Sikerült a kormánypártoknak megőrizniük az év eleji támogatottságukat a parlament tavaszi ülésszaka alatt, így meglehetősen nagy előnnyel mehet el a Fidesz-KDNP egy rövid pihenőre a nyári hónapok alatt. A kormánypártok az év elején is
a teljes népesség 25-30 százalékának a bizalmát élvezték,
és ez érdemben nem változott júniusra sem. Mindezek ellenére egyáltalán nem gondolják úgy a Fidesz soraiban, hogy a 2018-as választás eldőlt volna.
Bár Magyarországon 1990 óta egyetlen parlamenti ciklus félidejében sem volt példa arra, hogy az aktuális kormánypártok ekkora fölénnyel vezessenek a felmérésekben, de közép-európai példa van arra, hogy innen is meg lehet bukni. Lengyelországban 2013 őszén a jobbközép kormányzó Polgári Platform (PO) összességében 10 százalékponttal vezetett az ellenzéki Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. A PO koalíciós társa is nagyjából 10 százalékpontos támogatottsággal bírt, így akkor szinte mindenki biztosra vette, hogy Varsóban 2015-ben nem lesz kormányváltás. Végül a PiS abszolút többséget szerzett.
Szlovákiában a Robert Fico vezette Smer
2014-ben is stabilan vezette a felméréseket,
ráadásul a következő hónapokban növelték is az előnyüket. Ennek ellenére az idei márciusi választás után csak úgy tudtak hatalmon maradni, hogy összehoztak egy négypárti koalíciót, amelyben jobboldali pártok is helyet kaptak. Mindezek a példák is azt mutatják, hogy érdemes csínján bánni a felmérésekkel, főleg a ciklus félidejében – fogalmaztak fideszes forrásaink.
A mostani politikai helyzetet ráadásul nagyban bonyolítja, hogy egyelőre semmiféle elképzelés nincs sem a kormánypártok, sem az ellenzék részéről, hogy milyen konstellációban próbál majd az ellenzék 2018-ban versenyre kelni a Fidesz-KDNP-vel. Az MSZP június 25-i elnökválasztása kapcsán a kormánypártoknál semmilyen forgatókönyv nem készül arra nézve, hogy melyik kimenetel lenne a legkedvezőbb, és melyik a leghátrányosabb.
A baloldali politikai képletet csak tovább bonyolította a dunaújvárosi időközi választás, ahol óriási meglepetésre az MSZP csupán a negyedik lett, míg a legerősebb ellenzéki szereplő a Demokratikus Koalíció lett. Mindez abba az irányba mutat, hogy várhatóan
a baloldalon belül is felerősödik majd a dominanciaharc,
ami további hosszú hónapokra átláthatatlanná teszi a belső viszonyokat.
Bár a parlament szeptemberig befejezte az ülésezést, de a Fideszre vár még egy választási erőpróba. Június 26-án egy kisújszállási körzetben tartanak voksolást, de a baloldal ezen a megmérettetésen sem indul, így a Fidesznek csak a Jobbikkal kell versenyeznie egy olyan körzetben, ahol 2014-ben a szavazatok közel 60 százalékával győztek a kormánypártok. Dunaújvárossal szemben tehát most kötelezőnek tűnik a fideszes győzelem.
A Fidesz-KDNP-n belül már sokkal jobban tartanak egy olyan forgatókönyvtől, miszerint a Jobbik és a baloldal között alakulna ki valamilyen együttműködés. Azzal nem számolnak, hogy
a jelöltjeiket egymás javára visszaléptetnék,
de azt már egyáltalán nem zárják ki, hogy azokban a körzetekben, ahol a baloldal erősebb, ott a Jobbik, míg ahol a radikálisok erősebbek, ott pedig a baloldal nem fog teljes intenzitással kampányolni.
A 2018-as választásoknál azért a pártvezetést lényegesen jobban foglalkoztatja a kvótanépszavazás ügye. Az Alkotmánybíróság várhatóan rövid időn belül dönt a referendum kiírásához érkezett beadványokról. Éppen emiatt hamarosan eldől, hogy mikor szavazhatunk a kötelező betelepítési kvótáról. A foci-Eb és a nyári szabadságolások miatt augusztus közepéig biztosan nem kapcsol magas fokozatba a kampány, de azt követően biztosan rengeteg esemény lesz. Ez többek között azt jelenti, hogy a miniszterelnök is aktív kampányba kezd.
Orbán Viktor egyébként célként tűzte ki, hogy a nyáron a kormánynak le kell zárnia a nagy ügyeket, mivel a maradék két évben már nem lesz idő ezek rendezésére. Mindezek alapján megjósolhatjuk, hogy
nagy reformokra már biztosan nem kell számítanunk
2018-ig, csak kisebb módosításokat tehet le az asztalra a kabinet a különféle részterületeken.