Ha összeomlana az egészségügy, jön a veszélyhelyzet

Grimm meséi a kórházból
Vágólapra másolva!
Megjelent a Magyar Közlönyben az a törvénymódosítás, ami lehetővé teszi az egészségügyben a veszélyhelyzet elrendelését – katasztrófa nélkül is, miniszteri mérlegelés alapján. Ekkor az orvosok, ápolók átvezényelhetők bárhová az országba, ahol éppen hiány van belőlük. 
Vágólapra másolva!

Szakmai körökben attól tartanak, hogy az egyre súlyosabb szakemberhiányt próbálja majd a kormány jogi eszközökkel ideig-óráig kezelni, és csupán ezt a célt szolgálja a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent egészségügyi törvénymódosító-csomag. Ez lehetővé teszi – a még csak tervezett alkotmánymódosítás szóhasználatát átvéve – az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését.

Akkor is, ha nem

Ezt a fenti feltételezést erősíti, hogy a Balog Zoltán humánminiszter által benyújtott törvénycsomag erre a részre vonatkozó indoklása szinte ki is mondja, mi szükség volt az amúgy különleges jogrendi időszakokban – például rendkívüli vagy szükségállapot – esetén jelenleg is alkalmazható egészségügyi válsághelyzet mellett egy új kategória, a veszélyhelyzet bevezetésére.

Vizsgálatra várakozók egy budapesti kórházban – képünk illusztráció Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az előterjesztő miniszter azzal indokolta az új kategória bevezetését, hogy „a hatékony betegellátást, feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen”.

Egy fővárosi egészségügyi intézmény betegszobája – képünk illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ahogy a törvényjavaslat indoklása ki is fejtette:

ugyanakkor még a különleges jogrend bevezetése nem indokolt, illetve nem lehetséges”. Vagyis a veszélyhelyzet elrendeléséhez nem kell különösebb, súlyos indok, ami amúgy a különleges jogrendet indokolttá tenné.

Mi a veszélyhelyzet?

De vajon mire jó az ágazati törvény szerint most is bevezethető válsághelyzet feltételeinél gördülékenyebben alkalmazható egészségügyi veszélyhelyzet? Mi történik másképp? Talán a legfontosabb, hogy

ilyen helyzetben hatósági intézkedéssel kirendelhetők az egészségügyi dolgozók is.

Egészségügyi veszélyhelyzet esetén:

  • átmenetileg módosíthatók az alapellátás körzethatárai,
  • megváltoztatható a járó- és a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlása,
  • módosíthatók az ellátási területek határai,
  • felülírható a betegbeutalás rendje,
  • egészségügyi dolgozókat rendelhetnek ki,
  • egészségügyi anyag és eszköz igényelhető az Állami Egészségügyi Tartalékból.

Alapesetben a katasztrófavédelmi törvény szerinti az egészségügyi feladatatok biztosítása érdekében katasztrófaveszély esetén hirdethet egészségügyi veszélyhelyzetet a fővárosi és megyei kormányhivatal.

Ha a miniszter úgy látja

A törvény szerint azonban egészségügyi veszélyhelyzet nem csak katasztrófa idején rendelhető el, hanem „akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók”. Ebben az esetben a miniszter dönt. Akár akkor is, ha mondjuk valamelyik kórházban kezelhetetlen szakemberhiány alakulna ki.

Ha nincs elég orvos, egy biatorbágyi patológus operálja majd a mohácsi beteg húgyhólyagját?

– viccelődnek már most orvosok. Az Origónak az MSZP egészségpolitikusa, Havas Szófia – maga is gyakorló orvos – azt mondta, a területi ellátási hiány ellen ugyan bevethető ez a módszer, de

Hozzátette: az orvos- és nővérhiányt ilyen adminisztratív eszközökkel aligha tudják enyhíteni.

Balog Zoltán miniszter önállóan is dönthet az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az Origo kereste a törvényt benyújtó Balog Zoltán minisztériumát, hogy megtudja,

mit jelent pontosan az, hogy „más módon nem biztosíthatók” az egészségügyi feladatok,

és ezt a helyzetet vajon a miniszter milyen körülmények alapján határozhatná meg. A tárca egészségügyért felelős államtitkársága szerint ez „a végrehajtási szabályok elfogadását követően” válaszolható meg.

