Generációs szakadék osztja meg Orbán legnagyobb ellenfeleit

2016. március 15. Tanítanék! Tüntetés az oktatás szabadságáért március 15-én. Kossuth tér. oktatás, tanár, iskola, Pukli István, a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója

Akadozik az együttműködés a Pukli István vezette Tanítanék Mozgalom és a különböző szakszervezetek között, pedig egy törvényes sztrájk megszervezéséhez elengedhetetlen lenne utóbbiak segítsége. Az Origo információi szerint például a legnagyobb hazai szervezetek vezetői csak a március 15-i demonstráción tudták meg, hogy mire készülnek Pukli Istvánék, előtte semmilyen információt sem kaptak. A legnagyobb gond – amellett, hogy a civil szervezet sokak szerint túlságosan is ügyel a függetlenség fenntartására –, hogy a fiatalabb generációk pártokhoz hasonló formációt látnak a szakszervezetekben, és a vezetőiket gyakran csak megélhetési politikusoknak tekintik. A célok azonban közösek, az oktatással kapcsolatos bajok pedig nagyok, ezért ha nehézkes is lesz az együttműködés, nem várható szembefordulás. 

„Hogy miért nem mi vittük ki azt a több tízezres tömeget tüntetni március 15-én? Látja, ez egy jó kérdés” – mondta az Origónak Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke.

„Rendszeresen elmondjuk az embereknek, hogy nem elég a fotelben, a távirányító mellett elégedetlenkedni, elengedhetetlen a személyes szerepvállalás is. Mégis nagyon nehéz nagy számban kivinni az embereket” – fogalmazott az elnök.

Március 15-én több tízezres tömeg tüntetett Budapesten az oktatási rendszer megváltoztatásáért Fotó: Polyák Attila - Origo

A Tanítanék Mozgalomnak azonban úgy tűnik, sikerült ezt elmagyarázni, a március 15-ei több tízezres demonstrációjuk pedig

az oktatás problémáin túl rávilágított egy másik gondra is, a hazai szakszervezetek rossz állapotára.

Kisebb-nagyobb sikereket ugyan szinte mindegyik szakszervezet fel tud mutatni – az MSZSZ például több alkalommal is szervezett többezres tüntetéseket, sőt a volánosoknak sztrájkot is, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig februárban vitt ki sok tanárt az utcára –, de egy igazán nagy létszámú tüntetéshez, valódi ellenálláshoz egy civil szervezet, a Tanítanék Mozgalom megjelenése kellett.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A szakszervezetek helyzetét nem segítette

az országban tapasztalható általános apátia, a 2010 után elfogadott új munka törvénykönyve, valamint a sztrájkjog beszűkítése sem,

de úgy tűnik, a problémák mélyebbre nyúlnak. Az újonnan megjelenő úgynevezett one issue – azaz egy ügyet a zászlajukra tűző –

civil szervezetek ugyanis már nem csak a pártoktól akarnak távolságot tartani, hanem bizonyos mértékig a szakszervezetektől is.

Ezt mutatja legalábbis, hogy az Origónak nyilatkozó szakszervezeti vezetők mindegyike azt állította, hogy Pukli István március 15-i bejelentéséről, az egyórás polgári engedetlenségről csak a helyszínen értesült. Pedig nem sokkal a március 15-i demonstráció előtt Pukli István is részt vett a közszféra legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ülésén. Ott rá is kérdeztek, hogy mi lesz az előre beharangozott nagy bejelentés, Pukli István azonban azt mondta, hogy ezt majd csak a beszéde közben árulja el.

Pukli István, a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője Fotó: Polyák Attila - Origo

Az oktatásban jelentkező problémák nagyságát jelzi, hogy a szakszervezeti vezetők ebből nem csináltak hiúsági kérdést. Az Origónak nyilatkozó vezetők közül mindenki azt mondta, hogy továbbra is támogatják a Tanítanék Mozgalom törekvéseit, már csak azért is, mert ezek egybeesnek a szakszervezetek álláspontjával.

Az együttműködésben jelentkező zavar, a szakszervezetektől való túlzott távolság azonban hátráltathatja a kormánnyal szembeni fellépést.

A legnagyobb hazai tanárképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete például korábban csak olyan formában támogatta Pukli Istvánék március 30-ra meghirdetett egyórás polgári engedetlenségét, ha arra délután négykor, a tanítási időn túl kerül sor.

Ez természetesen meglékelte volna az egész demonstrációt, miután Pukli Istvánék reggelre hirdették akciójukat, ezért a PSZ szerdán visszavonta ezt a kezdeményezést.

