Hatalmas összeget csoportosít át a kormány a terror elleni intézkedésekre – derül ki a Magyar Közlöny április 29-i számából.
A 1217/216-os számú kormányhatározat arra szólítja fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy a központi költségvetésből idén
55,8 milliárd forintos többletet biztosítson a terrorelhárítással foglalkozó belügyi és katonai szolgálatoknak.
A legtöbb pluszpénzt a TEK kapja – 15,6 milliárd forintot, amiből 2,1 milliárd beépülő forrás, vagyis ezután évente számíthat ennyi többletre a szervezet. A mostani utalás egyébként nagyobb, mint a szervezet teljes idei, 12 milliárdos költségvetése.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 10,4 milliárd egyszeri és 614 millió beépülő támogatást kap, hogy növelje "szolgáltatói kapacitásait". A Magyar Honvédség mintegy 12 milliárdot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig 8,86 milliárd forintot kap képességfejlesztésre.
7,5 milliárdot szán a kormány az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) fejlesztésére, amiről a határozat Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímen ír.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozására egyszeri 70 millió forintos támogatást adna a kormány, de itt a beépülő támogatás összege a nagyobb, évente 680 millió forint lesz – a felsorolásban nem említett összegeket pedig további beépülő támogatások képezik.
Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál és a Kormányzati Tájékoztatási Központnál is, mi indokolja, hogy éppen most szánjanak 55,8 milliárdos forrást a terrorellenes intézkedésekre – az összeg nagyságát jellemzi, hogy
az egészségügyi dolgozók béremelését 85 milliárdból oldaná meg a kormány.
Arra is kíváncsiak voltunk, érte-e terrorfenyegetés az országot, és a szolgálatok milyen eszközöket, fegyvereket, járműveket vesznek a többletpénzből. A belügytől kapott válasszal külön cikkben foglalkozunk, amit ide kattintva olvashat el.
Magyarázat lehet ugyanakkor a tervezett alkotmánymódosítás is: kormánypárti képviselők április 26-án nyújtották be a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást, ami
bevezetné a terrorveszélyhelyzet fogalmát, és lehetőséget biztosítana a honvédség bevetésére is.
Ha az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja a módosítást, az rendkívüli helyzet esetén a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél szélesebb körű jogkörökkel ruházná fel a kormányt.