A határkerítésen keresztül való illegális belépés bűncselekménnyé nyilvánítása kifogásolható intézkedés az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint. Csütörtökön közzétett jelentésében azt írta a szervezet, hogy ilyen ügyekben a börtönbüntetéseket
kétes igazságossággal zajló, gyorsított perek nyomán szabják ki".
Az UNHCR szerint az is probléma, hogy akkor sem függesztik fel ezeket az eljárásokat, ha az érintett személy menedékkérelmet nyújt be.
A jelentésben az olvasható, hogy akit bíróság elé állítanak, akár tíz évig terjedő letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetést is kaphat, illetve ki is utasíthatják.
A menekültválság idején, 2015 júliusában és szeptemberében életbe léptetett magyarországi jogszabályok és kapcsolódó rendeletek, valamint azok gyakorlati megvalósítása 2015. júliusa és 2016. március 31. között elrettentő hatással volt a menedékkérőkre az UNHCR szerint.
A szervezet a szerb és a horvát határ mentén felhúzott kerítést és a menedékkérelmek benyújtására kijelölt helyenként felállított tranzitzónákat is bírálta.
A tranzitzónákban "sem a menedékkérelmi eljárások, sem a befogadási feltételek nem felelnek meg az európai uniós és a nemzetközi szabványnak" - áll a jelentésben. Az UNHCR szerint a menedékkérők
nem kapnak megfelelő eljárási garanciákat.
A határkerítés menti legális belépőpontok mellett tapasztalható állapotokról az Origo is beszámolt. Ezeken a helyeken kezdetben napi 100 menedékkérő adhatott be kérelmet, újabban csak 20. Amíg nem engedik őket tovább, nem mehetnek át a Magyarországra vezető kapun, viszont mire odaérnek, már átlépték a szerb-magyar határt, vissza tehát szintén nem mehetnek. Az utóbbi hetekben több százan várakoztak a senkiföldjén.
Az UNHCR szerint az sem volt jó ötlet, hogy bezárták Magyarország legnagyobb menekülttáborát Debrecenben.
Az UNHCR azt írta a jelentésbe, hogy a felsorolt problémák miatt kérdéses, Magyarország eleget tesz-e nemzetközi és európai kötelezettségeinek.