Kétszer százezer aláírást visz a parlamentbe az MSZP

MSZP kongresszus

Benyújtja az egy hónap alatt összegyűlt 100-100 ezer aláírással megtámogatott határozati javaslatát az MSZP az Országgyűlésnek az állami vezetők bérplafonjának, illetve az állami földárverések leállításának kérdésében. A Háznak nem kötelező kiírnia a népszavazásokat, csak mérlegelnie kell.

Az MSZP választmányi elnöke szerint közjogilag ugyanaz a helyzet a szocialisták által támogatott két népszavazás és a kormány kvótareferendumának ügyében, mindegyik kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie, ezért a frakció hétfőn be is nyújtja határozati javaslatát a parlamentnek.

Ne dobjunk ki 6 milliárdot

Botka László az MSZP választmányi ülése után beszélt erről, eredményesnek és sikeresnek értékelve a párt két népszavazási kezdeményezését, mert

egy hónap alatt összegyűjtöttek 100-100 ezer aláírást

az állami földek eladásának tilalma és az állami cégvezetők bérplafonja ügyében.

Botka László választmányi elnök és Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető Fotó: M.Schmidt János – Origo

Botka László szerint minden logika azt mondja, hogy egy napon és

egy szavazólapon kell lennie a három kérdésnek, nem néhány hónap eltéréssel kell a voksolásokat megtartani.

Egy népszavazás állami költsége több mint hatmilliárd forint – emlékeztetett.

Egészségügy, MNB, szövetségek

A választmányi ülés után Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője pedig arról is beszélt: Magyarországon az egészségügy helyzete tarthatatlan, az elmúlt években 400 milliárd forintot vontak ki az ellátórendszerből. A jövő évi költségvetés szerinte az utolsó kegyelemdöfés az egészségügynek.

Tóbiás József és Nyakó István – a boltzár elleni aláírásgyűjtést még folytatják a szocialisták Forrás: Marton Szilvia

A politikusokat a Magyar Nemzeti Bank és alapítványainak ügyeiről is kérdezték. Tóbiás József erről ezt mondta:

Matolcsy György jegybankelnökként rabolja ki a bankot, ehhez képest a viszkis zöldfülű pályakezdőnek minősül.”

A pártelnök arról is beszélt, hogy a választmányon napirendre került a szövetségi politika, aminek azonban nem kizárólagos elemei az ellenzéki pártok. Az időközi választások azt igazolták – mondta –, hogy a jelöltválasztás nem pártok közötti alkukról szól, hanem a legesélyesebb jelöltről.