A Klik megszüntetésével a tüntetéseknek is elejét vennék

A kormány álláspontja jelentősen megváltozott a tanárdemonstrációk megkezdése óta. Korábban Orbán Viktor kormányfő határozottan kijelentette, hogy nem szüntetik meg a Kliket, kedden azonban Rétvári Bence bejelentette, hogy nyáron bezárják a rendkívül sokat bírált intézményt. A kabinet feltehetően a tiltakozások méregfogát is kihúzná ezzel a lépéssel, nem véletlen, hogy a tanárképviseletek azonnal jelezték: ennél sokkal mélyebbek a problémák, a Klik megszüntetése önmagában nem elég.

Mendrey László, a másik nagy pedagógus-érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője is arról beszélt, hogy csak legális sztrájkot támogatnak, vagy legalább egy olyan formát, amely szerint a tanárok a demonstráció ideje alatt nem hagyják el az iskola épületét.

A sztrájk miatt nélkülözhetetlenek a szakszervezetek

A szakszervezetekkel kapcsolatos ellenérzéseket sokan annak a számlájára írják, hogy létrejött egy olyan generációs különbség a szakszervezeteket értékelők és a fiatalabb generációt képviselő civil szervezetek között, amelyet egyelőre nehéz áthidalni.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A fiatalabbak ugyanis gyakran nem értik a szakszervezetek lényegét, pontosan nincsenek is tisztában a szerepükkel, ennek megfelelően pedig csak nagyon kis számban támogatják őket. A szakszervezetek megítélése a rendszerváltás előtti időszakban ragadt, sokan tekintenek rájuk úgy, hogy csak megélhetési politikusok ülnek az érdekképviseletek vezetőségében.

Az új sztrájktörvény értelmében azonban

csak szakszervezeteken keresztül lehet legálisan sztrájkot szervezni,

tehát bármennyire is sikeres egy mozgalom, nélkülük nem élhet a legnagyobb nyomásgyakorló eszközzel, a sztrájkkal.

A szakszervezetekkel való egyeztetés mellett szól azonban a kiépített infrastruktúra is, Pukli István például nem csak a tanárokat szólította fel egyórás munkabeszüntetésre, hanem minden alkalmazottat. A Magyar Szakszervezetek Szövetségének jelenleg 182 ezres tagsága, valamint 40 ágazati szervezete van, azaz rajtuk keresztül könnyebben lehetne elérni az embereket.

Támogatásért támogatást várnak

Kordás László MSZSZ-elnök szerint a szervezésben sokat segíthetnek a szakszervezetek. Szerinte például a többi ágazatban is sok az elégedetlen, őket pedig egyesíteni lehetne. „Ha minden megyeszékhelyen kiviszünk 5-8 ezer embert, és ez kiegészül egy Kossuth téri óriástüntetéssel, akkor jelentősen javulna a kormánnyal szembeni alkupozíciónk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg felmérik, milyen legális eszközeik vannak a nyomásgyakorlásra. „Ha valaki a közlekedésben dolgozik, akkor nem hagyhatja a vonatot vagy a buszt a nyílt pályán egy órára, ez balesetveszélyes lenne. Munkalassítással viszont lehet demonstrálni, a hetes busznál is megjelenhetnek például civilek, akik mindegyike a sofőrnél vesz jegyet, és áfás számlát is kér” – mondta, hozzátéve, hogy cserébe azt várják, hogy a Tanítanék Mozgalom is támogassa az ő törekvéseiket.

Jelenleg egyébként a Galló Istvánné által vezette Pedagógusok Szakszervezete áll a legközelebb egy esetleges sztrájk megszervezéséhez, miután sztrájkbizottságuk folyamatosan tárgyal a kormánnyal. Amennyiben nem sikerül megegyezni legkésőbb áprilisban – hogy a megállapodásban rögzített feltételek már ősztől érvényesek legyenek –, akkor az Origo információi szerint sztrájkot hirdetnek.

Gyorsaság vs. demokrácia

A Tanítanék Mozgalom és a szakszervezetek célja és véleménye szinte teljesen megegyezik, csak az eszközök mások. Emiatt valószínűleg később is lesznek egyeztetési hiányból fakadó nézeteltérések, de teljes szembefordulás nem várható. Pukli István Orbán Viktornak és Áder Jánosnak küldött ultimátuma mindenesetre szerdán éjjel lejár, és miután a Pedagógusok Szakszervezete visszavonta a munkaidőn kívüli demonstrációról szóló kezdeményezését, március 30-án várhatóan egységesen tiltakoznak majd a kormány ellen.

A módszerek azonban továbbra is eltérnek: a szakszervezetek nagy előnye például a demokratikusabb működés, a vezetők ugyanis nem saját véleményüket, hanem az egész szervezet álláspontját mondják, amelyek hosszas egyeztetések után jönnek létre. Ez a tempó azonban lassú lehet a civileknek.