Novák Katalin: Nem értek egyet a vadfeminizmussal

2016. május. 30-án készült interjú Novák Katalin család -és ifjúságügyért felelős államtitkárral.

Csalódott a nők elleni diszkrimináció feltárására létrehozott ENSZ-munkacsoport jelentéstervezetében Novák Katalin, aki szerint az anyagban a tárgyi tévedések mellett még fordítási hibák is voltak. A család- és ifjúságügyi államtitkár továbbra is úgy látja, a nőpolitikát elsősorban családjogi eszközökkel lehet támogatni, hiszen ma a fejlett országokban, így Magyarországon sem azért ér valakit hátrány, mert nőnek született, hanem az anyává válás, a családi teendők miatt. A női princípium hangoztatásával ő sem ért egyet, de a ló túloldalára sem esne át.

• Tárgyi tévedések és fordítási hibák is voltak az ENSZ nőjogi jelentésében.
• A feminizmussal nincs baj, de nem szabad átesni a ló túloldalára.
• Ha egy nőről potenciális anyaként beszélnek, rögtön kirekesztőek lesznek.
• Az LMBTI közösségek helyzete nagyon fontos, de nem a top prioritás

Mennyire érte váratlanul vagy meglepetésként az ENSZ munkacsoportjának jelentése?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy csalódást keltett. Nyitott vagyok a nemzetközi szervezetek felé, sokat lehet tanulni, ha megnézzük a másik példáját, tapasztalatot cserélünk, de alapvetően a jó szándékú, konstruktív együttműködésben hiszek. Bíztam benne, hogy ha már veszik a fáradságot, és eljönnek Magyarországra, akkor nyitottak arra, hogy a korábbi elképzeléseiket felülírják, vagy a rendelkezésükre álló információk halmazát bővítsék, de ez sajnos nem történt meg.

Novák Katalin szerint a munkacsoport tagjai leegyszerűsítették a helyzetet Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Mi változott?

Sok találkozót szerveztünk a munkacsoport tagjainak, és persze civil szervezetekkel, ellenzéki képviselőkkel is találkoztak. Sok kérdésükre adtunk olyan választ, amelyek eloszlathatták volna a kételyeiket, a sajtó számára tálalt összegzésben azonban a végletekig leegyszerűsített módon ítélték meg a helyzetet, és alig változtattak tárgyi tévedéseken is, így a következtetések sem lehettek pontosak. Mindenből tanul az ember, ebből is.

Említett tárgyi tévedéseket, de mire gondol például?

Volt több ilyen is, például, hogy az otthonteremtési támogatás csak nagycsaládoknak jár, vagy az, hogy szegény családok gyermekei nem kapnak ingyenes étkezést az óvodában, de még hosszan sorolhatnám. Valójában az volt a meglepő, hogy a jelentéstervezetben árnyaltabb megfogalmazásokat mennyire leegyszerűsítve tálalták a közvélemény számára.

Az ENSZ munkacsoportjával kapcsolatban már használta azt a szót, hogy előítélet. Valóban úgy gondolja, hogy magukkal hozták őket?

Már az első megbeszélésünkön sem nyitott kérdéseket fogalmaztak meg, hanem a fenntartásaikra keresték a válaszokat. A legalapvetőbb képzetük, amire a közleményük is alapult, az volt, hogy

Magyarországon a nőügy a családpolitika áldozata,

ezen hosszasan vitatkoztunk. Kifogásolták azt is, miért van a családügyi államtitkárságon a nőpolitika. Ezzel a vadfeminista felfogással nem tudok egyetérteni. Tudom, hogy ez egy provokatív szó, nem is a feministával, hanem a vaddal van bajom. Amikor megkérdeztem a delegáció vezetőjét, mi jelentett neki nagyobb kihívást: nőként tanulni, vagy a gyerekvállalással járó kihívásokat kezelni, már neki is árnyaltabb volt a véleménye.

Az államtitkár szerint a nőjognak igenis van helye a családpolitikában Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Voltak konkrét ajánlásaik is?

