A szervezet jelentése szerint Magyarországon tavaly 840 ezer embernek volt megfizethetőségi problémája, 2,5 millióan–- közülük 500 ezer gyermek – éltek beázó, nyirkos lakásban, négymillió embert érintett a túlzsúfoltság, háromszázezren pedig olyan leromlott településrészeken laktak, ahol kevés a munkalehetőség, az oktatási intézmény, illetve nem volt megfelelő például az egészségügyi intézményekhez való hozzáférés.
A piaci bérlakásszektorral kapcsolatban a szervezet emlékeztetett arra, hogy tavaly drámai áremelkedés kezdődött, így ez a lakhatási forma drága, ráadásul jogilag nem eléggé szabályozott. A saját tulajdonhoz jutást támogató kormányzati intézkedésekről – családok otthonteremtési kedvezménye (csok), áfa-visszatérítés, az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése – a jelentés készítői azt írják, hogy ezek kizárják a lakhatási szegénységben élők egy részét, és hozzájárulnak a lakásárak emelkedéséhez.
Az intézkedések segíthetnek ugyan a minőségi és zsúfoltsági problémákon, de a források nagy része inkább a magasabb státusú háztartásokat szolgálja, és
arra ösztönözheti az alacsony jövedelmű családokat, hogy olyan helyen vegyenek lakást, ahol olcsón hozzájutnak,
ám ezeken a területeken gyakran kevés a munkalehetőség, nincs megfelelő oktatási intézmény, és rossz az egészségügyi ellátás.
A Magyarországon 1996 óta jelen lévő Habitat for Humanity világszerte hetven országban dolgozik azért, hogy minden ember "egészséges, megfizethető, méltó" otthonban élhessen.