Legfeljebb tíz nap

Az, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet, még ha a szakemberhiány akut kezelésére használják is, nem jelent csak átmeneti megoldást, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egészségügyi államtitkárság egy másik kérdésre kifejtette: az egészségügyi veszélyhelyzet – amelynek célja szerintük „a betegellátás segítése szervezési és jogi keretek biztosításával” – időtartama legfeljebb 10 nap lehet.

Légimentők helikoptere a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház tetején – képünk illusztráció Forrás: MTI/Vajda János

Ennél hosszabb időtartam meghatározása ugyanis szerintük nem indokolt, mivel

mint például az egészségügyi válsághelyzet”. Utóbbi a most is létező magasabb kategória, de ezt önhatalmúlag a szakminiszter nem rendelheti el.

Tájékoztató felirat egy fővárosi kórházban Forrás: Origo

További kérdésünkre, miszerint 10 nap után elrendelhető-e újabb 10 napra a veszélyhelyzet, és ha igen, kell-e ehhez egy-két nap kihagyás, vagy azonnal meghosszabbítható az intézkedés, az államtitkárság azt válaszolta: a törvény nem szabályozza a veszélyhelyzet meghosszabbíthatóságát, és bár a végrehajtási szabályok még kialakulóban vannak, ezt nem is tervezik.

Lehet nemet mondani

Az ilyen veszélyhelyzetben kirendelt egészségügyi dolgozók mondhatnak-e nemet a kirendelésre? – kérdeztük az államtitkárságtól, és kíváncsiak voltunk, vajon szankcionálják-e valamivel, ha mondjuk egy, a kormányzat által is elismerten keveset kereső orvos nem hajlandó még 10 napra sem áthurcolkodni az ország másik végébe, magára hagyva közben a családját.

A kirendelés megtagadására vonatkozóan nincs jogszabályi szankció

– hangzik a hivatalos válasz, és az egészségügyi államtitkárság azt is megjegyezte: „Véleményünk szerint valamennyi egészségügyi dolgozó a betegek érdekeit is szem előtt tartva, felelősségteljesen végzi a munkáját.” Vannak azért kivételek, nem minden esetben rendelhető ki az egészségügyi dolgozó – tették hozzá.

Nem rendelhető ki a dolgozó:

  • a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
  • gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
  • ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással él, és van róla hivatalos papírja,
  • ha az Országos Mentőszolgálat válsághelyzet felszámolásában érintett egységébe tartozik.

Az Origo kérdésére az államtitkárság azt is elárulta, nem várják el, hogy a kirendelés miatt, illetve annak időtartama alatt felmerült extra költségeket – utazás, szállás, étkezés – az egészségügyi dolgozó maga állja, ezt teljes körűen kifizetik. Azt írták, a dolgozó „a kirendelés alatt a munkabérére, valamint a kirendelés teljesítése során indokoltan felmerülő költsége megtérítésére jogosult”.

Emberpróbáló várakozás

A minap egy budapesti kórház vezetése is elismerte, hogy sok esetben

azért is kell órákat várakozniuk a betegeknek a sürgősségi osztályon, mert az egészségügyben már általánossá vált az orvos- és szakdolgozóhiány.

Ezt a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet vezetése ismerte el, miután a sürgősségi osztályukon megrázó videót forgatott egy ellenzéki parlamenti képviselő.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi osztálya egy átlagos hétköznapon Forrás: Origo

Mint arról az Origo beszámolt, egy átlagos hétköznapon délután háromtól éjfélig ült Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló független képviselő a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi osztályán, hogy lássa, milyen ellátást kapnak az oda érkező betegek. Megrázó tapasztalatairól az alábbi kisfilmet forgatta:

Az Origo megkereste a kórház vezetőit, akik reagálásukban elismerték, hogy a helyzet súlyos. Emlékeztettek, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet

csaknem 380 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítja, így napi 90-100 betegük van.

