Állami kézbe veszik a közoktatási intézményeket

Keszegi általános iskola 2016.02.17.

Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek kedden benyújtandó törvényjavaslat értelmében. Sipos Imre helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után közölte: egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások. 

A köznevelési helyettes államtitkár hangsúlyozta: ahogy korábban, most is konszenzus volt a kerekasztal ülésén arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak. Ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát vagy a szivacsot. A legtöbb elégedetlenség gócpontja értékelése szerint ez a vegyes rendszer volt – jelentette ki.

55:45 a jelenlegi arány

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője kérdésre elmondta, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, és az állam a működtető közel 45 százalékuknál. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak. Az állami működtetéshez szükséges források tervezése zajlik, ez a jövő évi költségvetésben külön soron jelenik majd meg.

Képünk illusztráció Fotó: Polyák Attila - Origo

Háromszintű irányítás

A várható változásokat részletezve közölte: az új intézményfenntartó három szintre oszlik a jövőben: lesz egy központ – nevének az Klebelsberg Központot javasolják –, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik. A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. A tankerületi központok július 1-jétől alakulhatnak meg – jelezte.

Az iskoláknál is lesz pénz

A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezenkívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat. Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, azt az iskola fejlesztésére fordítsák. Az iskolaigazgatóknak – a javaslattételi jog helyett – egyetértési joguk lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Sipos Imre, az Oktatásért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára és Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke Forrás: MTI/Marjai János

Elfogadták az iskolák javaslatait

Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója kiemelte: az iskolák oldaláról javaslatokat tettek, és erre volt fogadókészség. Jelezte: rendelkezésre állnak azok a keretek, amelyek biztosíthatják az új központi fenntartás felépítését. A változtatásokkal olyan támogató környezet alakulhat ki, ami biztosítja a jó működést és a szakmai feladatok megfelelő ellátását.

Új nemzeti alaptanterv jön

Sipos Imre a kerekasztal másik keddi témájáról, a tartalomszabályozásról szólva megerősítette, hogy az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját az év végéig teszi le az illetékes munkacsoport. Átmeneti intézkedésként a kerettantervi (ket) óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát, és ezt csak speciális esetekben és szülői igény lehet majd túllépni – közölte, hozzátéve: azt is szeretnék elérni, hogy a kerettantervek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. Az oktatáskutató intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.