Nemzetközi felháborodástól tart Orbán

Budapest, 2016. február 22. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 22-én. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (b). MTI Fotó: Kovács Tamás

A kétharmados többség hiánya mellett az esetleges nemzetközi felháborodás miatt sem várható, hogy a Fidesz 2018 előtt alapjaiban nyúlna hozzá az öt évvel ezelőtt megalkotott választási rendszerhez. Az ellenzék persze alapjaiban változtatná meg a mostani szisztémát. A Fidesz apróbb technikai módosításokra nyitott lenne, de ezek kétharmados támogatottsága nagy meglepetés lenne. 

Bármennyire is kedvezőtlenül változzanak meg a Fidesz számára a politikai erőviszonyok a következő években, a frakcióban nincsen akarat és lehetőség arra, hogy emiatt megváltoztassák a választási rendszert. Nagyon komoly nemzetközi politikai következményei lennének, ha a kormánypártok a két év múlva esedékes voksolásba így nyúlnának bele.

Az uniós testületek előtt sem lehetne elmagyarázni, hogy nem sokkal az országos választás előtt miért kell változtatni az alapvető szabályokon. Ez

egy kampányidőszakban életveszélyes lépés lenne

– magyarázták az Origónak kormánypárti honatyák a Parlament folyosóján.

A választási rendszer alapjaihoz biztosan nem nyúlnak hozzá a 2018-as választásokig Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Megremegett a centrális erőtér

A választási rendszer átalakítása tehát nem merült föl a Fideszben. Az esetleges változtatást az indokolhatná, hogy az Orbán Viktor által megálmodott centrális erőtér több időközi választáson is léket kapott. A centrális erőtér lényege, hogy a Fidesz úgy tudja a hatalmát stabilan megtartani, ha a kormánnyal szembeni elégedetlen szavazók nagyjából egyenlően oszlanak meg a baloldal és a Jobbik között.

A 2011-ben kialakított egyfordulós, az egyéni kerületi győzelmeket jutalmazó rendszerben

a háromosztatú verseny eddig a Fidesznek kedvezett.

Abban az esetben, ha az ellenzéki oldalon kialakul egy domináns párt, akkor könnyen lehet, hogy a mostani kormánypártoknak nem lesz elég egy 40-45 százalékos támogatottság sem a győzelemhez. Az országos felmérések egyelőre azt mutatják, hogy még egy jóval erősebb egységes baloldal vagy erősebb Jobbik sem veszélyeztetné a Fidesz-többséget.

Orbán Viktornak eddig bejöttek a centrális erőtérről szóló feltevései Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az esélyesre szavaznak

Több időközi választás azonban figyelmeztető jel lehet a kormánypártoknak. Legutóbb Salgótarjánban láthattuk, hogy a Jobbik-hívek egy jelentős részének passzivitása, valamint körülbelül 15 százalékának a baloldalra szavazása

az MSZP sima győzelmét hozta.

Ózdon még 2014 őszén pedig a baloldali szavazók egy részének a Jobbikra voksolása segítette a győzelemhez Janiczak Dávidot.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet vezetője azzal magyarázta az előbbi jelenséget, hogy a szavazók a Fidesz ellenében helyben a legesélyesebb jelöltre szavaznak. Éppen emiatt adná magát, hogy a Fidesz úgy változtassa meg a választási rendszert 2018-ra, hogy csökkentse, vagy meg is szüntesse az egyéni kerületek szerepét. Egy tisztán listás rendszerben szinte biztos lenne, hogy a baloldali pártok önállóan indulnának, így a Fidesz akár 30-35 százalékos támogatottsággal is a legerősebb frakciót alakíthatná az Országgyűlésben.

Salgótarjánban nem működött a centrális erőtér a Jobbik elgyengülése miatt Fotó: Polyák Attila - Origo

Ellenzéki célok

A várható nemzetközi botrány mellett persze a Fidesz a tavaly elveszített kétharmados többsége miatt sem tudna belenyúlni a választási rendszerbe. Szinte kizárt, hogy maga mellé tudna állítani még két képviselőt az ellenzéki oldalról egy sorsdöntő szavazásra. Mindezek ellenére vannak olyan hangok a Fideszen belül, hogy

apróbb részletkérdésekről érdemes lenne tárgyalni

az ellenzékkel.

