Jó üzletnek tűnik 1660 forintért, egy ebéd áráért egy hektár földterülethez jutni Zala megyében, ahol az állami földárveréseken a közelmúltban ugyanekkora szántó, rét átlagosan 900 ezer forintért kelt el.
Az állami hirdetmény-adatbázisban, a Magyarország.hu-n szúrta ki az Origo a sok önkormányzati ingatlanértékesítés között az egyik figyelemre méltó ügyletet:
az alig 800 lakosú, Zala megyei Felsőrajk község önkormányzata 3 hektárnyi földterületén adott túl, mindössze 5 ezer forintért.
A vevő nem más, mint Felsőrajk 1994–2014 közötti polgármestere, a térség Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője, Vigh László és családja. A Vigh család a Zala megyei állami földárveréseken tapasztalt hektáronkénti átlagár 542-ed részéért jutott így egy hektár földhöz.
Ez még akkor is jelképes árnak tekinthető, ha a Magyarország.hu-n frissen elérhető másik önkormányzati földeladási hirdetmény szerint Felsőrajkon a szántó hektárja csak alig több, mint 10 ezer forint.
A Vigh család által megvásárolt terület nagy része – 2 hektár – szántó,
kisebb része – fél hektár – egykori agyagbánya, a maradék fél hektár viszont erdő.
Ugyan a Magyarország.hu-ról időközben eltűnt a Vigh család földvásárlásáról tájékoztató hirdetmény a mellékelt szerződéssel együtt, de
az Origo lementette az adásvételi szerződést.
Ebből kiderül, hogy a vásárló Vigh László országgyűlési képviselő, a felesége és három gyereke.
Így oszlott meg a vásárlás a családtagok között:
A földvásárlás nem túl nagy összeggel terhelte meg a családi kasszát, így
Vigh Lászlónak nem kellett tetemes adósságát tovább növelnie,
sem pedig hozzányúlnia megtakarításához – ez utóbbi nehéz is lett volna, mivel friss, januárban leadott, azaz a tavaly december 31-i állapotot tükröző vagyonbevallása szerint a kormánypárti politikusnak ilyesmije nincs is.
Vigh Lászlónak a vagyonbevallása szerint nincs megtakarítása, viszont 14 millió forint tartozása van – ez már tavaly és tavalyelőtt is ennyi volt. Van továbbá két felsőrajki kertes családi háza – egyik teljesen, a másik felerészt a tulajdonában.
Az ingatlanokon kívül több földterülete is van a kormánypárti politikusnak.
Ezek sem változtak az utóbbi években: Felsőrajkon egy-egy hektár erdő, illetve gyep tulajdonosa, Dióskálon 3 hektárnyi gyep az övé, míg Orosztonyban kétharmad részben tulajdonosa 6 hektár erdőnek.
Ezek egy részét kárpótlásként kapta vagy örökölte, de
van két olyan földterület is, amelyet vagyonbevallása szerint 1996-ban „földkiadás” címén szerzett.
Ez információink szerint azt jelenti, hogy a téesz felbomlása után jutottak neki ezek a területek.
Kerestük Vigh László képviselőt, hogy megtudjuk, hogyan jutott hozzá ilyen kedvező áron a felsőrajki három hektárhoz a családjával, de a hivatalos, parlamenti e-mail-címére küldött levelekre nem válaszolt. Először március 2-án, majd március 8-án írtunk neki, de egyikre sem érkezett válasz.
Az alábbi kérdéseket tettük fel neki az ő és családja földvásárlásáról:
Március 7-én, a Vigh László névre és egy felsőrajki lakcímre bejelentett mobiltelefonszámon sem vele, hanem az egyik lányával sikerült beszélnünk. Az ingatlan-adásvételben is érintett lány azt ígérte, beszél az édesapjával, aki visszahívja az Origót a földadásvétel miatt, ám ez még nem történt meg.
Sikerült viszont az Origónak elérnie a földeket értékesítő Felsőrajk önkormányzatát, ahol a polgármester készséggel adott magyarázatot. Czémán László szerint „nincs ebben a történetben semmi érdekes vagy sunda-bunda,
a most megvásárolt területek mindig is Vigh Lászlóé voltak”.
Az elsőre talán meglepő, hivatalos magyarázat tehát az, hogy
a Vigh család olyan földeket vásárolt meg nyomott áron, amelyek mindig is az övék voltak.
De ha az övék volt, hogy került az önkormányzathoz, és hogyan vásárolhattak meg valamit a településtől, ami az övék?
