Vezetési pontokat telepít a NATO Közép-Európa országaiba, közöttük Magyarországra is, a katonai szövetség erői pedig rotációban állomásoznak majd a térségben – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a NATO varsói csúcstalálkozóján.
A magyar területre tervezett NATO-parancsnokságról májusban Szijjártó Péter külügyminiszter is beszélt, a miniszterelnök szerint pedig mára ki is jelölték a pontos helyszínt - hogy hol, azt nem közölte. Orbán szerint a lépéssel
a nélkül erősítik majd meg a szövetség keleti szárnyának védelmét, hogy megsértenék a NATO-Oroszország megállapodást.
Ezzel az 1997-es nemzetközi megegyezésre utalt, ami szerint az aláírók tartózkodnak attól, hogy állandó katonai erőt telepítsenek a másik fél területével határos térségekbe.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a NATO magyar hatásra veszi ki részét az illegális migráció elleni küzdelmekből.
A magunk oldalára állítottuk a NATO-t.
"(...) Kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" – fogalmazott a miniszterelnök.
Hogy a magyar kormány erre mikor vehette rá a szövetséget, nem egyértelmű: Kövér László mindenesetre tavaly májusban tárgyalt Michael Turnerrel, a NATO parlamenti közgyűlésének elnökével, ahol "felvetette" a migráció kérdését is.
A NATO egyébként 2016 februárja óta kisebb hadiflottával támogatja a menekültválságban leginkább érintett országokat, de
elsősorban a tengerbe kerülő menekültek mentésében és az embercsempészek felderítésében segít.
Hajói az Égei-tengert járják, és pontos radarinformációkkal, jelentéssel látják el a görög és török parti őrséget, valamint a határvédelmet ellátó Frontex egységeket.