapna, itt a Fideszen és az MSZP-n kívül a DK is megelőzi (25, 22, 9 százalék). Hasonló a helyzet az alacsony iskolázottságúaknál is, ahol az előbb említett pártoknak több szavazójuk van (26, 18, 8 százalék), mint a Jobbiknak (6 százalék). A nemzeti radikális párt hívei elégedetlenek a mai Magyarországgal, 85 százalék szerint tévúton járunk, 10 százalék szerint helyes az irány.
Az MSZP leginkább az idősek körében beágyazott párt. A nyugdíjasok körében tartja a lépést a Fidesszel, statisztikai értelemben azonos a táboraik mérete (24, illetve 22 százalék). Az életkor rendkívüli módon befolyásolja a szocialisták támogatottságát.
A húszas korosztályban 2, a harmincas-negyvenesben 4 százalékon áll,
míg az ötvenesek 14, a náluk idősebbek 22 százaléka voksolna az MSZP-re.
Az iskolázottság is erős hatással van a szocialista párt megítélésére: az alapfokú végzettségűek 18 százaléka preferálja, a szakmunkás képzettségűek 7, az érettségizettek 9 százaléka számít támogatónak, míg a diplomásoknak csak 4 százaléka. Az MSZP-sek rendkívül elégedetlenek a honi viszonyokkal: 93 százalékuk szerint rosszul alakulnak a dolgaink.