A honvédség 2017-es tervezett, 353,7 milliárd forintos költségvetéséhez képest viszonylag kicsi, körülbelül százmilliós nagyságrendű lehet az az összeg, amibe a teljes hivatásos állomány balesetbiztosításának visszaállítása kerülne.
Az állományra kötött balesetbiztosítást – más biztosítások mellett – még az előző miniszter, Hende Csaba mondta fel a takarékosságra hivatkozva.
Az, hogy az állomány már több mint négy éve nem rendelkezik balesetbiztosítással, akkor derült ki, amikor július elsején négy tűzszerész halt meg egy hortobágyi lőszermentesítő akcióban: egy már hatástalanított, 250 kilós bomba robbant fel. Ötödik társuk életben maradt, de súlyosan megsérült.
Hende Csaba szerint azért szüntették meg a biztosítást, mert nem történt annyi káresemény, amiért megérte volna a magas díjat fizetni.
A volt miniszter utóbb azt mondta, hivatalba lépésekor szembesült azzal, hogy a tényleges szolgáltatáshoz képest összességében több százmillió forintos többletkifizetést teljesítettek különböző biztosítási konstrukciókra a honvédelmi minisztérium költségvetéséből.
Ezért mondták fel végül a különféle biztosításokat, így például Hende szerint a katonai gépjárművekre sincs már kötelező felelősségbiztosítás.
Az Origo azt próbálta kideríteni, mennyit spórolt a Magyar Honvédség a felmondott biztosításokkal. Kiderült, hogy az összes biztosítás visszaállítása – még ha némi drágulást is feltételezünk a díjakban azóta – nem vinne el többet a jövő évre tervezett 353,7 milliárd forintos HM-költségvetésből, mint annak 0,14 százalékát. Mint kiderült, a felmondott szerződések nem érték el 2011-ben a félmilliárd forintot.
A Honvédelmi Minisztérium az Origo kérdésére megerősítette: 2012. január 1-től a minisztérium nem rendelkezik az állománytagokra kiterjedő balesetbiztosítással. Továbbá kérésünkre közölték, hogy az azt megelőző években mennyit költöttek biztosításokra. A kapott adatokból látható, hogy
2006–2007 környékén még évi 900 millió körül fizetett a HM biztosításokért, majd ez beállt évi félmilliárd körüli értékre
– eközben nagyságrendileg 100-200 millió körül voltak évente a biztosítói kárkifizetések.
A HM közlése szerint a biztosítási keretszerződés egyik eleme volt a balesetbiztosítás, a díjfizetés pedig egységesen történt az összes biztosítási fajtára: gépjármű-felelősségbiztosítás, casco, utasbiztosítás, orvosi felelősségbiztosítás, tanulóbiztosítás és csoportos balesetbiztosítás. Megjegyezték, hogy a fenti táblázatban szereplő térítések jelentős részét a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján teljesített térítés tette ki.
A minisztérium válaszából arra lehet következtetni, hogy az időközben Hende Csabát a miniszteri poszton váltó Simicskó István a balesetbiztosítás visszaállításán gondolkodik – ennek lehetőségéről korábban, a tűzszerészbaleset után az Origo is írt.
A HM válasza szerint legalábbis
a katonai életpályamodell több pillérre támaszkodik, amelynek egyik (még kidolgozás alatt álló) része az állományról való hosszú távú gondoskodás, beleértve ebbe a károsultakról való gondoskodást is.”
Korábban a Honvédszakszervezet alelnöke az Origónak azt mondta, ha igaz, hogy Simicskó újra biztosíttatná az összes katonát, azt csak üdvözölni tudják. Szendrei Zoltán jelezte: már csak azért is, mert a kormány döntése nyomán ők is részt vesznek a hivatásos katonák életpályamodelljének kidolgozásában, és ennek részeként maguk is ilyen javaslattal állnának elő.
Az egyelőre nem világos, hogy ha tényleg bevezetik újra a hivatásos állomány biztosítását, az kiterjed-e a külföldön szolgáló katonákra is. Az Origo tárta fel a tűzszerészek balesete után, hogy nemcsak a belföldön szolgáló hivatásosokra nem köt biztosítást a Honvédség, hanem az igazán veszélyes terepnek számító külföldi missziókban szolgáló katonákra sem.
Afganisztántól Malin át Irakig számos külföldi misszióban vesznek részt magyar katonák, ám a Magyar Honvédség egyikükre sem köt általános felelősség- és balesetbiztosítást. Ennek hiányában a külföldi misszióba készülő katonák saját pénzükből kénytelenek biztosítást kötni – erősítette meg Szendrei Zoltán, a Honvédszakszervezet alelnöke.
Eközben a honvédelmi tárca közlése szerint még nem zárult le a baleset okainak feltárására indult vizsgálat: részleteket nem tudni, mindenesetre egyelőre több a nyitott kérdés, mint ahányra van válasz. Annyi biztos, hogy a tűzszerészek ismerték azt a 250 kilogrammos, szovjet gyártmányú repeszromboló bombatípust, amely felrobbant, sőt külön felkészítést is kaptak a szerkezetről.
Mégis bekövetkezett a robbanás és a tragédia, amelynek kiváltó oka egyelőre nem ismert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hírek szerint előzőleg már hatástalanították a II. világháborús bombát, vagyis kiszerelték belőle a gyújtószerkezetet – mégis felrobbant. Erre vonatkozó kérdésünkre most a minisztérium csak annyit erősített meg: „a bomba gyújtószerkezetét a hatástalanítási eljárás során eltávolították”.