Növelni kell az ország védelmi képességeit, a kormánynak pedig minden olyan eszközt meg kell adnia a terrorizmus elleni küzdelemre, amit más európai államban is adott – ezzel magyarázta az Origónak a belügyi tárca, hogy
miért költenek csak idén 62,2 milliárd forintot a felkészülésre
A költekezés részletei már ismertek az április 29-én és május 2-án nyilvánossá tett kormányhatározatokból:
aközponti költségvetésből idén 55, 8 milliárd forintot kapnak a polgári és katonai nemzetbiztonsági szervek, "szolgáltatói kapacitásnövelésre" és eszközbeszerzésre.
Ebből több mint 15 milliárd jut a Terrorelhárítási Központnak, nagyobb összeg, mint a szervezet egész idei büdzséje.
További 6,4 milliárd forintba kerül idén, hogy modernizált, új épületet kap az Alkotmányvédelmi Hivatal – az újbudai, Fehérvári út 70. alatti ingatlan lesz az új székházuk.
Ide költözik a hamarosan felálló Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) is, amit éves szinten 680 millió forintos beépülő támogatással működtetnének.
A belügyminisztérium a korábbinál erősebb jogi eszközökről is beszél: a szerkesztőségünknek küldött válaszlevélből kiderül, hogy
tényként kezelik az alaptörvény újabb módosítását,
pedig a terrorveszélyről szóló módosítójavaslatról még is nem döntött az Országgyűlés. "Az alaptörvénymódosítással különleges jogrendként"
létrehozzuk a terrorveszélyhelyzetet,
"és biztosítani szeretnénk a Magyar Honvédség bevethetőségét a terrorellenes küzdelemben" - írta a BM sajtóosztálya.
A kormánypárti képviselők április 26-án nyújtották be a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást.
Ha az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja a változtatást, az rendkívüli helyzet esetén a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél szélesebb körű jogkörökkel ruházná fel a kormányt.