A brüsszeli terrortámadás-sorozat hatására egy egész törvényjavaslat-csomagot állít össze a következő napokban a kormány, ennek több kétharmados jogszabályt is érintő elemei a terrorizmus elleni hatékony fellépést szolgálják - jelentette be csütörtökön Simicskó István honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő. A honvédelmi miniszter erre pénteken reggel még rátett egy lapáttal. Egy tévéinterjúban már úgy fogalmazott:
a terroristák ellen minden eszközt be kell vetni.
Mint arról az Origo beszámolt, a tervek szerint például bankszámlákat és telefonokat is megfigyelne a kormány.
A kezdeményezést indokolva Pintér Sándor belügyminiszter elmondta,
Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra, hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket”.
Pintér Sándor belügyminiszter azt is mondta:
A biztonság olyan, mint a levegő: amikor van, senki nem hiányolja.”
Az Igazságügyi Minisztérium megkapta a kormány javaslatait, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészítik a szövegtervezetet.
A kormány javasolja a többi között:
Lehallgathatják a telefont, elolvashatják az e-maileket
Bírói engedélyhez kötötten, de egy készülő törvény alapján lehetőség lesz a jelenleg még titkosított adatátviteli formák hatóságok általi dekódolására – tért ki az egyik javaslatra részletesen is Pintér Sándor. A törvénytervezet szövegének ismerete nélkül egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, de valószínűleg teret nyitna annak, hogy a hatóságok lehallgathatnák a telefont, elolvashatnák az e-maileket. Bírói engedéllyel amúgy erre most is van lehetőség, de van olyan szolgáltató, amelyik titkosítja a forgalmát.
Az alaptörvény mellett a nemzetbiztonsági, a rendőrségi törvényre és a büntető törvénykönyvre is vonatkoznának a kormány módosító javaslatai.
Pintér Sándor a már szerdán Orbán Viktor kormányfő által bejelentett, a terrorveszélyhelyzetet továbbra is bevezető, ismételt alaptörvény-módosítási szándék kapcsán megjegyezte, hogy
nem erőből akarja átnyomni a kormány az alaptörvény-módosítást,
hanem konszenzusos megoldásra törekszik a parlamenti pártokkal.
Erről is beszélt Simicskó István honvédelmi miniszter, aki a kormány kompromisszumkészségét emlegette, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek az alkotmánymódosítást eddig nem támogatták, a brüsszeli események hatására át kell gondolniuk a hozzáállásukat.
Az elmúlt fél év eseményeinek tükrében az ellenzéknek van mit átgondolnia”
– ezt már Kovács Zoltán kormányszóvivő állapította meg.
Januárban megbukott az ötlet
A terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ügyében tartott ötpárti egyeztetés – amin végül az MSZP részt sem vett – egyetlen megbeszélés után befagyott. Miután pedig a kormány részéről nem látszott készség sem az LMP, sem a Jobbik módosító javaslatainak befogadására, nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat abban a formában nem kapná meg a kétharmados parlamenti támogatást. Mint arról az Origo beszámolt, egy ideig úgy tűnt, a kormány inkább vállalja az alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás kudarcát, mint hogy kompromisszumot kössön az ellenzékkel abban, hogy milyen felhatalmazással, meddig terjedjen a kormány hatásköre egy esetleges terrorveszélyhelyzetben. Végül nem vállalták ezt a helyzetet, és a kormány azóta sem nyújtotta be a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást.
Ezúttal sem lesz könnyű a belügy- és a honvédelmi miniszter által remélt kétharmados parlamenti támogatás, vagyis az ellenzéki pártok támogatásának elérése – legalábbis az első reakciók erre utalnak. A részletek, a konkrét törvénytervezet szövegének ismerete nélkül persze az ellenzéki pártok is óvatosak, mégis, alapvetően nem lelkesednek a kormányzati terrortörvénycsomagért.
Amint arra a miniszterek utaltak, ötpárti egyeztetést tartanak majd a tervezetről, így
a tárgyalásokon ezúttal sem kérnék ki a parlamenten kívüli pártok véleményét
– ahogy nem tették januárban, az alaptörvény-módosítás első bejelentésekor sem. A parlamenti frakcióval nem rendelkező pártok ettől függetlenül reagáltak a kormányzati bejelentésre:
Az ötpárti egyeztetésre hivatalos MSZP a törvénycsomag ötletére reagálva közölte,
minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja,
de az egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mérten időben és írásban előre küldje meg minden frakciónak. Emlékezetes, hogy a most újra elővett, a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás témájában tartott előző, januári ötpárti egyeztetést a szocialisták azért bojkottálták, mert nem kapták meg előre a szöveget.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke jelezte:
semmi olyat nem szavaznak meg, ami kontroll és garancia nélküli, indokolatlan jogkorlátozást céloz.
Közölték továbbá: Orbán Viktor miniszterelnöknek minden felelősséget viselnie kell azért, hogy csak a brutális brüsszeli terrorcselekmények másnapján jutott el oda, hogy komolyan vegye az MSZP két hónapja benyújtott javaslatait.