A kórház emlékeztetett arra, hogy a sürgősségire érkező betegek ellátása nem érkezési sorrendben történik, ráadásul a sürgősségi ellátó munka előre nem tervezhető, ezért a legnagyobb gondosság mellett is többórás várakozási idő alakulhat ki, miközben általános az orvos- és szakdolgozóhiány.

Ez maga a földi pokol

Politikai döntés lenne, hogy az egészségügyet fejlesszék, és az egészségügyben dolgozóknak magasabb bért adjanak – ezt már Szabó Tímea mondta az Origo kérdésére. Az ellenzéki képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa volt az, aki nemrég egy hónapra önkéntes ápolónak állt egy fővárosi kórházban, tapasztalatait pedig így foglalta össze: „Ez maga a földi pokol.”

Nővérszoba

Sziasztok!Először is nagyon köszönöm a rengeteg biztatást és kedves szót a kórházi munkával kapcsolatban! Az első segédápolói napom után viszont biztosan tudom: a köszönet és a biztatás semmiképpen nem nekem jár, hanem azoknak a kórházi dolgozóknak, nővéreknek, orvosoknak, akik a siralmas körülmények között, megalázó fizetésért is itthon maradnak, és kizárólag elhivatottságuk és emberségük miatt napi 12 órás műszakban segítenek a betegeken. Újra és minden tiszteletem az övék! Miattatok áll még a rendszer, gyógyulnak betegeink! Köszönjük nektek!Tegnap olvastam Sándor Mária bejegyzését. Marcsi és társai többet tettek a magyar egészségügyért az elmúlt évben, mint bárki más! Neked, nektek, a ti önfeláldozásotoknak köszönhetjük, hogy ma nem csak a betegek, hanem mindenki átérzi az egészségügyi katasztrófát. Marcsi, nem Te buktál meg, hanem Orbán, Balog és társaik! Nem neked kell szégyellned magad, hanem azoknak a hitvány, harácsoló Fidesz-KDNP-seknek, akiknek fontosabb, hogy a családi százmillióik mellé újabb százmilliókat, milliárdokat lopjanak, miközben egyre több ember szenved. Szenvednek, mert betegek, mert éheznek, mert nincs munka. Én a magam részéről ígérem, hogy mindent megteszek, hogy legyen változás! A Párbeszéd Magyarországért (PM) eddig is a tettekben, nem a szájkaratéban hitt. Most is azt remélem, lesz eredménye a kórházi munkának. Nem hagyjuk, hogy Orbánék szándékosan „lebombázzák” a kórházakat, hogy aztán a haveroknak privatizálhassák! Nem hagyjuk, hogy Orbán és haverjai majd elit ellátást kapjanak, amíg az ország 95%-a mehet szegény kórházakba! Addig harcolunk, amíg ezen nem változtatunk!Az alábbi linken olvashatjátok első ápolói tapasztalataimat, a videó a nővérszobáról pedig önmagáért beszél. http://szabotimea.blog.hu/2016/04/03/segedapolonak_alltam_1_napKöszönöm a Független Egészségügyi Szakszervezetnek a felhívást, különösen Zalatnai Zolinak a sok segítséget, hogy munkába állhassak! Köszönöm a kórházi dogozóknak, hogy mély bepillantásokat engednek a valós helyzetbe. Ez a valós helyzet maga a földi pokol. A tegnapi napom után állíthatom: nem túlzás, hogy az emberek lassan meghalni járnak majd a kórházakba. Sándor Marcsi, az első beszámolómat Neked ajánlom! Köszönünk minden eddigi áldozatot! Veled, veletek vagyunk! Elég volt a kizsákmányolásból, a kiszolgáltatottságból!#pm #párbeszédmagyarországértCsatlakozz - https://parbeszedmagyarorszagert.hu/urlap/csatlakozz-hozzank

Közzétette: Szabó Tímea – 2016. április 3.

Szabó Tímea az orvoshiányról szólva megjegyezte:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyetlen aneszteziológus (altatóorvos) van,

ezért a kórházakban a műtéteket ahhoz igazítják, hogy ő miként tud cikázni a különböző városok intézményei között. Hozzátette: a kardiológiai osztályon, ahol egy hónapig dolgozott ápolóként, ez idő alatt négy ápoló mondott fel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!