Kilépés az Európai Unióból? Arra nincs tervünk

Theresa Bubbear, a budapesti Britt Nagykövetség ügyvivője. Origo interjú 2016.03.09.

A britek számára abszolút belpolitikai kérdés az uniós népszavazás, bár ijesztő, hogy a lakosság jelentős része semmit nem tud róla – mondta az Origónak az Egyesült Királyság ideiglenes ügyvivője. Theresa Bubbear szerint a brit kormánynak nincs terve arra az esetre, ha a lakosság mégis a kilépésre szavazna, de nincs is rá szükség. Az uniós munkavállalóknak járó szociális juttatások csökkentéséről pedig azt gondolja: azzal a kelet-európai országok is jól járnak.

• David Cameronnak nem volt szüksége arra, hogy a magyarok szövetségéért esdekeljen.
• A migráns szót még a brit sajtó is rosszul használja.
• Az Egyesült Királyságot erősebbé és gazdagabbá tették a bevándorlók.
• Az uniós népszavazás végeredményét a generációk döntik majd el.
• Magyarország még idegen a brit kisbefektetőknek.

Nincs olyan sok idő az EU-tagságról szóló népszavazásig. Számolja már a napokat?

Bevallom, egyelőre március 24-éig számolok, mert akkor hagyom el Magyarországot, augusztustól Észtországban dolgozom. Tulajdonképpen két naptár van a fejemben, egy személyes és egy szakmai. Persze fél szememet akkor is a népszavazáson fogom tartani, már csak azért is, mert hónapok óta ezen dolgozunk. Egy dolgot azonban ne felejtsünk: az Egyesült Királyságban ez főleg belpolitikai kérdés.

Theresa Bubbear március 24-én hagyja el Magyarországot Fotó: Szabó Gábor - Origo

Biztos abban, hogy a brit emberek is így gondolják?

Teljesen. Számukra ez abszolút belpolitika. Érdekesek a statisztikák: a társadalom nagy része semmit nem tud a népszavazásról, ami ijesztő. Vannak aztán olyanok, akik tudnak róla, de nem érdekli őket, és vannak, akik másra sem tudnak gondolni.

Sokféle vélemény jelent meg a magyar sajtóban David Cameron budapesti látogatásáról. Voltak, akik szerint Magyarország csak egy apró állomás volt a sorban, mások szerint a brit kormányfő akart politikai szövetségest találni. Ön melyikkel ért egyet?

Nekünk nagyon sokat jelentett ez a látogatás. A magyarok jóindulatát azonban nem kellett megnyerni, mert azzal már régóta rendelkezünk.

Magyarország a kezdetek óta a leghűségesebb szövetségesünk

az EU-reformok terén. David Cameron és Orbán Viktor sokszor találkozik az Európai Tanácsban, sőt személyesen is nagyon jó a kapcsolatuk. Éppen ezért semmi szükség nem volt arra, hogy Cameron a magyar kormányfő szövetségéért esdekeljen. Az viszont tény, hogy nem mi kértük, hogy jöjjön, ő akart mindenképpen Budapestre látogatni.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán Viktornak volt egy nagyon érdekes mondata: nem akarjuk, hogy a magyarokat migránsnak tekintsék Angliában. Meglepte?

Emlékszem erre a mondatra, sok szempontból is érdekes volt. Először is azért, mert a kormányfő magyarra váltott. Számomra ez jelezte, hogy a magyaroknak szánta az üzenetet. Ugyanakkor már maga a migráns szó használata is érdekes, szerintem azt még a brit kormány és a brit sajtó is rosszul használja.

A migráns szóról sok magyarnak egy gonosz külföldi jut eszébe Fotó: Szabó Gábor - Origo

Miért, mit jelent?

Magyarországon a migráns szóról sokaknak egy gonosz külföldi jut eszébe, aki bejön az országba, pedig egyáltalán nem ezt jelenti. És nem is egy EU-állampolgárt, aki a szabad mozgás jogával él. Persze volt, amikor nekünk is a migráns szót kellett használnunk, mert ezt ismerte a sajtó.

Számít ilyenkor, hogy az Egyesült Királyságnak több évtizedes tapasztalata van a bevándorlással?

Abszolút.

Az országunkat erősebbé és gazdagabbá tették a bevándorlók,

ehhez azonban az kellett, hogy ne csak beengedjük, hanem integráljuk is őket.

Hallottam már olyan véleményt, hogy az integráció nem minden esetben volt sikeres.

Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Az ötvenes évektől kezdve folyamatos nálunk a bevándorlás. Az édesanyám a nyolcvanas éveiben jár, és volt idő, amikor az ő generációja nehezen birkózott meg az indiai és karib-szigeteki bevándorlókkal. Ma már tőlük vásárolnak a sarki boltban, és tudják, hogy megbízható, jó munkaerők. Persze, kellett egy kis idő, amíg megszokták és megszerették őket, de sikerült.

Az Egyesült Királyságban ma már mindenki lengyel szerelőt keres Fotó: Szabó Gábor - Origo

És mi a helyzet a kelet-európaiakkal?

Legalább egymillió lengyel él nálunk, és ma már mindenki lengyel szerelőt keres. Most éppen a románokat látja bevándorlónak a társadalom, de őket is megszokjuk, mint ahogy az afgánokat vagy a szíreket is. Lehet, hogy vannak néha problémák, de azok egy teljesen homogén társadalomban is előfordulnak.