Czémán László polgármester erre a fenti ellentmondásra is tudott magyarázatot adni. Szerinte Vigh László valóban eladta 3 hektárnyi földjét az önkormányzatnak, még hosszú évekkel ezelőtt, most pedig egyszerűen visszavásárolta. Méghozzá jelképes összegért – hasonlóan a korábbi eladási árhoz.
A polgármester szerint az eladásra, majd visszavásárlásra azért volt szükség, mert kármentesíteni akarták a területet, amely egykor szemétlerakó volt.
Mivel a rekultivációra lehívható európai uniós támogatásra csak önkormányzatok pályázhatnak, magánszemélyek nem, ideiglenesen gazdát kellett, hogy cseréljen a terület.
Vagyis az akkor még hivatalban lévő polgármester azért adta el az általa vezetett önkormányzatnak a saját földterületét, hogy azt közösségi támogatásból kármentesítsék. Igaz, ebbe az önkormányzat is belement – az alpolgármester akkor Czémán László jelenlegi településvezető volt.
Az Origo kérésére Czémán László polgármester által rendelkezésre bocsátott jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Vigh László földjeit 2005 decemberében „ajánlotta fel” eladásra az önkormányzatnak, ezt a képviselő-testület egyhangúlag fogadta el, mondván: az előnyös a településnek.
A 11 évvel ezelőtti előterjesztésében egyébként Vigh László arra hivatkozott, hogy hasonló megoldással élt a közeli Pötréte község is, amikor
jelképes 100 forintért vett meg egy magántulajdonú területet, hogy kármentesíthesse – 95 százalékos uniós támogatással.
A 2005. december 28-i szavazásnál – személyes érintettség miatt – Vigh László tartózkodott.
De így is egyhangúlag döntött a képviselő-testület arról, hogy a 3 hektárnyi volt agyagbányát és hulladéklerakót Vigh Lászlótól és feleségétől mint tulajdonosoktól 100 forintért megvásárolja.
Az is a 11 évvel ezelőtti dokumentumokból derült ki, hogy a földek adásvételéről szóló döntés előtt két hónappal már határozott a felsőrajki képviselő-testület arról, hogy a rekultiváció érdekében a település csatlakozik egy önkormányzati társuláshoz, amelynek tanácsába Vigh Lászlót delegálták.
Ugyanekkor, 2005 októberében rögzítették határozatban a kármentesítési projekt Felsőrajkot érintő keretszámait. Eszerint a településnek 3 év alatt kétmillió forint önerőt kell biztosítania a munkákhoz, de ennek felét az EU Önerő Alapjából tervezték lehívni.
A kármentesítés miatt tehát Vigh László földje alighanem jelentősen növelte értékét az elmúlt 10 évben. Alighanem nagyobb arányban, mint a 2005-ös 100 forintos vételár és a 2016-os visszavásárlási ár különbsége. Vagyis erre az üzletre is igaz lehet, amit Vigh László a honlapján kedvenc idézetként kiemelt Ralph Waldo Emerson 19. századi amerikai esszéírótól:
Az élet egyik legszebb jutalma, hogy miközben az ember másokon segít, egyben önmagán is segít.”
Vigh László honlapjáról az is kiderül emellett, hogy szívesen olvassa a hamarosan szentté avatandó Teréz anya írásait.
A Felsőrajkot 20 éven át vezető Vigh Lászlót egyébként nagyra becsülik a településen. Miután a politikus – az új összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelve –
2014 őszén már nem indult újra a polgármesteri székért, hanem az egyébként mentelmi joggal is járó parlamenti képviselőséget választotta,
a település díszpolgári címmel ismerte el erőfeszítéseit.
Ebből az alkalomból az akkori sajtóbeszámolók szerint még Orbán Viktor miniszterelnök is gratuláló levelet küldött Vigh Lászlónak. Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig díszoklevélben méltatta a politikust, eképp:
gondos gazdája volt a rábízott javaknak, segítője a rászorulóknak,
szervezője és tagja a közösségnek, ennek nyomán a falu jobb hely lett, mint volt.”
Az Együtt szerint csalás és színlelt szerződés gyanúja is felvetődik Vigh László fideszes képviselő felsőrajki földvásárlásának ügyében, ezért a párt feljelentést tesz az ügyben - közölte az ellenzéki párt az Origo cikkére hivatkozva. Azt írták,
egyértelműnek tűnik, hogy a fideszes politikus kizárólag az uniós támogatás miatt adta el, majd vásárolta vissza papíron a földterületeket.
Közölték továbbá, hogy a kormányváltás után az Együtt vissza fogja venni a jogtalanul magánkézbe juttatott állami földeket.