A korábbi jobbikos szavazók kétharmada a baloldal jelöltjére szavazott Salgótarjánban – állították az Origónak mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők a parlament folyosóján. Február 28-án az időközi választáson a Jobbik polgármesterjelöltjére kevesebb mint ezren szavaztak, míg a 2014-es országgyűlési választáson közel 4500 szavazatot kaptak a radikálisok. Utánanéztünk, valóban kétharmados volt-e az átszavazási arány.
Elemzésünkben a 2014-es tavaszi pártlistás és a 2016-os választási eredményeket vetettük össze szavazóköri szinten. 2016-ban a 2014-es eredményekhez képest szavazatszámban csak a baloldal tudta növelni a részesedését, Fekete Zsolt 1129 vokssal kapott többet, mint a baloldali pártlista az országgyűlési választáson. A Fidesz-KDNP 646, a Jobbik 3526, a Munkáspárt pedig 77 szavazattal kapott kevesebbet 2016 februárjában, mint 2014-ben.
A fönti eredmények százalékos formában azt jelentették, hogy
a baloldal 17,75 százalékpontot javított
a 2014-es eredményéhez képest. Őket a Fidesz követte, amely 5,94 százalékpontot javított az országgyűlési eredményéhez képest. A legkisebb veszteséget a Munkáspárt könyvelhette el, ők 0,03 százalékpontot vesztettek. A voksolás legnagyobb vesztese a Jobbik volt, ők 16,55 százalékpontot vesztettek másfél év alatt.
Elsőre kézenfekvő lenne a megállapítás, hogy a jobbikos csökkenés megegyezik a baloldali növekménnyel. Így akár azt is megállapíthatnánk, hogy a teljes jobbikos csökkenés megjelent Fekete Zsolt oldalán. Azonban ez így ebben a formában nem állja meg a helyét, mert a százalékos változások nem mutatják a leadott szavazatokban mutatkozó különbségeket.
Világosabb képet kapunk, ha megnézzük a szavazókörök eredményét a leadott szavazatok szempontjából. A baloldal a salgótarjáni 40 szavazókör közül csupán négyben nem tudta növelni idén februárban a 2014-es támogatottságát. A maradék 36 szavazókörben
átlagosan 38,3 szavazattal növekedett Fekete Zsolt támogatottsága
a korábbi pártlistához képest. Ezzel párhuzamosan ugyanebben a 36 szavazókörben a Jobbik átlagosan sokkal többet, 82 szavazatot veszített el.
Tehát ennek alapján ki lehet zárni, hogy a teljes jobbikos veszteség a baloldalon jelent volna meg. Legjobb esetben is a jobbikosok kevesebb mint fele szavazhatott át Fekete Zsoltra. A többi szavazat a korábbi LMP-s, fideszes, munkáspárti és egyéb pártokra adott voksokból érkezhetett Feketére, vagy pedig az eddig nem szavazók köréből.
Salgótarjánban a 2006-os önkormányzati választáson a baloldali jelöltekre összesen 8764-en szavaztak. Akkor a részvételi arány is hasonló volt a 2016-oshoz. A 2006-os országgyűlési választáson
az MSZP és az SZDSZ összesen 13 423 szavazatot kapott.
A 2006 utáni választásokon a Fidesz a városban úgy tudott nyerni, hogy a baloldali szavazatok száma jelentősen csökkent, miközben a jobboldalé nem emelkedett.
Mindezek azt is mutatják, hogy a 2016-os polgármester-választáson a korábbi inaktívvá vált baloldali szavazók egy része aktivizálódott. Az aktivizálódás mellett a kormánnyal szembeni elégedetlenség miatt a fideszesek egy része otthon maradt. Míg a jobbikosok azért dönthettek a távolmaradás mellett, mert a jelöltjüknek eleve nem sok esélye volt a sikerre. A baloldal jelöltjét segíthette még a 2014-es 713 LMP-s szavazó, valamint a kisebb erőkre adott 1046 szavazat is.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Jobbik 2014-es salgótarjáni táborának körülbelül 10-15 százaléka szavazhatott át a baloldal jelöltjére. Ezt támaszthatja alá a Republikon Intézet 2015 nyarán készített felmérése is a Jobbik bázisáról. Az intézet arra kérdezett rá, kire szavaznának a párt hívei, ha a Jobbik nem lenne a szavazólapon. Akkor az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és Liberálisok együttesen 14 százalékot értek el a jobbikosok között.