Hende Csaba honvédelmi miniszter után Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter lenne a második, aki lemond az Orbán-kormány tagjai közül ebben a ciklusban. Ám erre a jelek szerint ő nem készül. Még akkor sem, ha az Origo - reprezentatívnak nem tekinthető - szavazásán erre erős igény mutatkozott.
Ha kétharmados többséget nem is mértünk, de az Origo szavazásán a több mint tízezer válaszadó 58 százaléka úgy értékelte a Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár távozásával előállt helyzetet, hogy: "Ez szükségszerű, de hol a vezéráldozat? Balog Zoltán mondjon le!"
A nem reprezentatív szavazást szombat délután indította az Origo, néhány órával az után, hogy Balog Zoltán bejelentette, az országos pedagógusdemonstrációk közepette
távozik posztjáról Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár.
A felmentéssel együtt február 15-től a közoktatás digitális megújításáért felelős kormánybiztossá kinevezett Czunyinéról szóló cikkünkben elhelyezett szavazásra bő egy nap alatt, vasárnap 17 óráig 10 723 szavazat érkezett. Ebből 6204 válaszadó gondolja úgy, hogy Balog Zoltánnak le kellene mondania.
A válaszadók további jelentős része, 4187 olvasó - a szavazáson részt vevők 39 százaléka - úgy vélte, Czunyiné távozása csak arra jó, hogy lecsillapítsa a háborgó tanárokat. Csak a szavazók három százaléka gondolja úgy, hogy a személycsere megoldja a közoktatás problémáit.
Az államtitkár távozását - amit az Index.hu pár perccel korábban már megtudott - bejelentő, a meghívó szerint "a köznevelés aktuális kérdéseiről szóló" szombati sajtótájékoztatón a miniszter egy kérdésre válaszolva egyébként azt is közölte:
a saját posztját nem érzi veszélyben, a lemondás gondolata pedig eszébe sem jutott.
Pedig politikai igény is volna rá - legalábbis a szombati bejelentés után kiadott pártreagálásokból ez olvasható ki. Az MSZP szerint például azért, mert a mai helyzet kialakulásáért az öt éve a minisztériumot vezető Balog Zoltáné a felelősség. A szocialistáknál is tovább menve
a kormányfő felelősségét is felvetette a Párbeszéd Magyarországért.
Azt írták közleményükben, hogy a Fidesz oktatáspolitikája "veszélyezteti a gyerekek jövőjét, ezért pedig Balog Zoltán miniszter és Orbán Viktor kormányfő a hibás".
A Jobbik, a Liberálisok, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és az LMP ugyan nem követelte a miniszter, sem pedig Orbán Viktor távozását, viszont abban
egyetértettek, hogy az oktatás jelenlegi rendszere, működése alapjaiban elhibázott,
személycserékkel önmagában nem javítható.
Közleményt adott ki a Fidesz is, ám ebben nem Czunyinéra vagy Balogra helyezték a hangsúlyt, inkább az ellenzéket hibáztatták. Azt írták: "a köznevelésben a gyermekek az elsők, nem a pártok, nem az államtitkárok és nem is a pedagógusokra rátelepedő hergelők."
A Czunyiné Bertalan Judit távozását bejelentő tájékoztatón egyébként Balog Zoltán az Origo kérdésére azt mondta, a miniszterelnökkel állapodott meg Czunyiné új megbízatásáról, de
Orbán Viktor nem fogalmazott meg kritikát az államtitkár tevékenységével kapcsolatban.
A miniszter megjegyezte, a kormányfő ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi államtitkár a köznevelés területén komoly szerepet kapjon. Czunyiné ehhez hozzátette, csak megerősíteni tudja a miniszter szavait, miszerint "felkérés történt".
Kedden tartja alakuló ülését a hasonló, felsőoktatási fórum mintájára létrehozandó Közoktatási Kerekasztal - erről már a Czunyiné távozása utáni, összevont felsőoktatási és közoktatási államtitkárságot a jövőben vezető Palkovics László számolt be a szombati tájékoztatón.
Mint mondta, eddig 198 tankerületben tartottak köznevelési konzultációkat,
2207 iskolával egyeztettek, és az így kapott "észrevételeket" vizsgálják majd meg a kerekasztal ülésein.
Balog Zoltán miniszter szerint a kerekasztal lesz az a fórum, ahol megvitatják azokat az észrevételeket és kritikákat is, amelyeket a pedagógusok az utóbbi időben megfogalmaztak - mindössze ezzel a félmondattal utalt a miniszter a pedagógustüntetésekre.