Erősebb kontrollt javasolnak
A szocialisták szerint az ő alkotmánymódosító javaslatuk valódi terrorveszélyhelyzetben gyors és hatékony eszközöket biztosítana a mindenkori kormánynak. Ám – szemben a Fidesz koncepciójával – szűkebb körben és csak többszörös garanciák, testületi jóváhagyások után engedne alapvető jogokat korlátozni. Vagyis, mint arról az Origo beszámolt, a szocialisták nem adnának a kormány kezébe biankó csekket a nehezen meghatározható terrorveszélyhelyzetre hivatkozva. Koncepciójuk arra hatalmazná fel a kormányt, hogy nyolc napra kihirdethessen egy terrorveszély-alaphelyzetet, ráadásul a Fidesz-javaslatnál szűkebb, csupán mintegy fél tucat jogkörrel. Ezen túlmenően az alapcsomag – szemben a Fidesz ötletével – automatikusan nem tenné felhasználhatóvá még ilyenkor a honvédséget a civil lakossággal szembeni rendfenntartó feladatokra. Ez tehát nyolc napig állhat fenn, ezután viszont a szocialisták javaslata szerint a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság összevont ülésén kellene a kormány képviselőinek bizonyítaniuk, hogy szükség van az alaphelyzet fenntartására vagy az újabb, szigorúbb terrorveszélyhelyzeti fokozat elrendelésére – utóbbihoz már a parlament előzetes és kétharmados támogatása szükséges.
A Jobbik a javaslatcsomag céljától teszi függővé a támogatását. Az ellenzéki párt
akkor támogatja a kormány terrorizmus elleni csomagját, ha az valóban a visszaszorításról, megelőzésről szól.
Ám – figyelmeztettek – ha a Fidesz az emberek félelmére és naivitásra építve nem a terrorizmussal összefüggő jogszabályokat szeretne bevezetni, hanem egyfajta rendeleti kormányzást, akkor a Jobbik továbbra sem asszisztál hozzá.
Az ötpárti egyeztetésen részt vesznek, nyitottak az egyeztetésre, de ragaszkodnak januári módosító javaslataikhoz – mondta az Origónak Novák Előd, a párt alelnöke.
Nem tartják elegánsnak, hogy a kabinet két hónapig jegelte az alkotmánymódosítást, most pedig a brüsszeli események hatására, „a közhangulatot felhasználva veszi elő újra”.
A Pintér Sándorék által bejelentett intézkedéscsomag elemei között vannak racionális ötletek, de látni kell a szövegtervezetet – mondta az Origónak Schiffer András, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus szerint nyitottak az egyeztetésre, el is mennek majd az ötpárti megbeszélésre.
Ám megjegyezte,
a kormány a komolytalan januári javaslatával beismerte, hogy nem az emberek biztonsága érdekeli,
az LMP pedig egy újabb fideszes kommunikációs trükkhöz nem asszisztál.
A KDNP támogatja a kormányt
A KDNP annak idején, januárban is támogatta az alaptörvény-módosítást, és most is támogatja, valamint delegáltjuk elmegy az ötpárti egyeztetésekre – tudta meg az Origo a kisebbik koalíciós párt frakcióvezetőjétől. Harrach Péter azt mondta, reméli, hogy a Brüsszel utáni új helyzet „kimozdítja a holtpontról a tárgyalásokat”.
Melyik az a kormány, amelyik a tervezett, mondjuk 30 szabadságjogi korlátozás közül többet alkalmaz annál, mint amire szükség van? – vetette fel a terrortörvénycsomag bejelentésekor Simicskó István honvédelmi miniszter arra reagálva, hogy az év eleji egyeztetéseken az ellenzéki képviselők egy része azt kifogásolta, hogy a kormány alkotmánymódosítási tervezete alapján
a kabinet 30 ponton korlátozhatja az emberek és az ország életét.
Simicskó arra a kérdésre, hogy a 30 pontból engedne-e a kormány annak érdekében, hogy az ellenzék támogatását megnyerjék, azt válaszolta, minden értelmes javaslatra nyitottak az egyeztetéseken.
Mint arról az Origo beszámolt, a parlamenti pártok, de még a szakértők között is
vita volt akkoriban arról, nem vezetne-e kontroll nélküli visszaélésekhez a kormány által javasolt alaptörvény-módosítás,
amellyel terrorveszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket vezethetnek be.
A kormány eredeti, januári javaslata szerint a törvény a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására,
kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, sőt az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna.
Ilyen helyzetben több fontos ponton szólna bele a kormány az emberek és az állam életébe: szabadon átírhatja a költségvetést, lezárhatja a határokat, elhallgattathatja a sajtót, továbbá jöhet a külföldiek ellenőrzése, a kijárási tilalom és a jegyrendszer.
Az akkori javaslatcsomag terrorveszélyhelyzetben a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetben megszokottnál szélesebb jogköröket adna a kormánynak.
A januári javaslat alapján a kormány terrorveszélyhelyzetben:
A januári Fidesz-javaslatnak az ellenzék által vitatott jellemzője volt, hogy erős kontrollal nem számol: a kormánynak a tervezet szerint ugyan folyamatos tájékoztatási kötelezettsége van az államfő és az Országgyűlés felé, de a rendkívüli helyzetet és a kormány ilyen széles intézkedési jogkörét – gyakorlatilag rendeleti kormányzásról van szó – a parlament csak utólag, kétharmados többséggel szüntetheti meg két hónap után – vagy éppen meghosszabbítja.
Akárhogy is – változik-e a januárihoz képest a kormánypárti javaslat, vagy sem –, az alaptörvény-módosítás elfogadásához 133 támogató szavazatra lenne szükség a 199 fős törvényhozásban.
A Fidesz-frakció 114 és a kereszténydemokraták további 17 „igen” voksa mellé tehát még legalább két szavazatot be kellene gyűjteni az ellenzéki frakcióktól vagy a tíz független képviselő közül, hogy átmenjen a terrorveszélyhelyzetet lehetővé tevő alaptörvény-módosítás vagy más egyéb kétharmados jogszabály.