A külföldi munkavállalóknak járó juttatások kérdése körül mégis nagy vita alakult ki.

Általános vélemény, hogy az Egyesült Királyság megtelt.

Sziget vagyunk, és van egy határ, nem is területi, inkább infrastrukturális.

Megteltek az orvosi rendelők, az iskolák, sok gyereknek nagyon messzire kell utaznia, hogy egyáltalán helyet kapjon valahol. Aztán ott a pénz kérdése: nagyon jó, hogy képzett, jó munkaerőnek számító emberek érkeznek, az viszont nem feltétlenül igazságos, hogy ugyanazokat a juttatásokat kapják, mint azok, akik már hosszú évek óta anyagilag is hozzájárulnak a brit jóléti rendszerhez.

Mit gondol, jól jöttek ebből ki?

Politikailag mindenképpen, de véleményem szerint a kelet-európai országok is profitálhatnak a döntésből. Jelenleg egy bolgár ápolónőnek sokkal jobban megéri szendvicseket csomagolni egy brit gyárban, mint otthon dolgozni. Az új rendszerben azonban lehet, hogy Bulgáriában marad, ami az országnak is jót tesz, hiszen nem veszíti el a képzett munkaerőt.

David Cameron miniszterelnök nagyon keményen dolgozott az EU-reformokon Fotó: Szabó Gábor - Origo

És a brit közvélemény jól fogadta az EU-reformokat?

A média egyik fele szerint teljesen értelmetlenek, a másik fele azt állította, hogy Cameron úgy tett, mintha nagyon nehéz lett volna elérni őket, a valóságban viszont csak megkérte a haverjait, hogy mondjanak rá igent. Pontosan tudom, hogy egyik sem igaz. Láttam a munkát, ami mögötte volt, Budapesten ott ültem a kormányfő mellett, nem egy olyan ember képét mutatta, aki színlel. Nagyon keményen dolgozott, az eredmények pedig valóságosak.

Van arra tervük, ha a britek mégis a kilépés mellett voksolnak?

Nincs.

A kormányunk a maradás mellett kampányol, miért lennének tervei a kilépésre?

Persze ettől még előfordulhat, de akkor sem az fog történni, hogy egyik napról a másikra az unión kívül ébredünk. Kedvezőtlen eredmény esetén is lenne egy kétéves időszak, amíg kidolgozhatnánk a részleteket.

Mit gondol, min dől majd el a végkifejlet?

A generációkon. A lányaim a húszas éveikben járnak, és rosszul vannak a kilépés gondolatától. Erasmus-ösztöndíjat akarnak, vízum nélküli utazást, és olcsó roamingdíjakat. Az édesanyám generációját ezek nem érdeklik.

A nagykövetség hamarosan elköltözik a belvárosi Harmincad utcából Fotó: Szabó Gábor - Origo

A héten brit cégvezetőket lát vendégül, hogy bemutatkozhassanak Magyarországon. Úgy gondolták, hogy erre szükség van?

Nagyon is, bár jó lenne, ha nem így lenne. Bármilyen furcsa, de Magyarország idegen a briteknek, és a mi befektetőink amúgy is óvatosak, ha exportról van szó. Azt is szeretném, ha a régióban gondolkoznának, mert valljuk be, Magyarország egyedül nem annyira vonzó célpont. Ha egész Közép-Európát nézzük, más a helyzet. Meg akarom mutatni, hogy ezekben az országokban együtt is lehet gondolkodni. A briteknek ez nem annyira egyértelmű, mert egy szigeten élnek. Nekem például a mai napig nagy élmény, ha átlépek egy országhatárt.

Más akadályát is látja a magyarországi befektetéseknek?

Túl azon, hogy nem ismerik, a befektetők között az elmúlt néhány évben nem volt túl jó híre Magyarországnak. A kisvállalkozókat persze nem ez rettenti el. Az viszont nem segít, hogy

egyik napról a másikra arra ébredhetnek, hogy a kormány éjszaka bevezetett egy új adónemet,

visszamenőleges hatállyal.

Ha már gazdaság, valóban a pénz miatt költöznek ki a Harmincad utcai épületből?

A spórolás volt az elsődleges ok. Nagyon régóta béreljük ezt az épületet, de akkor még egy nagy, hidegháborús nagykövetség voltunk. Ma egy kis EU-s követségként működünk, az öt emeleten mindössze 35 ember dolgozik. Nem engedhetjük meg, hogy három üres emeletet fizessünk. Persze az is közrejátszott, hogy nem túl praktikus munkahely, és nem is a modern Nagy-Britanniát képviseli. Márpedig mi ezt a képet szeretnénk magunkról közvetíteni.

Theresa Bubbear 2015. április 27-e óta az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, akkor távozott posztjáról Jonathan Knott addigi nagykövet. Korábban Moszkvában, Helsinkiben és Dél-Afrikában is diplomataként dolgozott. Budapesten 2011 óta teljesít szolgálatot, március 24-én azonban lejár a megbízatása. Az Egyesült Királyság új budapesti nagykövete, Iain Lindsay áprilisban érkezik.