Március 16-ig lehet véleményezni a BKK honlapján a fővárosi buszjáratok átalakításáról szóló terveket. A cég a közleményében elsősorban fejlesztésről beszél, de azért nem tagadja, hogy a 4-es metró felett járó buszoknak „hatékonyabb” szolgáltatást kell nyújtaniuk. Ez pedig azt jelenti, amire mindenki gondol:
kevesebb busz
lesz.
Nem mindig könnyű felmérni a tervezett változtatásokat. A megszűnő járatokat pótolják valamivel, de a pótlás sokszor rosszabb szolgáltatást
– lassabb eljutást, átszállást –
jelent. Persze hiányoznak a pontos adatok is, mennyivel fog az adott viszonylat sűrűbben vagy ritkábban járni. Vannak a tervezetben kisebb jelentőségű javaslatok is, egészen a járat számának puszta megváltoztatásáig.
Azért megpróbáltuk összefoglalni a főbb javaslatokat. Ebben segített az utasok máris megjelenő reakciója is a BKK Facebook-oldalán. Aki az adott járatot használja, alighanem autentikus véleményt tud mondani.
Hiányozna-e a 239-es?
A gazdagréti lakótelepet és közvetlen térségét hagyományosan lefelé szolgálják ki, a 8-as busz odakanyarítása mostanáig kiegészítő lehetőséget adott. A 4-es metró megjelenése is az alsó irányt erősítette. Érdekes kísérlet lesz a 239-es kilövésével és a 8-as csuklósításával a közvetlen belvárosi, zuglói elérés átterelése fölfelé. Kiírtunk a menetrendből néhány konkrét példát a 239-es, a 8-as buszokra és a metrós, átszállásos megoldásra.Látható, hogy az eredmény függ attól, hogy Gazdagrét melyik részéről indulunk: fent jobb alternatíva a 8-as. És attól is, hogy Pestre hová tartunk. Ha a Keletiig, vagyis végigutazzuk a metrót, azzal időt nyerünk, de ha még egyszer át kell szállni, nem nyerünk a metróval. (Az átszállásokra, vagyis a gyaloglásra és a várakozásra 4 percet számoltunk.)
Egyértelmű, hogy lesz, aki sokat veszít a 239-es kiiktatásával. A valóság ennél egyébként még rosszabb, hiszen a menetrendből dolgoztunk. Ott a csak csúcsban járó 239-nél a dugós menetidők szerepelnek, a 8-asnál viszont a dugómentes időszakok adatai. (A menetrend sokszor figyelmeztet is, hogy csúcsidőben lassabb a busz.)
Regős köz – Keleti Pu.
8 – 36 p
239 – 31 p
8 + M4 – 6 + 4 + 13 = 23 p
Nagyszeben tér – Astoria
8 – 30 p
239 – 22 p
139 + M2 – 15 + 4 + 8 = 27 p
Gazdagréti tér – Ferenciek tere
8 – 22 p
239 – 25 p
8 + M4 + M3 – 10 + 4 + 9 + 4 + 1 = 28 p
A megkérdezett (de névvel nyilatkozni nem akaró) szakemberek véleménye megoszlik abban, hogy a javasolt átszervezés
drasztikus járatritkítás-e,
vagy csupán
az új metróvonal átrendező hatásának lekövetése.
Vagyis az lesz az eredmény, hogy sokan lassabban érnek el közösségi közlekedéssel céljukra, így ezek egy része autóba ül, avagy csak kevesebb lesz az üres busz a Rákóczi úton, tehát kevésbé pazaroljuk az adófizetők pénzét.
A 4-es metró mindenesetre két éve jár. Ha helyeselhető is, hogy nem azonnal vágják vissza a buszokat, hogy
az utasoknak legyen idejük átszokni,
ekkora várakozás indokolatlan.
Tarlós István főpolgármester a metró csak nem régen megszerzett végleges hatósági engedélyével indokolta az átmeneti idő szokatlan hosszúságát. Ez azért furcsa, mert ezek szerint Budapest első embere reális lehetőségnek gondolta, hogy le kell állítani a vadiúj metrót.
A tervezett járateltörlések időzítésére reálisabb magyarázatért a politikához lehet fordulni. Egyrészt Tarlós tavaly decemberben egy tájékoztatón ismertette meg a közvéleményt saját attitűdjének változásával: a korábbi terveknél kevésbé fejlesztené a közösségi és kerékpáros közlekedést, mert szerinte a város szélsőségesen tömegközlekedés-párti.
Másrészt aligha lehet figyelmen kívül hagyni a kormány és Tarlós között folyó finanszírozási háborút. Noha a főpolgármester nem jelentéktelenebb figurát kért meg közvetítésre, mint Habony Árpádot, és sikeresen megszabadult a HÉV-ektől és az agglomerációs buszoktól, összességben
nem sikerült jobb pozíciókat kiharcolnia
a budapesti közlekedés finanszírozására.
Forrásaink egyetértenek abban, hogy a kormányzati potentátok
szinte kezelhetetlennek tartják Tarlóst,
aki még csak mutatni sem hajlandó, hogy megpróbál megtakarításokat elérni a főváros cégeinél. Ezért büntetik kiszárítással a fővárost.
Hogy aztán a járatcsökkentés a kevesebb pénz következménye-e, vagy annak deklarálása, hogy Budapest mégis megpróbál spórolni, tulajdonképpen mindegy is.
A BKK bejelentése mindenesetre még csak tervezet. Bárki véleményezheti, és a fonódó villamosok esetében megejtett hasonló egyeztetés azt mutatja, hogy – ha nem is alapvető kérdésekben, de – a közönség elérhet változtatásokat az eredeti elképzelésekben.
Az átszervezésről megkérdeztük a BKK-t. Egyebek között arról, hogy mekkora teljesítménycsökkentést jelent a tervezet. Ha válaszolnak, olvasóink elé tárjuk.