„Nem biztos, hogy ez a fene nagy elszántság, amit most látok, végeredményhez is jut, de nem árt elgondolkodni azon, hogy mi lenne a magyar érdek egy ilyen helyzetben” – mondta Orbán Viktor kormányfő a misszióvezetői értekezleten az európai integráció mélységéről szólva.
A kormányfő szerint ugyanis az Európai Unión belül létrejött egy magközösség,
amely a közös valuta révén egyre szorosabb együttműködésben van, a nem euróövezeti országok viszont kimaradtak ebből.
Orbán Viktor úgy vélte, a következő évek egyik legnagyobb kérdése lesz, hogy Magyarország melyik csoporthoz tartozzon. Ő maga nem foglalt állást, de megjegyezte:
az euróövezethez való csatlakozás közös adó-, nyugdíj-, valamint szociális rendszert eredményezne,
e nélkül nagyon nehéz sikeresnek lenni. Ha ezeket mind harmonizáljuk, akkor mitől vagyunk független állam? – vetette fel.
Orbán szerint egy ilyen rendszerben érezhető, ahogy kicsúsznak a döntési jogosultságok a fővárosból „valahova máshova”.
Az alkotmány szerint a magyar valuta a forint, ennek megváltoztatásához pedig kétharmados többség, azaz nemzeti egyetértés kell
– mondta. „Hogy van az, hogy az eurózónában lévő országok gazdasági teljesítménye lemarad azokétól, akik kint vannak?” – vette fel.
A szomszédos országokról szólva Orbán Viktor azt mondta, Szlovákiával még soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok, a szerbekkel pedig kiegyensúlyozott a viszony.
Romániára áttérve azonban azt mondta, „arrafelé nem állnak jól a dolgok”.
Szerinte a jogállamiságért és a korrupció ellen folytatott harc valójában a magyar politikusok elleni hadjárat. „Szóvá is tesszük majd ezt” – jelezte.
A horvát–magyar viszonyról szólva azt mondta, hogy ez a kapcsolat roncsolt, bár szerinte a lengyelek után Horvátországhoz fűződik a legerősebb testvériességérzés. „Ez viszont nem tűnik javíthatatlannak” – mondta. „Szlovénia indokolatlanul elhanyagolt külkapcsolat, de a baj közel hozta a két országot” – mondta a menekültválságra utalva a kormányfő.
Amikor Ukrajnáról beszélünk, akkor Oroszországra gondolunk”
– tréfált Orbán, aki szerint még nem látható, hogyan lesz Ukrajnából saját lábán álló, Európába beilleszkedő jogállam. „Szurkolunk, de nem tudjuk, mikor fog ez bekövetkezni” – mondta. Úgy vélte, Magyarország érdekelt Ukrajna talpra állásában, ám abban nem, hogy „belerángassanak minket egy Oroszország-ellenes koalícióba”.
Ausztriáról a kormányfő azt mondta: „bicskanyitogató” az a hozzáállás, amely szerint a nyugati államok lesajnálva azt mondják, hogy
szegény szerencsétlen közép-európaiak, lökünk nekik egy kis pénzt”.
Szó szerint nem ezt mondják, de „ha lefordítom kurucra, ezt jelenti” – mondta a kormányfő, aki szerint ez ellen nincs más recept, mint a gazdasági siker.
Orbán Viktor szerint a Külügyminisztériumban hagyományosan a legképzettebb munkaerő jelenik meg, ezt a szakmai tevékenységet azonban a tárca 2014-es átalakításakor kiegészítették még egy elemmel. „Manapság ugyanis nem azért megy a verseny, hogy ki az okosabb, hanem hogy ki tud jobb üzletet kötni” – fogalmazott.
A miniszterelnök ugyanis úgy vélte, hogy Magyarország tízmilliós piaca nem elegendő ahhoz, hogy kizárólag belső termeléssel
biztosítani tudják azt az életszínvonalat, amelyet a magyar emberek az elmúlt 150 évben megszoktak.
Szerinte ehhez külföldi piacok, üzletek is kellenek, ezt pedig a külügy munkatársainak kell felkutatniuk.
Orbán Viktor szerint a tárca teljesítményével még nem lehetnek elégedettek, de figyelemre méltó eredményt értek el azzal, hogy az utolsó évben 6 milliárd euróval nőtt a külföldi befektetések értéke, miközben a rendszerváltás óta összesen 80 milliárd eurónyi tőke jött Magyarországra.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar–kínai kapcsolatok kedvezően alakulnak. Az Európai Unió úgy tűnik, mintha kevésbé akarná finanszírozni a közép-európai infrastrukturális fejlesztéseket, Kína viszont rengeteg kihelyezhető tőkével rendelkezik, és ennek egy részét itt költi el – mondta.
„Jóval nagyobb elszántságra van szükség a nemzetközi gazdasági beruházások megszerzésénél, mert sokkal több a versenytárs” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagyköveti értekezleten.„Paks esetében az évszázad üzletét kötötte meg a magyar állam, hiába akarják a beruházást ellehetetleníteni gazdasági érdekekből.”
A tárca eredményeit sorolva a miniszter azt mondta, a magyar export 90 milliárd euróval, 7,4 százalékkal növekedett, ezzel pedig rekordszintet ért el.
A külkereskedelmi többlet is rekordot ért el, 8,1 milliárd eurós értékkel.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség 67 új beruházást vonzott, több tízezer új munkahelyet, valamint 1,4 milliárd euró befektetést hozott Magyarországra.
A keleti, valamint a déli nyitás politikájáról azt mondta, ez „nem mehet a nyugati számok rovására”. Az Európai Bizottság cafeteriát érintő döntése szerinte borítékolható volt,
de soha nem fogják kimondani, hogy azért nem tetszik nekik a magyar szabályozás, mert francia érdekeket sért,
ehelyett mindenféle jogszabályról, versenyről fognak beszélni”.
Kumin Ferenc New-York-i magyar főkonzul kérdésére a miniszter összefoglalta, hogy miért választják a befektetők Magyarországot: a földrajzi elhelyezkedése mellett amiatt, hogy ez Európa legstabilabb és legkiszámíthatóbb politikai rendszere, itt van a munkát leginkább támogató adórendszer, viszont komoly kihívás a szakképzett munkaerő hiánya.