Elnököt és utat választ az MSZP: most dől el 2018 esélye

Elnököt és vezetőket választ ma az MSZP mintegy 360 küldöttje a tisztújító kongresszuson. Nemcsak az dől el, hogy leváltják-e Tóbiás József elnököt, és ezzel új irányt szabnak-e a pártnak, hanem az is, hogy lehet-e a jelenleginél több esélye a szocialistáknak a 2018-as parlamenti választáson. Utóbbi még bizonytalan, ám ennél biztosabbnak tűnik a változás az elnöki és a választmányi elnöki poszton.

Ha nem is az MSZP léte, de túlzás nélkül állítható, hogy a párt jövője függ a mai tisztújító kongresszus döntéseitől: beletesped-e a párt a palettát színesítő politikai középerő létébe, vagy képes lesz az erősödés, a politikai innováció jelét felmutatni, netán még azt is elhitetni magáról, hogy értelmes alternatíva lehet.

Kétfordulós elnökválasztás

Két éve Tóbiás Józsefet 92 százalékos többséggel választották meg az MSZP küldöttei pártelnöknek - igaz, akkor egyedüli jelölt volt. Ennél most bonyolultabb lesz a helyzet:

mivel az újrainduló Tóbiásnak három kihívója is akad, szinte biztos, hogy a szavazás első fordulójában egyikük sem szerzi meg egyedül az 50 százalék plusz egy szavazatot.

Vagyis az "egyszerű többséggel" nyerhető második fordulóban dőlhet el, ki lesz az MSZP elnöke, kivel fordul rá a párt a 2018-as parlamenti választásra.

Mondd, te kit választanál? - Szanyi Tibor, Tóbiás József, Molnár Gyula, Harangozó Tamás Forrás: Origo / MTI

Mint arról az Origo beszámolt, a négy elnökjelöltet - Tóbiás József mellett Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettest, Molnár Gyula volt újbudai polgármestert és Szanyi Tibor európai parlamenti képviselőt - viszonylag kiegyenlített szavazati aránnyal engedte tovább június 11-én a párt jelölőbizottsága. Igaz, ott minden jelöltről külön-külön szavaztak, valódi tétje pedig nem volt a voksolásnak, mert eleve eldöntötték, hogy mindenkit továbbjuttatnak.

Tovatűnt szép ígéretek?

Ahogy arról az Origo is hírt adott, a megyei MSZP-szervezetek korábbi szimpátiaszavazásai alapján egyelőre az biztos, hogy az újrainduló Tóbiás elutasítottsága a legmagasabb. A tagságon belül már jó fél éve érezhető volt az elégedetlenség a pártelnök képviselte iránnyal, főként azért, mert az általa meghirdetett ambiciózus tervekből sokak szerint alig valósult meg valami.

Tóbiás József elutasítottsága érezhető, kérdés, melyik kihívója meggyőzőbb Fotó: Polyák Attila - Origo

Azt már nehezebb megjósolni, hogy a protestszavazatok melyik kihívónak kedveznek. Mindenesetre tény, sosem versengett ennyi jelölt az elnökségért, mint most. Pontosabban 2004-ben hatan is indultak az elnöki posztért, de végül csak a későbbi győztes Hiller István mérkőzött meg Szekeres Imrével, mert időközben Szili Katalin, Jánosi György, Lamperth Mónika és Toller László is visszalépett.

Kilőtt Botka mellől Hiller

A 2004-2007 között MSZP-elnök Hiller Istvánnak, az Országgyűlés jelenlegi alelnökének is nagy napja lesz ma, hiszen bár ezúttal nem a pártelnöki posztért száll versenybe:

Hiller István a párt második emberének számító választmányi elnök Botka László kihívójaként indul.

A párt parlamentjének számító választmány elnöki posztjáért folyó párharcban a verseny egyszerűbbnek tűnik.

Hiller István volt pártelnök az MSZP választmányi elnöki posztjáért indul Fotó: Origo

Mint arról az Origo beszámolt, a párt tagsága szívesen látna egy markánsabb, aktívabb szereplőt a választmányi elnöki poszton, így elég jók lehetnek Hiller esélyei. Ezt támasztják alá a jelölőbizottság szavazásának arányai: Hiller jelentősen több voksot kapott, mint Botka.

Botka László újrázna a poszton, de ha veszít, súlytalanná válhat Forrás: MTI/Kovács Attila

Sokan ugyanakkor a párton belül attól tartanak, hogy

ha Botka nem tudja megőrizni pozícióját a választmány élén, akkor "láthatatlanná”, súlytalanná válik

a következő években, ami nem segíti azt az esetleges forgatókönyvet, miszerint többen Botkát tudnák elképzelni 2018-ban az MSZP kormányfőjelöltjeként.

Ketten akarnak helyettesek lenni

A választmányi elnöki poszthoz hasonlóan kétszereplős lesz az elnökhelyettesi tisztségért folyó verseny is. Indul a jelenlegi elnökhelyettes, Gőgös Zoltán, aki nemrég a parlamentben rosszul lett, és szívkoszorúér-műtétet hajtottak végre rajta. A kihívója Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes, aki az utóbbi egy-két évben próbál leleplezni korrupciós ügyeket.

Gőgös Zoltán újraindul az elnökhelyettesi posztért Forrás: Origo

Alelnökök: egyvalaki új lesz

Az alelnöki posztokra jelentkező kilenc aspiránsból csak négyet engedett át két hete a jelölőbizottság, vagyis itt tényleg érdemi "kínálatcsökkentés" volt a kongresszusra készülve.

Biztos, hogy az alelnökök közül egyvalaki új lesz, mivel Márton Roland újraindulását leszavazta a testület.

Két másik jelenlegi alelnök viszont továbbjutott: Lukács Zoltán és Ujhelyi István. Az új jelentkezők közül Nemény András és Gúr Nándor szerezte meg a kongresszusi megmérettetéshez szükséges támogatást a jelölőbizottságtól.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő jó eséllyel újrázhat az alelnöki poszton Forrás: MTI/Kovács Attila

A többi aspiráns kiesett: Gurmai Zita, Korózs Lajos és Hegyi Gyula. Hegyi legutóbb azzal került a hírekbe, hogy baloldali polgári köröket szervez.

Az elnökség is változik

Túljelentkezés volt az elnökségi tagságra is: az indulók között akadtak jelenlegi elnökségi tagok és új jelentkezők is, sőt van olyan jelölt is, aki alelnökként és elnökségi tagként is beadta pályázatát - a többes indulásra az alapszabály módot ad.

Összefogva vagy külön?

Az MSZP mintegy 360 küldöttje nemcsak az elnök személyéről dönt, hanem arról is, hogy milyen irányt vegyen a párt, és például hogyan viszonyuljon ahhoz a dilemmához, hogy 2018-ban egyedül indulva vagy a baloldali ellenzéki pártokkal együtt, összefogva van nagyobb esély a kormányváltásra.

Az elnök személye sokat számít a 2018-as indulás milyensége szempontjából is Fotó: Origo

Mint arról az Origo beszámolt, egyelőre semmiféle elképzelés nincs sem a kormánypártok, sem az ellenzék részéről, hogy milyen konstellációban próbál majd az ellenzék 2018-ban versenyre kelni a Fidesz-KDNP-vel.

A helyzetet bonyolítja a dunaújvárosi időközi választás, ahol óriási meglepetésre az MSZP csupán a negyedik lett, míg a legerősebb ellenzéki szereplő a Demokratikus Koalíció lett. Mindez abba az irányba mutat, hogy várhatóan a baloldalon belül felerősödik majd a dominanciaharc.