Szerdán 24 ezren, pénteken már 27 ezren, vasárnap este pedig már 31 ezren jelezték a Nem leszek suliban Facebook-csoportban, hogy
nem engedik iskolába gyereküket
február utolsó napján.
Puskás Kriszta akkor indította el a csoportot, amikor rájött, hogy neki szülőként is tennie kell valamit a gyerekeknek ártó közoktatás ellen.
Az Origónak korábban azt mondta, hogy a gyerekeimen látom, hogy óriási gondban van a közoktatás.
„A mostani rendszer árt a gyerekeinknek."
Az Origón is indítottunk egy szavazást arról, hogy ki csatlakozik a figyelemfelhívó eseményhez, vagyis, hogy engedi-e gyerekét iskolába február 29-én vagy nem.
Vasárnap délutánig 3672 szavazat érkezett. A válaszadók közül 647-en arra voksoltak, hogy igen engedik a gyereküket február 29-én iskolába. Ők a válaszadók 18 százalékát teszik ki. Aki nem engedi gyerekét, és igazolást ad, ők a válaszolók 40 százaléka, 1470 vélemény. A bojkottot a válaszadók 28 százaléka támogatja. Volt, aki szerint viszont a gyerekekkel nem szabad politizálni, 511-en erre a voksoltak így.
A Nem leszek a suliban Facebook-csoportban azt írják, február 29-e után is folytatják a figyelemfelkeltő akciókat mindaddig, amíg nem változik az oktatási rendszer.
Az Európai Bizottság is lehangoló jelentést tett közzé a magyar oktatásról. Azt írják, nő az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket.
A jelentés kitér a PISA-tesztekre is, ahol Magyarország teljesítménye az uniós átlag alatt volt, és
a gyengén teljesítők aránya nőtt 2009 és 2012 között.
Már a 6. osztályban érzékelhetők a nagy teljesítménybeli különbségek, ezek a 10. osztályra még szembetűnőbbé válnak.
A legtöbb gyengén teljesítő tanuló a szegénység által leginkább sújtott északkeleti országrészben él, ahol a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya.
Az Origón is írtunk arról, hogy Magyarországon most a diákok 11,5 százaléka hagyja ott tanulmányai bejezése előtt az iskolát, vagyis 16 éves kora előtt, mindenféle képesítés nélkül kilép a közoktatás rendszeréből.
A szegény településeken sokkal több az iskolaelhagyó diák, mint a városokban. Egyébként Magyarország is csatlakozott ahhoz a stratégiához, amit az Európai Unió dolgozott ki. Ebben azt tűzték ki célul, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenjen az egész unióban a korai iskolaelhagyók száma.
A 16 éves Virág édesanyja azt mondta az Origónak, hogy anyagilag nehéz helyzetbe kerültek, kellett a pénz, ezért Virágot kivette az iskolából, a 10. évfolyamot már nem fejezte be. Virág közmunkásnak ment, ahol havonta 54 400 forintot keresett.
A február 29-ig akcióról az oktatási ombudsman, Aáry-Tamás Lajos azt írta, senkit sem szabad listázni. Sem tanulót, sem szülőt nem érhet hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt.
Jogsértés lehet bármilyen listázás azokról, akik kockás ingben jelennek meg, vagy azokról, akik nem. Az ombudsman arra kért minden fenntartót és intézményvezetőt, hogy a mindenki számára fontos demokratikus értékek érvényesülését biztosítsák az iskolákban.
Aáry-Tamás Lajos azt írta,
az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja.
Sipos Imre, köznevelésért felelős helyettes államtitkár levélben emlékeztette a tankerületi vezetőket és az iskolaigazgatókat, hogy 2016. február 29-én tanítási nap lesz,
az órákat pedig akkor is meg kell tartani, ha a diákok egy része nem megy iskolába.
Ha ön, vagy gyermeke, azért mert vitte iskolába,vagy azért mert nem vitte be február 29-én vagy utána bármilyen diszkriminációban részesül, kérjük jelezze az Origo e-mail-címére, a hirugyelet@origohu-ra.