Az Európai Unió 2014 júliusában döntött úgy, hogy a Krím félsziget elcsatolásáért és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbantásában játszott szerepéért büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot, s ezeket 2015 folyamán kétszer is meghosszabbította.
Tudatában vagyunk annak, hogy az EU-n belül erősödőben van a szankciók meghosszabbításával szembeni ellenállás"
- idézte a BNS litván hírügynökség Steinmeiert, aki szerint "a tavalyinál sokkal nehezebb lesz közös álláspontot találni a kérdésben."
Németország szeretné fenntartani a büntetőintézkedéseket, ameddig végre nem hajtják a csaknem 10 ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktust lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény megállapodásait - nyomatékosította a német diplomácia vezetője.
"Egy dolog biztos: nem hunyhatunk szemet a Krím félsziget nemzetközi jogba ütköző orosz bekebelezése, illetve Kelet-Ukrajna destabilizálása fölött" - tette hozzá. "A szankciók nem öncélúak" - hangsúlyozta.
Steinmeier ugyanakkor a BNS-nek jelezte: újra kell indítani a Nyugat és Oroszország közötti párbeszédet, hogy helyreálljon az elveszett bizalom, amelyre nagy szükség van a szíriai és líbiai konfliktusok kezeléséhez.
A szankciók csak a 28 uniós tagállam egyhangú döntésével maradhatnak továbbra is érvényben.
A múlt héten diplomaták és tisztségviselők azt nyilatkozták, hogy ha csak küzdelmek árán és rövid távra is, de jó esély van azok megújítására.
Az orosz bank-, védelmi és energiaszektort érintő büntetőintézkedések júliusban lejáró érvényességének meghosszabbítását a többi között Magyarország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Ciprus és Bulgária ellenzi. A tagállamok valószínűleg még a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó előtt döntenek a kérdésben.
Steinmeier csütörtökön a szomszédos Lettország fővárosába, Rigába is ellátogat.
Oroszországnak az Európai Unióval keletkezett problémái megoldhatók - írta görögországi útja előtt, csütörtökön a Katimerini című athéni lapban Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy a kétoldalú együttműködés megerősödésére számít.
Az államfő szerint szükség van az egyenlő alapokon nyugvó és tisztességes párbeszédre az Európai Unióval a kérdések széles körében, köztük a vízumkiadás egyszerűsítésében és az energiaszövetségek kiépítésében.
Putyin pénteken utazik Athénba. A kétnapos látogatás alatt a görög fővároson kívül felkeresi az Athosz-hegyen lévő ortodox kolostorokat is.
Görögország és Ciprus is azon európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek szoros viszonyra törekszenek Moszkvával, és
elfogadják ugyan az Oroszországot sújtó EU-szankciókat, de nem teljesen értenek egyet azokkal.
A Görögországgal kapcsolatos viszonyrendszerben Putyin egyebek között az energia és a közlekedés kérdését emelte ki. Aláhúzta, hogy továbbra is napirenden van az energiahordozóknak az úgynevezett déli folyosón keresztüli eljuttatása az Európai Unió országaiba. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország segíthet a görögöknek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében: az orosz vasúti társaság, az RZSD például érdekelt a TrainOSE görög állami vasúti személyszállító társaság megvásárlásában, és Moszkva részt vállalna az ország második legnagyobb kikötőjének fejlesztésében is, Szalonikiben.
Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország szerepet játszott Görögország függetlenségének kivívásában, a kétoldalú kapcsolatok a közös civilizációs és az ortodox keresztény értékeken, a kölcsönös szimpátián alapszanak, továbbá, hogy Görögország jelentős úti célja az orosz turistáknak. Mindezek fontos európai partnerré teszik Athént Moszkva számára - írta az orosz elnök.