Ami az államtitkár távozását és a kerekasztal-tárgyalásokat illeti, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Origónak azt mondta:
lehet leváltani vagy felfelé buktatni egy államtitkárt, attól a megoldhatatlan feladatot az utódja sem fogja tudni megoldani."
Galló Istvánné szerint ugyanis a közoktatás rendszerével alapvető bajok vannak, amin a személycsere nem segít.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) először bojkottálni akarta a kerekasztalt, ám Mendrey László elnök szombaton több lapnak is megerősítette, hogy
felfüggesztik a bojkottot, és részt vesznek a tanácskozáson.
Ám jelezte, ha azt tapasztalják, hogy ez az egyeztetés újabb terelés, látszatintézkedés, akkor azon nyomban felállnak az asztaltól.
A tanácskozáson ott lesz a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium vezetése is. Madarász Péter igazgató és Pilz Olivér, a gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke a parlament oktatási bizottságának ülésére is hivatalos. Mint az Észak-Magyarországnak elmondták, azt kérik majd, hogy legyen az oktatás nemzeti ügy, a képviselők tegyék félre a pártpolitikát.
Vekerdy: A mostani irány teljes csőd
A mai oktatási rendszer nem állampolgárokat, hanem alattvalókat akar nevelni, nincs más cél, mint a jól irányítható, arctalan tömeg kialakítása - mondta Vekerdy Tamás. A pedagógus, pszichológus, aki fél évszázada foglalkozik a magyar oktatással és gyermekneveléssel, a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy rengeteg marhaság történt pedagógiai reform címen az elmúlt évtizedekben is, de a mostani irány teljes csőd. Szerinte a jelenlegi magyar oktatási rendszer annak a bolsevik pártnak a struktúráját követi, ahol azt mondták: a demokratikus centralizmus azt jelenti, kuss, pofa be! Ez bevonul az államgépezetbe, bevonul az iskolák irányításába, és már látszik a totál kudarc: káosz, működésképtelenség és anyagi csőd - mondta a szakember. Vekerdy Tamás megjegyezte, hogy nálunk az iskolázás minden évével nő a gyerekek magukkal hozott társadalmi különbsége, míg a normális országokban az iskolázás minden évével csökken.A Pedagógus Sztrájkbizottság követeléseit tartalmazó 25 pontos listáról Balog miniszter szombaton azt mondta, vannak olyan pontok, amiket megfontolandónak tart, de
van néhány olyan, amik mögé nem célszerű visszamenni.
Utóbbiak között említette azt, hogy az önkormányzatok kapják vissza az iskolák fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). Szerinte az intézményeknek a Klik alatt kell maradniuk, bár elismerte, hogy "lehet ezt jobban is csinálnia az államnak".
A Klik miatt nincs ma tanítás
A szolgáltató nem szólt, hogy kikapcsolja a gázt a gyöngyöstarjáni általános iskolában - panaszolta az Origo kérdésére adott válaszában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely azonban elismerte, hogy nem fizették ki a gázszámlát. Hétfőn ezért nem lesz tanítás, de kedden már igen.A Klik tehát nem szűnik meg, de Balog szerint jelentősen átalakul - "nézőpont kérdése, hogy mennyire". Hozzátette, hogy ők maguk is tervezték a reformot, de a kritikus hangok miatt felgyorsult ez a folyamat. Az iskoláknak a jövőben várhatóan nem kell mindent központilag engedélyeztetniük, és az intézményvezetők is nagyobb hatáskört kaphatnak.
A pedagógusok követelései közül komolytalannak nevezte a miniszter a tanfelügyeleti rendszer eltörlésére vonatkozó igényt, bár megjegyezte: azon lehet vitatkozni, hogy a minősítési rendszerbe kell-e 77 indikátor, mint most, vagy elég csak 15. Szerinte 15 bőven elég lenne.
Leszavazták a közoktatási rendszert is az Origo olvasói
Megmozgatta olvasóinkat az is, amikor a pedagógusok 25 pontjáról kérdeztük őket. Több mint 15 ezren vettek részt az Origón rendezett szavazáson, ahol minden egyes követelésről külön voksolhattak. A nem reprezentatív felmérésnek tekinthető válaszokból kiderül, hogy a diákok számára kedvező kérdésekben a szavazók egyetértenek a petícióban leírtakkal, de a tanárok foglalkoztatásával kapcsolatos pontoknál már árnyaltabb a helyzet. A szavazók 38 százaléka szerint például rendben van, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok ne dolgozhassanak tovább.