Kormánypárti honatyák szerint a választási eljárásban lehetnek változások 2018-ra, feltéve, ha ezekben az ellenzék is partner lesz. Azonban szinte biztos, hogy a két oldal eltérő érdekei miatt még akár egy részletkérdésben sem lesz egyezség a felek között. Az ellenzék egyik legfőbb célja, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de nem Magyarországon élő választók azonos jogokat élvezzenek a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőkkel.

Az ellenzék szeretné elérni, hogy a külföldön élő magyarok levélben is szavazhassanak Fotó: Polyák Attila - Origo

Azt szeretnék elérni, hogy a külföldön dolgozók hasonlóan a 2010 után állampolgárságot szerzett határon túli magyarokhoz, levélben is szavazhassanak.

A Fidesz ebbe biztosan nem fog belemenni.

Orbán Viktor több parlamenti felszólalásában elmondta, hogy a külföldön dolgozók továbbra is csak a nagykövetségeken szavazhatnak majd. Ennek hátterében egyértelműen az állhat, hogy a Fideszben attól tartanak, a külföldön dolgozók biztos ellenük voksolnak majd 2018-ban. Azonban eddig egyetlen reprezentatív felmérés sincs a külföldön élők választói magatartásáról.

Mi lesz a halottakkal?

Egy másik probléma, hogy a külhoni magyar állampolgárok közül azok is szavazhatnak, akik 2018-ban már nem élnek. Ennek oka, hogy nekik regisztrálniuk kellett, de a feliratkozásuk után tíz évig semmiféle teendőjük nincs, regisztrációjuk aktív marad. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem kérhet minden egyes választás előtt újabb megerősítést a feliratkozott állampolgároktól, hanem

automatikusan küldi nekik a levélcsomagot.

A határon túli magyarok regisztrációjához érdemes lenne hozzányúlni Forrás: MTI/Földi Imre

A magyar állam azonban nem feltétlenül szerez tudomást a külföldön élő magyar állampolgárok esetleges elhalálozásáról. A 2014-es választás előtt regisztrált közel 200 ezer választópolgár közül várhatóan lesznek, akik nem élik meg a 2018-as, illetve a 2022-es választást, ha azonban a szabályozás változatlan marad, címükre meg fognak érkezni a levélcsomagok, a szavazólappal együtt. Azt ugyanis senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a visszaküldött szavazólapot valójában ki töltötte ki, így arra sem derülhet fény, ha ezt esetleg egy elhunyt állampolgár nevében valaki más tette meg.

Ennek az anomáliának a megszüntetése szintén

nem lenne óriási áldozat a Fidesz részéről,

mivel mindösszesen azt kellene jogszabályba foglalni, hogy minden egyes választás előtt az NVI egy nyomtatvány visszaküldésére kéri a külhoni állampolgárokat, akik ha ezt megteszik, regisztrációjuk újra aktiválódik a következő választás erejéig.

Rajzolni is kellene

A választási törvényben szerepel az is, hogy az egyéni körzetek szavazóinak a számában nem lehet 15 százaléknál nagyobb a különbség. Azonban 2018-ban Tolna megyében a körzeteknek az átlaghoz képest 15,3 százalékkal lesz kevesebb szavazópolgára. Ez azt jelenti, hogy át kellene rajzolni az egyéni választókerületi térképet, mégpedig úgy, hogy Pest megyének vagy Budapestnek kellene adni a Tolna megyétől elvett körzetet.

A népesség számának változása miatt várhatóan egy körzetet el kellene venni Tolna megyétől Forrás: Origo

Előre lehet borítékolni, hogy a kormánypártok

ezt nem fogják beterjeszteni a parlamentnek,

mivel így egy viszonylag stabilan nyerhető kerületet cserélnének el egy jóval bizonytalanabbra. Összességében strukturális átalakítás biztosan nem lesz, a részletkérdésekről pedig még biztosan láthatunk meddő vitákat 2018 tavaszáig.