Miközben elismerték, hogy sokat tettünk a munka és a család összeegyeztetéséért, kifogásolták, hogy nem teszünk eleget a nők érvényesüléséért, például a gazdasági életben. Én viszont azt kérdezem: mi mással lehetne ezért a legtöbbet tenni, mint az oktatással és családpolitikai eszközökkel? Szerintem, amit ők hiányolnak, az az, hogy ezeket az intézkedéseket el is nevezzük, az ő értelmezésük szerint egy külön gender-államtitkárság kellene. Én nem hiszem, hogy ezen múlna bármi, szerintem ez mesterséges szembeállítás.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a női társadalom nemcsak anyákból áll, hanem olyanokból is, akik nem akarnak gyermeket vállalni. Nem lehet, hogy éppen az ő érdekeiket állítják szembe a családpolitikával?

Én akkor azt a kérdést teszem fel, milyen hátrány ér ma egy nőt, aki nem akar gyereket vállalni? Ha öntudatos nőként beszélek erről a kérdésről, kikérem magamnak, hogy csak azért kell külön intézkedéssel támogatni, mert nő vagyok. Ez azt jelentené, hogy nem vagyok elég okos, vagy nem tudok egy munkahelyi felvételin ugyanúgy megfelelni, mint egy férfi.

A konfliktuszónák 90 százaléka igenis abból adódik, ha egy nő szül, vagy a családi életben is kiemelt szerepet vállal.

Viszont ha Magyarországon egy nő ma egyáltalán nem vállal gyermeket, nem indul a férfiaknál rosszabb helyzetből. A magyar nők okosak, tehetségesek, több nő végez a felsőoktatásban, mint férfi. Éppen ezért a hátrányokat nem elsősorban ezen a fronton kell kompenzálni.

Novák szerint akkor éri hátrány a nőket, amikor anyák lesznek Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Hátrány érheti viszont őket az olyan közbeszéd miatt, amely azt állítja, hogy a nő princípiuma a gyerekszülés.

Bár ezekről a megbeszéléseken nem esett szó, természetesen megjelenik ez az értelmezés is. Ha a magyar közbeszédből kiragadnak egyes állításokat és mondatokat, még meg is lehet érteni, ha mások ilyen következtetéseket vonnak le. Éppen ezért hangsúlyozom mindig, hogy ugyanolyan legitim döntésnek tartjuk, ha valaki nem akar gyereket, mint ha nyolcat vállal. Mint ahogy azt is vállalom, hogy nekem az anyaság a legfontosabb dolog az életemben, és nem tudom egy mércével mérni a szakmámmal.

Egy dolog, hogy a jogszabály egyenlőséget biztosít a nőknek, de a retorika sokszor más.

A politikailag korrekt nyelvezetnek előnyei és hátrányai is vannak. Ma már azzal is óvatosnak kell lenni,

ha egy nőről potenciális anyaként beszélünk, mert máris kirekesztőek vagyunk.

Ma a magyar nők nagy többsége szeretne gyermeket. Ha ezt képviseljük, és ennek az értékét is elismerjük, annak ugyanúgy van létjogosultsága, mint az önmagát megvalósító nőnek. Egyetértek azzal, hogy vannak rossz tapasztalatok, és én is hallok olyan megállapításokat, amiket nem tudok elfogadni. De a másik végletről is beszélhetünk; mikor valaki rúzzsal azt írja a hasára, hogy a kormányváltásig nem szül. Magyarországon még nem alakult ki az egészséges egyensúly a társadalmi párbeszédben, ezért figyelni kell arra is, hogy ne billenjünk át a másik oldalra sem, a nemi jelleg teljes negligálására. Nagyon érzékeny terület az LMBTI közösségek helyzete, de számomra nem feltétlenül van a nőket érintő első öt kérdés között. Ezért mindannyiunk érdeke egy egészséges kommunikáció, amin nem segít a hisztéria és az, ha egyes mondatokat kiragadunk és felnagyítunk, más lényegeseket pedig nem veszünk észre.

Az ENSZ jelentésének végleges elkészítéséig még van egy év. Ön szerint lesz változás?

Megígértük, hogy küldünk további adatokat. Ha pedig van még kérdésük, a jövőben is válaszolunk. Próbálok bizakodó lenni, hogy nem a boszorkánykergetés a céljuk ezeknek az utaknak. Tudom, hogy vannak az ENSZ-nek olyan tárgyilagos normái, amiket be kell tartani. Mi mindent megteszünk annak érdekben, hogy olyan jelentés készüljön, ami pontos, tárgyilagos, és mi is tanulhatunk belőle.