Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszter közölte: hiába jut valaki időlegesen munkához, ha utána újra jön a tétlenség, hiába keltik fel és támogatják a tanulás utáni vágyat, ha egy időre kimarad az ösztöndíj, és hiába működik egy tucat sikeres program, ha van egy-kettő, amelyet beleng az anyagi visszaélés "gyanúja vagy éppen a ténye".
Balog Zoltán a magyarországi felzárkózási stratégia és a különböző programok eddigi eredményeit értékelve arról beszélt, hogy az elmúlt két évben szinte minden mutatóban javultak a magyarországi roma közösségek életfeltételei. Jelezte: egyetlen kivétel ez alól a középfokú oktatásban részt vevők aránya, ami összefügg a kötelező iskoláztatás korhatárának 18 évről 16 évre leszállításával.
Kitért arra, hogy egy olyan objektív monitoringrendszert dolgoztak ki és ajánlottak az Európai Bizottság figyelmébe, amellyel - elsősorban önbevallás alapján - mérni tudják a romák részvételét a programokban és azok eredményében.
Elmondta, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának aránya a romák között két éve 89,8 százalék volt, ma ez 83,7 százalék, ez mintegy hat százalékos javulást jelent két év alatt. Hozzátette: az országos javulás ennek csak a fele, ez azt jelenti, hogy kétszer annyit javult azoknak a romáknak a helyzete, akik kikerültek ebből a világból elsősorban a programok vagy a közfoglalkoztatás révén.
A miniszter közölte, a relatív jövedelmi szegénységi arány a romák esetében két év alatt majdnem 5 százalékkal csökkent.
Balog Zoltán pozitívan értékelte e korábbi kormányzati szemléletváltást, amelynek a lényege az, hogy a romákat kihozzák abból a szerepből, hogy ők csak "áldozatok vagy bűnözők" lehetnek. Hozzátette: a romák ugyanúgy felelősek a saját sorsukért, mint a többségi társadalom, akkor is, ha nehezebb helyzetben vannak.
A kormányzati eredmények közül kiemelte, hogy eddig ötvenezer olyan roma családot sikerült bevonni a közfoglalkoztatási programba, amelyben a családfenntartónak előtte soha nem volt munkaviszonya. A sikeres projektek közül kiemelte továbbá a Nő az esély programot, amelyben ezer roma nő kapott szociális asszisztensi képzést, közülük 750-en helyezkedtek el állami szolgáltatóknál, így már stabil munkahelyük van.
Balog Zoltán arról is beszélt, a jövőben az Országos Roma Önkormányzat mellett más partnereket is be kívánnak vonni a felzárkózást segítő programok lebonyolításába, így szélesebbé kívánják tenni az együttműködést.
A miniszter a romák és a hátrányos helyzetűek szegregációjáról azt mondta, az a magyar iskolarendszer több évtizedes súlyos problémája, akár a spontán, akár a tudatos formája jelenik meg. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy amikor 2010-ben államtitkár lett, egy olyan tanulmányt kapott a korábbi évekről, amely szerint egy ötéves antiszegregációs program után 2009-re a szegregáció nőtt.
Szerinte a probléma az, hogy a magyar köznevelési rendszer nem képes ledolgozni az iskolákba belépő gyerekek családi háttérből hozott hátrányait, és a különbségek nem csökkennek, hanem tovább nőnek. Hozzátette: bízik abban, hogy az állami iskolafenntartás komoly eredményeket hoz.
Balog Zoltán az uniós keretstratégiáról és programokról szólva dicsérte Viviane Reding és Andor László korábbi biztosok tevékenységét, és arról beszélt, hogy a szociális és foglalkoztatási, a regionális felzárkózásért felelős, valamint a bel- és igazságügyi biztosi hivatal összefogására, jobb együttműködésére lenne most is szükség a programok sikere érdekében, mert ezt most, mint mondta, kevésbé látják, mint az előző ciklusban.
Közölte továbbá, rossz üzenetnek tartja, hogy az Európai Bizottság a roma, felzárkózási programok forrásaiból a migránsok integrációjának feladataira is költeni akar, szerinte ez a szembeállítás nem használ a felzárkózás ügyének.
A miniszter az új roma középosztály megerősítéséről szólva a kulturális önazonosságtudat, értéktudat fontosságát hangsúlyozta, és arra hívott fel, hogy a romák legyenek büszkék saját kultúrájukra. "Ha nem tudod, hogy ki vagy, nincs esélyed" - fogalmazott. A miniszter szerint mindenki egy "olyan roma világban érdekelt, ahol nem a konfrontáció, hanem az együttműködés áll a középpontban".
Ezzel összefüggésben felidézte, hogy három évvel ezelőtt - Európában elsőként - a nemzeti alaptantervbe ezért is került be a roma történelem, kultúra és a roma holokauszt oktatása.
A tanácskozást az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte a roma keretstratégia és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadásának 5. évfordulója alkalmából.
