Méltánytalanul keveset foglalkozik a hazai politikai elemzési szféra és sajtó a kistelepülési listás választásokkal, pedig egy olyan szegmensről van szó, ahol nagyjából négymillió ember él. A 10 ezer főnél kevesebb lakossággal rendelkező településeken élők nem egyéni körzetekben szavaznak a képviselőjelöltekre, hanem úgynevezett kislistára. Ennek lényege, hogy az adott településen élők annyi jelöltre szavazhatnak, ahány fős a helyi testület.
Elemzésünkben az elmúlt hat és fél hónapból azokat a kislistás választásokat néztük meg, amelyeken a parlamenti képviselővel rendelkező pártok közül legalább az egyik elindult. Összesen hét ilyen voksolás volt (Emőd, Péteri, Dombiratos, Söjtör, Kocsord, Lakitelek, Parád). Ezeken 15 542 fő élhetett volna az állampolgári jogával, közülük 8921 fő jelent meg,
ami 57,4 százalékos részvételnek felelt meg.
Ez közel akkora aktivitási arány, mint ami ezeken a településeken az országgyűlési választásokon szokott lenni.
A megszerzett mandátumokat tekintve a Fidesz-KDNP-nek négyet sikerül elnyernie. Emődön kettőt, míg Dombiratoson és Parádon egyet-egyet. A Jobbiknak, a Demokratikus Koalíciónak és Magyar Munkáspártnak pedig egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie. Thürmer Gyula pártja azonban a mögöttünk hagyott időszakban nem maradt mandátum nélkül, mivel Kutason lemondások miatt mégis lett egy képviselője. Ott azonban rajuk kívül más párt nem indult.
Az általunk vizsgált kislistás voksolásokon összesen 50 732 érvényes szavazatot adtak le. Ennek 82,04 százalékát a független jelöltek, 13,56 százalékát a Fidesz-KDNP, 3,86 százalékát a Jobbik, 0,37 százalékát a Magyar Munkáspárt, míg 0,18 százalékát a DK kapta. Ha a függetlenekre leadott szavazatokat kivesszük a kalapból, akkor a következő eredmény született:
Fidesz-KDNP: 75,49 százalék, Jobbik: 21,48 százalék,
Magyar Munkáspárt: 2,04 százalék, DK: 0,99 százalék.
Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a kis települések világában a Fidesz mellett hellyel-közzel a Jobbik létezik még. A baloldali pártok közül pedig a DK és a Munkáspárt együttesen is meglehetősen messze van az ötszázalékos küszöbtől. A 10 ezer főnél kisebb népességű települések a korábbi években sem voltak a baloldali pártok fellegvárai, de a semmihez képest azért lényegesen erősebb a pozíciójuk ebben a szegmensben.
A 2002-es önkormányzati választáson
az MSZP összesen 693 mandátumot szerzett
ebben a szegmensben, de még a számukra súlyos vereséget hozó 2006-os önkormányzati választáson is sikerült 454 helyet szerezniük. 2010-ben tovább veszített súlyából az MSZP, mivel csak 111 képviselői helyet szereztek, majd 2014-ben csak 46-ot. De mindez miért probléma?
Összehasonlításképpen a 2014-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP önállóan 1263 képviselő helyet szerzett, ami több mint 27-szerese a szocialistákéhoz képest. Ezeknek a mandátumoknak az országgyűlési választási kampányban lehet döntő szerepük, mivel a kormánypártok a lényegesen több képviselőjük révén sokkal könnyebben eljuthatnak olyan településekre, ahol a baloldal nincs jelen. Ez pedig komoly versenyelőny lehet a Fidesz számára 2018-ban.